Ahol a szoftver és felhasználója egy csapatban dolgozik

“Ember és gép” kategória alatt találod azokat az anyagainkat, ahol eszköz és felhasználó találkozik. Mert a digitalizáció sikere mindkét fél rátermettségén, alkalmasságán egyenlő arányban múlik. Mit sem ér egy szoftver, ha nem ránk tervezték – ugyanígy, lehetünk akármilyen ügyes, okos szuperemberek, digitális eszközök nélkül a sarkon túl sem jutunk… 

Bár a pandémia első ijedelmeit már jócskán magunk mögött hagytuk, de amit “hazavittünk” belőle, az elévülhetetlen tanulságokat hozott. A munka világa a hirtelen innovációs szükségszerűségektől és a home office-tól függetlenül is döbbenetes változáson ment keresztül (és még bőven nincs vége), Megyeri Mirtill pedig az elsők között reagált a változásokra, az online munkavégzés lehetőségeire, a “virtuális csapatszellem” megőrzésére buzdít. Cikkében azokat a javaslatokat foglalja össze, amit a megváltozott (és változó) helyzetben hasznos beépítenünk a HR-eljárásainkba.

“2020 tavaszán villámcsapásként érkezett meg a covid-19 az életünkbe és borította fel a mindennapjainkat és a vállalkozásaink korábbi működési rendjét. Kivételek nem igazán voltak, kisvállalkozások és nagyvállalatok vezetői egyszerre kerültek szembe hatalmas kihívásokkal. Az első hónapban a döbbenet, a következő 1-2 hónapban a pánik, nyáron egy kis nyugalom és kivárás, őszre a helyzet megszokása, az év végéhez közeledve pedig sok helyen ismét a káosz kezdett úrrá lenni a szervezetekben és a háztartásokban.

A váratalan döntéshelyzetek, a bizonytalanság és a megoldáskeresések mellett azonban sokszor a vállalkozások legfontosabb értékeire, a kollégákra nem jutott elég figyelem. De megérkezett 2021, és lassan egy egész év tapasztalataival a hátunk mögött indulhatunk el és vezethetjük embereinket, jobban, hatékonyabban.” (Forrás: Így vezesd és motiváld a csapatod 2021 elején)

Másfél évvel később, 2022 nyarán szedett össze a vállalkozóknak “életmentő” tanácsokat Ángyán Balázs, hiszen ekkora már nemcsak egy világjárvány, hanem valódi világválság várakozott a sarkon túl. A Számlázz.hu kutatásának eredményei szerint a vállalkozások jellemzően kedvezőtlen változásra számítottak (47%), mégis csak 37%-uk tervezett proaktív lépéseket, pedig a beszállítóik 72%-a áremelést tervezett. Arra vállalkozott tehát a Számlázz.hu ügyvezetője, hogy alaposan átnézze, mi mindent lehet tenni azért, hogy “válságban sem bezárni vagy pusztán a csodában reménykednünk kelljen, hanem életképes maradjon a vállalkozásunk. 

Ha cinikusan nézem a helyzetet, akkor a számok alapján joggal jut eszembe Pandóra szelencéje, és a benne maradt reménység, hogy nem kell tennem semmit, majd minden jóra fordul magától. 

De nem cinikusan szeretném nézni, hanem azt vizsgálni, hogy melyek azok az eszközök, amelyek segíthetnek felkészülni a nehezebb időszakokra. Azért, hogy több, mint a vállalkozások 35%-a tegyen, tehessen proaktívan azért, hogy könnyebben jusson túl a nehéz időszakon.” (Forrás: Amiért a remény maradt utolsóként Pandóra szelencéjében – teendők válságban)

Ne végezze el a felhasználó, amit a szoftver is elvégezhet!

A tanácsok sorában előkelő helyen szerepel a következő: “ne bízzuk emberre azt, amit egy gép is el tud végezni!” Szükségünk van tehát arra is, hogy a gép és az ember szerepét helyesen tudjuk megkülönböztetni a vállalkozásunkat érintő folyamatok tekintetében. Emellett azt is tudnunk kell, hogy amit “kiszervezhetünk” az okos automatizmusoknak, esetleg a gépi intelligenciának, azt pontosan milyen szoftveres vagy felhő alapú megoldásokkal tegyük. Természetesen azt is figyelembe kell vennünk, hogy mi magunk, emberek, mint vállalkozó, vezető, vagy valamelyik alterületért felelős szakember, mire vagyunk képesek: egyedül, társakkal, alkalmazottakkal, partnerekkel, befektetőkkel, vagy más piaci szereplőkkel összefogásban, és ezek milyen kombinációiban. Nem egyszerű feladat, de annál szebb kihívás!  

Ember és gép viszonyában muszáj szót ejtenünk a tervezés fontosságáról, hiszen egyetlen okos automatizmus sem épülhet fel anélkül, hogy tudnánk, milyen helyzetet, milyen felhasználói problémát fog megoldani – milyen elakadást hidal át, milyen növekedési tervet szolgál, milyen működési hatékonyságot támogat, milyen fejlődést segít elő. A vállalati stratégia kulcsa válságban a szcenáriótervezés lesz, aminek Himer Csilla a Számlázz.hu PARK indulásakor egy hatrészes cikksorozatot szentelt. Hogy semmiképp ne pánikolj, arra pedig egy következő a cikkében kér, és ad is felbecsülhetetlen értékű tanácsokat: 

“A válság mindig fenyegető rémként van elénk festve. Pedig ahogyan arra már Kennedy elnök is felhívta a figyelmet, a kínaiak szerint egy válság legalább annyira lehetőség is, mint amennyire veszély.” (Forrás: Don’t panic! – egy válság kezelése minden szinten)

Ha pedig nemcsak sikeres, hanem a társadalmunk elesettebb tagjait, szervezeteit is támogatni képes és hajlandó vállalkozók lennénk, akkor a társadalmi felelősségvállalás témájában írt cikkek lesznek fontosak számunkra. Lapozd fel a témában Salamon Éva: Hogyan kérj pénzt? Hogyan adj pénzt?, Lévai Gábor: CSR: süti karácsonyra? – társadalmi hatást teremteni értéklánc szemlélettel és Himer Csilla Mikor engedheti meg magának egy vállalkozás a CSR-t? című cikkeit – vigyázat (szerencsére) egymásnak ellentmondó véleményekkel is találkozol majd!