A BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) több mint 130 fenntartható vállalat vezérigazgatójának közössége, és azon dolgoznak együtt, hogy felgyorsítsák a rendszerátalakításokat, amelyek a klímasemleges, természet-pozitív és igazságosabb jövőhöz szükségesek. Márta Irénnel, a BCSDH igazgatójával a fenntarthatóság interjúsorozatunk keretében beszélgettünk – az első, ifj. Chikán Attilával készült interjú itt olvasható.
Hogy látja, mennyire nyitottak ma a cégvezetők a fenntarthatóság üzeneteire?
Részt vettünk a júniusi Business Fest-en, ahol feltettem a kérdést a résztvevőknek: hogyan látják most a fenntartható vállalati működést. A válaszopciók között szerepeltek olyan lehetőségek, hogy ez egy divat, versenyelőny, vagy az egyetlen út – és a többség a utóbbit választotta. Nyilván azok voltak jelen a beszélgetésen, akiket érdekelt a fenntarthatóság témája, tehát ez szelektált hallgatóság volt, de az biztos, hogy már nem arról szól a beszélgetés, mint régebben. Ha öt-tíz éve ugyanezt a kérdést feltettük volna, egészen biztos, hogy a márkaépítés, vagy a divat lett volna a jellemző válasz.
Bizonyos forgatókönyvek szerint már csak 30 év áll az emberiség rendelkezésére, mielőtt a klímakatasztrófa végez a jelenlegi rendszerekkel. Ön hogy látja ezt az idővonalat?
Harminc év biztos, hogy nincs, de szerintem húsz sem. Nem lehet igazán tudni, hogy mikor billen át a rendszer és mikor történnek meg a visszafordíthatatlan változások. Al Gore Kellemetlen igazság című könyvében az akkori tudósok legjobb tudását gyűjtötte össze világszinten és kijelentette, hogy amikor a Szibériai talajban tárolt metán robbanások formájában elkezd felszabadulni, az már az egyik visszafordíthatatlansági pont. Ez már megtörtént. Tudjuk, hogy tömegével kerül a levegőbe metán, és az ehhez hasonló hatások összeadódását nagyon nehéz kiszámolni. Azt is tudjuk, hogy a Golf-áramlat lelassult, és nemrég tették közzé azt az időjárás-előrejelzést, amely szerint Magyarország és a Balkán kivételével iszonyatos meleg várható idén, Iránban például 40 fok felett lesz. Földcsuszamlások, porviharok, villámesőzések, a tavalyi extrém szárazság – ezek már mind azok a jelek, amelyekről korábban állították, hogy akkor következnek be, amikor átbillentünk. Szerintem ott billegünk, bár nem szívesen nyilatkozunk negatívan, mert az inkább lebénítja az embereket. Nem az a cél, hogy pánikba essenek, hanem hogy lássák: rajtuk múlik. Mindig arra hívjuk fel a figyelmet, hogy minden egyes ember minden pici tette számít. Emellett a klímaajánlásunk kapcsán több tagvállalatunk is 18-25%-ban átállt napenergiára, és ezek a cégek az energiaárak növekedésével nagyon jól jártak.
Mit gondol a vállalatok fenntarthatósági törekvései és a greenwashing (zöldrefestés) összefüggéséről?
A GVH több mint 35 pontban meghatározta, hogy mi minősül greenwashingnak, amely szerint már Magyarországon is történtek büntetések. Egyelőre nem a nagy cégeket büntették, hanem a kisebbeket, de azt tekintik eltérésnek a szabályostól, ha valaki nem eredményekről, hanem szándékokról, célkitűzésekről kommunikál. Az korrekt, amit egy hiteles harmadik fél auditál. Emellett, ahogy más esetekben, nem állíthatjuk magunkról, hogy “legzöldebb”, “legfenntarthatóbb” gyakorlatot folytatunk. A fenntarthatóság és a felelős működés – bármennyire is igyekszünk mérhetővé tenni –, nehezen megítélhető. Ismerünk esettanulmányokat, melyek szerint egy cég egy-két ESG szempontból kiválóan teljesít, csak kiderül róla, hogy fegyvereket gyárt. Abban a pillanatban borul az egész, és már nem tekinthető felelős vállalatnak.
Milyen kisvállalati jó gyakorlatok lát a fenntarthatóság terén?
Találkozunk kisvállalkozókkal, például akiket meghívtunk az említett Business Fest kerekasztal-beszélgetésre, akik nem egy meglévő tevékenységet alakítottak át fenntarthatóvá, hanem olyan tevékenységre váltottak. Például egyikük 2020-ban elvégezte nálunk a Jövő vezetője tehetségprogramot és úgy érezte, hogy többet tud tenni a fenntarthatóságért, ezért létrehozott egy startupot, ami a körforgásos gazdaság elveit megvalósítva zöldség-gyümölcs hulladékból katonalégy lárvákat nevel. Így állati takarmányozásra állati fehérjét képesek előállítani, hulladékmentes technológiával. Ez azért óriási dolog, mert az exponenciálian növekvő népesség táplálékkal való ellátása hatalmas gond, és ez lehetőséget teremt arra, hogy ne az embereket, hanem az állatokat etessük rovaralapú fehérjével, amiből emberi táplálék előállítható. Vagy másik példa a Katica tanya alapítója, aki korábban multinacionális cégeknél dolgozott, de úgy döntött, hogy vált, és arra tette fel az életét, hogy gyerekeket nevel fenntartható szemléletre. Megújuló energiát állítanak elő a maguk számára, több mint százféle játékaktivitásuk elérhető, beleértve az elektromos gokartot, és helyben kezelnek minden hulladékot. Évente 30-40 ezer gyerek fordul meg náluk, akik személyes tapasztalaton keresztül megértik, mit jelent a természettel együtt élni és úgy szórakozni, hogy nem okozunk kárt. Nem lehet náluk chipset vagy kólát kapni, viszont a nevelési szándék egyértelmű. A kis- és középvállalkozásokban ott látok lehetőséget, hogy amit a nagyok nem tudnak megcsinálni, arra több lehetőségük van, mert rugalmasabbak.
Információi alapján a hazai kkv-szféra mikor és milyen formában szembesül majd a jelentéstételi kötelezettségekkel?
Tavaly félévkor jóváhagyták a német beszállítói törvényt, ami idén január 1-től érvényes Németországban. A törvény lényege, hogy a nagy cégek saját és a beszállítóik munkaegészségügyi és környezeti teljesítményéről auditált adatokat kötelesek jelenteni. Mivel a magyar gazdaság 25-30%-a a német autógyártáshoz kötődik, már tavaly év végén megérkeztek a kérdőívek a magyar kkv-khoz, hogy számoljanak be olyan teljesítményeikről, amelyekről sokan azt se tudták, hogy léteznek. Ez a Green Deal előzménye (Európai Zöld Megállapodás a témáról korábban itt írtunk a PARK-ban – a szerk.). A CSRD** pedig itthon 1000 vállalatot fog érinteni közvetlenül, melyeknek jelentést kell készítenie, visszamenőlegesen is. Még nem teljesen ismert, hogy mik lesznek a cégektől elvárt adatok, de szinte biztosan GRI* alapú lesz, mert világszinten a fenntarthatósági jelentések több mint 70%-a GRI alapú. Amikor már 1000 cég tesz jelentést Magyarországon, akkor a beszállítókra sokkal hamarabb ki fog terjedni a jelentéstételi kötelezettség, mint gondolnánk, és ez azonnal hozza magával a kérdőíveket. A BCSDH-nál mint civil szervezet szintén kaptunk a német tagunktól egy üzenetet, amelyben felhívták a figyelmünket arra, hogy mi is beszállítók vagyunk, és előbb-utóbb nyilatkoznunk kell.
(*”GRI: Global Reporting Initiative avagy a Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés, a vállalatok által legszélesebb körben használt keretrendszer, amelynek segítségével az érdekeltek teljes körét megszólíthatjuk, ráadásul különböző megfelelési módok közül is választhatunk, így egy először jelentő vállalat számára is alkalmas választás lehet.” Forrás: Fenntartható Fejlövés)
(**CSRD: Corporate Sustainability Reporting Directive, mely alapján a cégek kibővített köre 2024-től kezdi meg a jelentéstételt, a kötelező Európai Uniós fenntarthatósági jelentéstételi szabványoknak megfelelően.)
by