Zöldnek lenni – vállalati fenntarthatóság a 21. században

Fenntarthatóság a 21. században

Azok közé tartozom, akik nem zöldként születtek. Szerintem Magyarországon a korosztályom többsége így van vele. Németországban és főleg Ausztriában ez másképp van, a velem egyidősek (ötvenesek) között is sokan vannak, akik már „zöld” családban nőttek fel. Ilyen ismerősöm Norbert Lux is, aki osztrák-német családba született, és már a 60-as években szelektíven gyűjtötte a szemetet és a szüleivel atomellenes tüntetésekre járt. Norbert alapította a Green Brands szervezetet és ő hozta létre az ehhez kapcsolódó auditot illetve védjegyet, ami mára Európa vezető vállalati fenntarthatósági védjegyévé vált. Mivel az Európai Zöld Megállapodás jegyében éveken belül kötelező lesz a legkisebb hazai cégeknek is fenntarthatósági jelentést tenni, nagyon aktuális ránézni a témára praktikus nézőpontból is.

Amikor öt évvel ezelőtt felkérést kaptam, hogy képviseljem a Green Brandset Közép-Kelet-Európában (vagyis Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban), akkor azt hittem, hogy a cégek ostromolni fognak minket, hogy megmérethessék magukat fenntarthatósági szempontból. A valóság kicsit más volt, és éveket kellett várni, hogy eljöjjön a zöld forradalom a térségünkbe is. Úgy látom, hogy mostanában végre kezd berobbanni a „zöldség” a hazai vállalatok életébe is.

Miért kell a cégeknek zöldülnie?

Három ok miatt.

Az első ok morális. Olyan nagy a baj, hogy semelyik felelősen gondolkodó vállalkozó vagy vezető nem teheti meg, hogy félrenéz, hogy passzív marad. Márpedig egy vállalkozó vagy cégvezető azért az, ami, mert több felelősséggel és tettrekészséggel ajándékozta meg a sors. Ezen kívül zöldnek lenni jó. Azt gondolom, hogy a fenntartható működés komfortosabbá teszi a mindennapi munkánkat, több értelmet ad az üzleti tevékenységnek és – nem utolsó sorban – megkönnyíti a gyerekeink és fiatalabb kollégáink szemébe nézést. Merthogy 

a fenntarthatóság nem arról szól, hogy fákat ültetünk, hanem arról, hogy az üzleti-gazdasági tevékenységünket úgy végezzük, hogy azzal nem veszélyeztetjük az utánunk következő generációk életkörülményeit. 

Ehhez kapcsolódik a második ok:

Fenntarthatóan működni érdemes és kifizetődő is lehet. A fenntarthatóság egyrészről takarékosságot, erőforrás-optimalizációt, energia-megtakarítást és kevesebb hulladéktermelést jelent, ami összességében alacsonyabb költségekkel jár, másrészt olyan új termelési és működési elveket, amelyek hatékonyabbá teszik a gazdálkodásunkat. A zöld technológiák, az innovatív megoldások és a körkörös gazdaság mind-mind pénzbeli megtakarításhoz, magasabb megtérüléshez, sikeres működéshez vezetnek.

A harmadik ok, hogy miért zöldüljünk, prózai: 

mert kötelező. Szerencsére a szabályozó és ellenőrző hatóságok egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak ezen a téren. Az EU Green Deal (Európai Zöld Megállapodás) programja leszivárog Magyarországra is, és a jelentési kötelezettségeken keresztül mindenki vállalatot rákényszerít a fenntarthatóbb működésre. Jövő évtől már nagyobb KKV-k szintjén is kötelező lesz a fenntarthatósági jelentés, és nem kell vátesznek lenni, hogy lássuk, egy-két éven belül ez a legkisebb vállalkozásokra is vonatkozni fog. Érdemes tehát felkészülni erre szakértelemmel, kompetenciával és belső szemléletformálással. 

Hasonló külső kényszer lesz a finanszírozási lehetőségek beszűkülése is. Magyarországon a fenntarthatósági törekvések egyik élharcosa az MNB (ld. az MNB Zöld Programja), és mint a pénzügyi szektort irányító hatóság, egyre szigorúbb feltételeket támasztanak a kereskedelmi bankokkal szemben a finanszírozási tevékenységre vonatkozóan. 

Hogy mit jelent ez? 

Azt, hogy hamarosan kamatlábakban és költségekben megmutatkozó előnyt fog jelenteni a hitelfelvételnél, ha fenntarthatóan működünk. Ugyanez fordítva is igaz lesz, nem, vagy csak nagyon nehezen fogunk tudni hitelt felvenni, ha a környezetre káros tevékenységet folytatunk. A vállalkozásokra ható kényszerek közül azonban a legfontosabb a vevői-partneri nyomás. Kutatások bizonyítják, hogy a „fogyasztók” – nem utolsó sorban a generációs cserélődésnek köszönhetően – jelentős és gyors személeltváltozáson mennek keresztül. Az úgynevezett LOHAS-réteg (az egészség- és környezettudatos vásárlók, a “Lifestyle Of Health and Sustainability” rövidítéséből) aránya ugrásszerűen nő, egyre többen nézik meg a termékek származási helyét, összetevőit és általában az előállítási-szállítási módjukat. És persze ugyanezek a tudatosabb és fiatalabb korosztályok jelentik a munkaerőpiac utánpótlását. Számomra hihetetlen élmény látni, hogy mennyire fontos nekik a munkahelyük elkötelezettsége a fenti értékek mellett, hogy milyen sokan hajlandók akár anyagi előnyöket is beáldozni egy „haladó”, elkötelezett, fenntarthatóan működő, egészséges és élhető környezetet biztosító munkahelyért.

Zöldnek lenni tehát jó, érdemes és kötelező. Minden amellett szól, hogy kezdjünk el másképp gondolkodni, többet tudni és helyesen cselekedni. Erre bíztatok mindenkit és ebbe az “összeesküvésbe” hívom a kedves olvasót, hogy kicsit jobbá tegyük a világot!

GREEN BRANDS, regionális igazgató

A Green Business Academy alapítója és tanára, közgazdász, márkaszakember, a bécsi Lauder Business School mikroökonómia és marketing tanára, a Superbrands nemzetközi szervezet közép-európai igazgatója. A GBA Certified Sustainability Manager képzésén a fenntarthatóság történetének és közgazdaságtanának oktatója.

Olvass még a témában