Ismeretterjesztő könyvet piszok nehéz írni. Nem klasszikus angolszász üzleti kiadványról, vagy egy termék/modell/megoldás bemutatásáról beszélek, hanem olyan könyvről, mint amit egyesek a családjukról (és egyéb állatfajtákról), míg mások az időről írtak. Ha nem vagyunk büfék a témában, könnyen visszaüthet, nemcsak a szakma, de az olvasók is leveszik, hogy valami sántít. Ha túl tudományos, akkor a porfogóként funkcionáló tiszteletpéldányokon túl senkit sem fog érdekelni. Halmozottan igaz ez az adózás, könyvelés misztikumára, amit a legtöbb vállalkozó a gyökértöméssel azonos polcon kezel.
Ezért nem könnyű szívvel ajánlok „szakirodalmat” a témában, ha mégis azzal mérgeznéd magad, hogy a jól megérdemelt szabadságod alatt választ találj pár kínzó kérdésre a könyveléssel kapcsolatban, Kovács Zsolt Számháború című könyvével kezdd. Az általános ellenérzést – mármint a téma kapcsán – már leküzdötted, a következő, amin át kell lépned, hogy a könyv elsősorban nem egyéni vállalkozóknak szól. Lehet, ezzel nem szerzek újabb barátokat, de az egyéni vállalkozás bevételi és költségnyilvántartása nem klasszikus könyvelés. Ha egyéni vállalkozó vagy – néhány egyszerű szabály ismerete esetén –, otthon is elboldogulsz a várható jövedelmed megállapításával. (Nyugalom, nem arról van szó, hogy ehhez nem kell könyvelő, meg otthon barkácsolj bevallásokat, csak arra hívom fel a figyelmed, hogy ha a bevételből levonod a költségeidet, jó esetben látod, mi marad nyaralásra, koncertjegyre, vajas kenyérre…).
A kettős könyvvitel más tészta. Évtizedes sikeres vállalkozói múlt sem garantálja, hogy tudd, melyik az eleje a főkönyvi kivonatnak, vagy a mérleget eszik-e vagy isszák. Ha te már túlléptél az “ez úgyis a könyvelő dolga” attitűdön, Kovács Zsolt könyve jó kiindulás lesz, hogy az alapokat tisztázd.
Két dologra mindenképp érdemes figyelni.
Ha elolvastad, sem leszel könyvelő! A könyv olvasmányossága – a személyes sztorikon túl – abban rejlik, hogy pár olyan információt, amiért kollégák éveket ülnek iskolapadokban, egy kreatív összetett mondatba sűrít. Amitől, ha elolvasol nem leszel kontír-ninja és a NAV sem hajol meg az adózási újításaid előtt.
Nemcsak az adóhivatal, de a könyvelők is jobban boldogulnak azokkal a vállalkozásokkal, amelyek egyenes úton járnak. A szürke zóna, a trükközők, a “fél áfáért megoldom”-huszárok időszaka lejárt. A könyv írásakor még csak lázálomnak tűnt, a mai valóság az, hogy az adóhatóság legkésőbb akkor tud a tevékenységünkről, amikor arról bizonylat készül. Könyvelőként már nagyon kevesen vállalják a kockázatot, hogy olyanok szekerét tolják, akik esetleg az emelkedőn felborulva magukkal sodorhatják az ő egzisztenciáját is, így jobb (és biztonságosabb) az egyenes út.
Ha jobban boldogulsz a pro kontra listákkal röviden a véleményem:
Ami előnyére szolgál a könyvnek:
- Jó szerkesztői elvként mesél és nem oktat
- jól tagolt, rövid és tartalmas fejezetek,
- nem akar 150 oldal alatt mérlegképes könyvelőt faragni belőled,
- több ötlet van benne, mint amit elsőre gondolnál.
Ami a te előnyöd lesz, ha elolvasod:
- Elhiszed, hogy a könyvelők is tudnak emberi nyelven kommunikálni,
- egy picit “könyvelőbbül” tudsz gondolkodni,
- könnyebben tudsz dönteni, hogy jó könyvelővel dolgozol-e együtt.
- Ha eddig nem tetted, a könyvelődtől is érdeklődsz pár információ iránt,
- rájössz, hogy nemcsak az edzőteremben vagy a körmösnél kapsz hasznos ötleteket…
Amire nem alkalmas:
- Nem leszel könyvelő vagy adószakértő,
- sőt nem is helyettesíti a könyvelőt,
- nem találsz benne végtelen megoldást az adózási problémáidra,
- nem tanít digitalizációra, nem igazít el az elmúlt másfél év digitális őrületében.
Jó szórakozást!