Szubjektív könyvajánló könyvelésről, nem könyvelőknek

Könyvajánló könyvelésről

Ismeretterjesztő könyvet piszok nehéz írni. Nem klasszikus angolszász üzleti kiadványról, vagy egy termék/modell/megoldás bemutatásáról beszélek, hanem olyan könyvről, mint amit egyesek a családjukról (és egyéb állatfajtákról), míg mások az időről írtak. Ha nem vagyunk büfék a témában, könnyen visszaüthet, nemcsak a szakma, de az olvasók is leveszik, hogy valami sántít. Ha túl tudományos, akkor a porfogóként funkcionáló tiszteletpéldányokon túl senkit sem fog érdekelni. Halmozottan igaz ez az adózás, könyvelés misztikumára, amit a legtöbb vállalkozó a gyökértöméssel azonos polcon kezel.

Ezért nem könnyű szívvel ajánlok „szakirodalmat” a témában, ha mégis azzal mérgeznéd magad, hogy a jól megérdemelt szabadságod alatt választ találj pár kínzó kérdésre a könyveléssel kapcsolatban, Kovács Zsolt Számháború című könyvével kezdd. Az általános ellenérzést – mármint a téma kapcsán – már leküzdötted, a következő, amin át kell lépned, hogy a könyv elsősorban nem egyéni vállalkozóknak szól. Lehet, ezzel nem szerzek újabb barátokat, de az egyéni vállalkozás bevételi és költségnyilvántartása nem klasszikus könyvelés. Ha egyéni vállalkozó vagy – néhány egyszerű szabály ismerete esetén –, otthon is elboldogulsz a várható jövedelmed megállapításával. (Nyugalom, nem arról van szó, hogy ehhez nem kell könyvelő, meg otthon barkácsolj bevallásokat, csak arra hívom fel a figyelmed, hogy ha a bevételből levonod a költségeidet, jó esetben látod, mi marad nyaralásra, koncertjegyre, vajas kenyérre…).

A kettős könyvvitel más tészta. Évtizedes sikeres vállalkozói múlt sem garantálja, hogy tudd, melyik az eleje a főkönyvi kivonatnak, vagy a mérleget eszik-e vagy isszák. Ha te már túlléptél az “ez úgyis a könyvelő dolga” attitűdön, Kovács Zsolt könyve jó kiindulás lesz, hogy az alapokat tisztázd. 

Két dologra mindenképp érdemes figyelni.

Ha elolvastad, sem leszel könyvelő! A könyv olvasmányossága – a személyes sztorikon túl – abban rejlik, hogy pár olyan információt, amiért kollégák éveket ülnek iskolapadokban, egy kreatív összetett mondatba sűrít. Amitől, ha elolvasol nem leszel kontír-ninja és a NAV sem hajol meg az adózási újításaid előtt.

Nemcsak az adóhivatal, de a könyvelők is jobban boldogulnak azokkal a vállalkozásokkal, amelyek egyenes úton járnak. A szürke zóna, a trükközők, a “fél áfáért megoldom”-huszárok időszaka lejárt. A könyv írásakor még csak lázálomnak tűnt, a mai valóság az, hogy az adóhatóság legkésőbb akkor tud a tevékenységünkről, amikor arról bizonylat készül. Könyvelőként már nagyon kevesen vállalják a kockázatot, hogy olyanok szekerét tolják, akik esetleg az emelkedőn felborulva magukkal sodorhatják az ő egzisztenciáját is, így jobb (és biztonságosabb) az egyenes út.

Ha jobban boldogulsz a pro kontra listákkal röviden a véleményem:

Ami előnyére szolgál a könyvnek:

  • Jó szerkesztői elvként mesél és nem oktat
  • jól tagolt, rövid és tartalmas fejezetek,
  • nem akar 150 oldal alatt mérlegképes könyvelőt faragni belőled,
  • több ötlet van benne, mint amit elsőre gondolnál.

Ami a te előnyöd lesz, ha elolvasod:

  • Elhiszed, hogy a könyvelők is tudnak emberi nyelven kommunikálni,
  • egy picit “könyvelőbbül” tudsz gondolkodni,
  • könnyebben tudsz dönteni, hogy jó könyvelővel dolgozol-e együtt.
  • Ha eddig nem tetted, a könyvelődtől is érdeklődsz pár információ iránt,
  • rájössz, hogy nemcsak az edzőteremben vagy a körmösnél kapsz hasznos ötleteket…

Amire nem alkalmas:

  • Nem leszel könyvelő vagy adószakértő,
  • sőt nem is helyettesíti a könyvelőt,
  • nem találsz benne végtelen megoldást az adózási problémáidra,
  • nem tanít digitalizációra, nem igazít el az elmúlt másfél év digitális őrületében.

Jó szórakozást!

ADÓCAMPUS, PROJECT MANAGER

Zádori Jácint a népszerű Könyvelői Kihívások Facebook-csoport életre hívója. “Azon dolgozom, hogy más is elfogadja, hogy a szakmánk fancy és jó könyvelőnek lenni.”

Olvass még a témában