Nem gondolom, hogy érdemes mindig a kályhától indítani a történeteket, de a fenntartható fejlődés esetében tegyünk most kivételt. 1987-ben az ENSZ által kiadott Brundtland-jelentésben határozták meg a ma is használt definíciót, és bár a kifejezés lassan az egyik meghatározó üzleti mutatóvá vált, ezzel párhuzamosan elindult annak leegyszerűsítése is.
A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.
Pedig a fenntarthatóság egy komplex, nagyon sok szempontból álló rendszer, ahol lehetséges, de hosszú távon nem elégséges csak egy-egy pillérre koncentrálni.
A fenntarthatóság három pillére (Forrás: Planet Fanatics’ Network)
Mindennapjaink kihívásai
Az éghajlatváltozás, az erőforrások kimerülése és a környezeti problémák olyan kihívások, amelyek minden gazdasági szereplőt érintenek, és széles körű hatásuk van az egész társadalomra.
A demográfiai változások, mint az öregedő népesség számos, szintén már napjainkban is érezhető kihívást jelent a társadalom számára, míg a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a szociális ellátórendszerek finanszírozása komoly gazdasági nehézségeket okoznak, valamint a munkaerőpiac is átalakulóban van.
Utóbbihoz hozzájárulnak az új technológiák, mint a mesterséges intelligencia és az automatizálás is, amelyek forradalmasíthatják a munkaerőpiacot, ezzel egyidőben viszont jelentős társadalmi kihívásokat is okozhatnak. A digitális megosztottság, az adatvédelem és a személyes adatok kezelése is fontos kérdések.
Ebben a folyamatosan változó, szélsőséges és konfliktusokkal tűzdelt időszakban helytállni is feladat, nemhogy újragondolni egy vállalat működését. De be kell látnunk, hogy ez egy elkerülhetetlen változás, amit minél előbb meglépünk, annál nagyobb lehetőségeket hoz magával.
Nem maradhatsz ki!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint Magyarországon 2020-ban a vállalkozások több mint 99%-a KKV volt, amely szervezetek a foglalkoztatottak mintegy 72%-ának biztosítottak megélhetést. A magyar KKV-k éves árbevétele teszi ki a magyar GDP mintegy 50%-át, tehát a magyar gazdaság jelentős része a KKV-k által működtetett vállalkozásoktól függ. Ez pedig magával hozza azt is, hogy az országos fenntarthatósági célok teljesítéséhez, a valós hatáshoz elengedhetetlen, hogy a KKV-k is elinduljanak a fenntartható működés útján.
Miért?
A fenntartható működésnek számos előnye van, nem csupán a nagyvállalatok, de a KKV-k számára is. Az utóbbi években nagyon nagy ütemben változnak a folyamatok, bővül a kapcsolódó szabályozások köre, szigorodnak az előírások.
Átállni a fenntartható működésre hosszú távon jelentős üzleti előnyöket hozhat a KKV-k számára. Az ilyen intézkedések javíthatják a vállalat hírnevét, növelhetik az érdekelt felek (pl. ügyfelek, megrendelők és munkatársak) elégedettségét és lojalitását, valamint csökkenthetik a költségeket azáltal, hogy hatékonyabbá teszik a vállalat működését és csökkentik az energia- és erőforrás felhasználását. A pályázatokról és tenderekről sem szabad megfeledkeznünk, ahol szintén egyre gyakrabban szempont a fenntarthatósági megfelelés, így nagy előnybe kerülnek azok a szervezetek, amelyek már elkezdték felelősebbé tenni a működésüket.
Azok a KKV-k, amelyeknek fő megrendelői a nagyvállalatok, vagy jelen vannak a nemzetközi piacon, már ma sem hagyhatják figyelmen kívül a működésükhöz kapcsolódó környezeti és társadalmi hatásokat. Az elvárások közé tartozik a környezetvédelmi, a társadalmi és a gazdasági szempontok egyensúlyának biztosítása, a vállalatok átláthatósága és felelősségvállalása tevékenységükkel kapcsolatban. Ennek részeként pedig a vállalatoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a beszerzési és értékesítési láncukban is betartják a szabályokat, és megfelelnek a fenntarthatósági elveknek, ez pedig azt eredményezi, hogy ezek a cégek a szállítóik felé is egyre nagyobb adatigénnyel fordulnak.
Hogyan?
Akárcsak a nagyvállalatok esetében, az első lépés a KKV-knál is a helyzetértékelés. Fel kell mérnie a vállalkozásnak, hogy jelenlegi folyamatai és működése milyen környezeti és társadalmi hatással járnak, mennyire átlátható és fenntartható. Enélkül nem lehet sem célokat kitűzni, sem érdemben változtatni. Csak néhány példát említve az egyes pillérek mentén a következők kerülnek az értékelés fókuszába:
- Az üvegházhatású-gázkibocsátás (ÜHG) felmérése, a karbonlábnyom meghatározása abban is segít, hogy a vállalkozás beazonosítsa azokat a területeket, ahol kiugróan nagy mennyiségű energiafelhasználás történik, illetve értékelje folyamatait energiahatékonyság szempontjából. A telephelyek, munkaállomások kibocsátása mellett a flotta ÜHG-kibocsátását is szükséges meghatározni, hogy pontosabb képet kapjunk az adott vállalat közvetlen és közvetett (Scope 1 és Scope 2) kibocsátásáról.
- A környezeti szempontok mellett a társadalmi mutatókkal is foglalkoznunk kell. Ilyenek a munkavállalók kor és nem szerinti összetétele, az éves fluktuáció, a munkahelyi egészség és biztonság vagy éppen a nemek közötti bérfeszültség.
- Gazdasági szempontból pedig elengedhetetlen megvizsgálni, hogy a szabályozói elvárásoknak való megfelelésben vannak-e hiányosságok, a belső szabályozások megfelelően támogatják-e az átlátható működést, valamint – hogy mérhető mutatókról is szó essen – fontos összegezni, hogy a KKV kapott-e, és ha igen, akkor milyen témában büntetést, bírságot az elmúlt években.
A helyzetértékelés eredményei megmutatják, hogy hol vannak hiányosságok, ahogy azt is, hogy hol vannak már kommunikálható, pozitív eredmények. És természetesen, a helyzetértékelés lehetőséget ad arra is, hogy rövid, közép és hosszú távú célokat fogalmazzon meg a vállalkozás.
Mikor?
A trendek már évtizedek óta azt mutatják, hogy a fenntartható működés a jövő, de azt is mindig hangsúlyozták, hogy a fenntartható fejlődés egy hosszú távú befektetés. Nem lehet azonnali megtérülést várni egy-egy fejlesztést vagy beruházást követően.
A szakértői becsléseket kutatási adatok, előrejelzések követték, a felelős vállalatok pedig globálisan elindultak az úton, hogy környezetbarátabb és társadalmilag felelős megoldásokkal fejlesszék működésüket.
A folyamat igazán akkor gyorsult be, amikor megjelentek az első szabályozások, amelyek például kötelezték a nagyvállalatokat, hogy éves nem-pénzügyi jelentésben adjanak számot környezeti és társadalmi hatásukról.
Bár az Európai Unióban működő KKV-k esetében az említett szabályozások ma még nem jelentenek közvetlen kötelezettséget. Azonban ha egy KKV olyan nagyvállalatnak a beszállítója, amelynek kötelező fenntarthatósági jelentést készítenie az NFRD, illetve a CSRD irányelv alapján, akkor a KKV-nak is lehet kötelezettsége bizonyos adatokat szolgáltatni az érintett nagyvállalat számára, amelyeket a nagyvállalat felhasználhat az éves jelentésében. Innen pedig már nem is nagy lépés a meglévő adatok alapján értékelni a KKV saját teljesítményét, célokat meghatározni, majd közzétenni az eredményeket.
Mivel a KKV-k gazdasági szerepe meghatározó az egyes országok GDP-jét tekintve, várhatóan a következő pár évben érvénybe lépnek azok az irányelvek is, amelyek a hazai KKV-k kötelezettségeit határozzák majd meg.
Tehát nem az a kérdés ma már, hogy a KKV-knak foglalkozniuk kell-e a fenntarthatósággal, hanem hogy elsők között, minden lehetőséget megragadva indulnak-e el az úton, vagy akkor teszik meg az első lépéseket, amikor már kötelezővé válik.
by