Qayum Dániel a Peak Financial Services tanácsadója, üzleti elemzője, a fintech.hu szerzője, és egyáltalán nem mellesleg Fintech-díj nyertes. A Számlázz.hu Felelős Fintech tartalmaknak járó elismerését legutóbb a ‘Buy Now, Pay Later’, azaz ‘Vásárolj Most, Fizess Később’ jelenséget bemutató cikkével nyerte, most pedig a fintech-szakértőket faggató sorozatunkban válaszolt kérdéseinkre. Izgalmas megoldásokat, nagyratörő terveket és pozitív jövőképet is villant a világ pénzügyi megoldásainak területén!
Qayum Dániel a Felelős Fintech Tartalmakért díjat márciusi és májusi anyagával is elnyerte.
Pontosan hogyan definiálod a fintech fogalmát, mit értesz alatta saját nézőpontodból?
A fintech fogalma természetesen a finance és a technology, azaz pénzügy és technológia szavakból áll össze. Vissza lehetne vezetni az eredetét a 90-es évekig, ugyanis akkor használta először a szókapcsolatot nyilvánosan a Citi egyik kutatócsoportja. A fogalom nekem inkább azt a kreatív rombolást jelenti, ami a 2010-es évek során ment végbe a pénzügyi szektorban. A fintechre gondolva azok a startupok jutnak eszembe, amelyek a hagyományos pénzügyi szereplők által elhanyagolt ügyféligényeket hatékonyan és/vagy innovatív megoldásokkal szolgálták ki, és így szereztek maguknak hírnevet.
Milyen tervek szerepelnek konkrétan nálatok a fintech területén?
A Peak News-nál (amelynek egyik médiaterméke a fintech.hu hír- és tudásportál is) az idei évben nagyobb hangsúlyt helyezünk a tartalomgyártásra. Egyrészt éppen bővítjük a csapatunkat és célunk, hogy néhány olyan társadalmilag is fontos témában is több cikket írjunk, mint a zöld pénzügyek, a nők helyzete a fintech szektorban vagy a kiberbiztonság.
Saját gyártású, néhány perces podcastsorozaton is dolgozunk, valamint idén szeretnénk elindítani egy Youtube-csatornát, amire edukációs videók kerülnek majd fel. Illetve idén is megjelenik több Fintech Sparks kiadványunk, amelyek nemcsak a szakmai közönség, hanem minden érdeklődő számára befogadhatóan mutatnak be néhány érdekes fintech megoldást és trendet.
A Peak Science csapatával egyébként fintech trendek kutatásával és tanácsadással is foglalkozunk, átfogó havi körképeket készítünk a fintech szektor mozzanatairól a piaci szereplőknek, bankoknak, biztosítóknak, vagyonkezelőknek és telekommunikációs cégeknek. Az idei évben az általános tanácsadással és a havi körképpel is nagy terveink vannak.
Legrégebbi pillérünk, a Peak Card Services fintech kártyakibocsátási platformunk idén nagy bejelentésekre készül, erre várhatóan az év második felében kerül sor.
Milyen eredményekkel lennél elégedett fintech-piacon 1 éves és 5 éves távlatban?
Egyéves távlatban új, innovatív banki termékeket várnék, akár a bankok és a fintech startupok közötti verseny, akár együttműködések hatására. Remélem nagy hangsúly kerül a pénzügyi tudatosságra és az ehhez kapcsolódó termékfejlesztésre, hiszen jelenleg erre fokozott szükség van. A pénzügyi szolgáltatók számos, óriási fejlesztést nem igénylő megoldást is beépíthetnének kínálatukba, mint a költségek kategorizálását és elemzését, vagy egyes automatikus megtakarítási logikákat. A zöld pénzügyi termékek területén is ideje az előrelépésnek: akár több konkrét termékkel, karbonsemleges működési vállalással, vagy lakossági és vállalati edukációs kezdeményezéssel. A következő egy évben a hazai vagyonkezelési kínálattól is fejlődést várok. Ha ez beteljesül és infláció elleni védekezésről szóló edukáció is párosul mellé, akkor nagyon elégedett lennék.
Ötéves távlatban szeretnék több stabil hátterű, nyereségesen működő fintech szereplőt látni. Szeretnék olyan fintech vállalatokat is látni, amelyek a nagy pénzügyi szereplőkkel egyenrangúak, és nem kérdés, hogy felvásárolják-e őket. A különböző ügyfélszegmensek körében érezhető változást is várnék fenntarthatósági, digitális és pénzügyi tudásban, ami a korábban említett edukációból keletkezhet. Végül mindenképpen pozitív lenne, ha a jelenleg viszonylag kiszolgáltatlanul maradt ügyfélcsoportok is igényeikre szabott termékeket és szolgáltatásokat kapnának. A lakossági ügyfelek közül ilyenek a gyerekek és a látássérültek, a vállalati ügyfelek közül pedig a startupok és a kkv-k.
Melyik fintech szolgáltatást tartod a legértékesebbnek az ismert megoldások közül?
Érték szempontjából inkább a nagy társadalmi értékkel rendelkező megoldásokat emelném ki. Így mondjuk Afrikában az M-Pesa mobilfizetési megoldást, ami lehetővé tette, hogy mobilhálózatokkal helyettesítsék az erősen hiányos bankfiók-hálózatokat. A 2007-es bevezetés után jelentősen javult a lakosság pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése, ami összességében előmozdította a társadalom és a gazdaság fejlődését.
Még a zöld pénzügyi termékeket is muszáj megemlítenem. A szén-dioxid-kibocsátás követését és semlegesítését lehetővé tevő termékek és szolgáltatások lakossági és vállalati ügyfelek számára egyaránt elérhetőek manapság. Bár még születőben vannak, sokat várok a blockchain alapú karbonkredit piacterektől is, amelyek egyszerűbbé és hatékonyabbá tehetik az önkéntes karbonkredit-kereskedést.
Milyen külföldi példákat tudnál említeni, ami példaértékű a hazai megoldásszállítók részére is?
A külföldi inkumbens bankok közül mindenképpen a NatWest Bankot említeném meg, mint követendő példa. Ez egy olyan brit bank, ami a mi portálunkon is bemutatott számos fintech megoldást beépített már üzletébe. Óriási hangsúlyt helyeznek a zöld pénzügyi megoldásokra saját termékekkel, tartalomgyártással és aktív finanszírozási tevékenységgel. Emellett komolyan veszik az open bankinget és fejlett családi banki megoldásuk is van. Ott pedig, ahol nem tudják felvenni a versenyt a neobankokkal közvetlenül, egy saját banki spinoffon, a Mettle-ön keresztül nyomulnak előre.
Valódi fintech cégek közül említhetném a Klarnát, ami a kezdeti késleltetett és részletfizetéses vásárlási szolgáltatására egy komplett ökoszisztémát épített tudatos fejlesztésekkel és felvásárlásokkal. Viszont nálunk hiányzik valami, ami mindig fontos, most azonban még inkább: ez a nyereségesség. Nyilván a növekedéshez gyakran be kell vállalni az ideiglenes veszteségességet, de a fintech szektorban körvonalazódott egy fókuszvesztés, aminek jelei mostanában feltűnőek az alacsonyabb összegű tőkebevonásokkal, az alacsonyabb értékeltségekkel és az elbocsátásokkal. Így inkább a Starling Bankra helyezném a hangsúlyt. Az alapvető ügyféligények magas színvonalú kiszolgálásával képesek nyereségesen működni és szerintem ez a követendő példa a hazai piacon is.
by