Mítoszok (és cáfolatok) az elektronikus szerződések világában

Elektronikus aláírás mítoszok

Egy olyan digitális korban élünk, ahol szinte minden tevékenységünk – legyen az munka, szórakozás vagy tanulás – az interneten zajlik. Ebben az új valóságban az elektronikus szerződések egyre nagyobb szerepet játszanak. Azonban számos tévhit él a köztudatban az elektronikus szerződésekkel kapcsolatban. 

Az elektronikus szerződések használatától sokan idegenkednek, bonyolultnak tartják és félnek tőle. Pedig az egyik fő előnye, hogy gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos, papír alapú szerződések. Lehetővé teszik a felek számára, hogy egy jogi megállapodást, és a szükséges dokumentumokat gyorsabban és hatékonyabban kezeljék, kössék meg. 

Az idegenkedésből fakadó ellenállás rengeteg kifogást és tévhitet szült az emberek fejében, ezek közül most a három leggyakoribb tévedést fogom elemezni ebben a cikkben.

1. Ugyanannyira érvényesek, mint a papíralapú szerződések? 

Az első tévhit, amit szeretnék eloszlatni, az az, hogy az elektronikus szerződések kevésbé érvényesek, mint a hagyományos, papír alapú szerződések. Valójában az eIDAS rendelet, amely 2014-ben jelent meg az EU-ban, megteremtette az elektronikus aláírások jogalapját. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus szerződések ugyanolyan érvényesek, mint a hagyományos papíralapú szerződések, és ugyanúgy kötelező erővel bírnak.

A rendelet háromféle elektronikus aláírási kategóriát határoz meg (ezekről bővebben lásd keretes összefoglalásunkat): 

  • egyszerű elektronikus aláírás, 
  • fokozott biztonságú elektronikus aláírás és 
  • minősített elektronikus aláírás. 

Mindhárom típus jogilag érvényes és kötelező érvényű az EU-ban.

Hasonlóan a papír alapú okiratokhoz, ahol szintén különböző szintű hitelesség áll rendelkezésre (pl. egyszerű magánokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, hivatalosan ellenjegyzett szerződés), az elektronikus aláírások is különböző szintű biztonságot és hitelességet biztosítanak. Mindegyiknek megvan a maga helye és szerepe, és a köztük való választás attól függ, hogy milyen szintű biztonságra van szükség egy adott tranzakcióban.

Az eIDAS rendelet (Electronic Identification, Authentication and Trust Services, vagyis az elektronikus azonosítás-, hitelesítés- és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet) háromféle elektronikus aláírást ismer el, és ezek mindegyike különböző szintű biztonságot és hitelességet biztosít:

  1. Egyszerű elektronikus aláírás: Ez a legegyszerűbb formája az elektronikus aláírásnak, és bármilyen elektronikus formában megnyilvánuló aláírást jelent, amelyet a szerződés egyik fele hoz létre. Ez lehet egy név egy e-mailben, egy digitalizált kézírásos aláírás, vagy akár egy bejelölő négyzet egy online űrlapon.
  2. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: Ez egy olyan elektronikus aláírás, amelyet a szerződés aláírója használ, és amely kapcsolódik az aláíró adataihoz oly módon, hogy bármilyen utólagos módosítás észlelhető. Ez magasabb szintű biztonságot nyújt, mint az egyszerű elektronikus aláírás.
  3. Minősített elektronikus aláírás: Ez a legmagasabb szintű elektronikus aláírás, amelyet egy minősített eszköz segítségével hoznak létre, és amelyet egy minősített szolgáltató hitelesít. Ez az aláírástípus biztosítja a legnagyobb jogbiztonságot és a legmagasabb szinten bizonyító erejű.

2. Csak aláírással hitelesítve működnek? 

A következő mítosz, hogy az elektronikus szerződések csak akkor érvényesek, ha a felek aláírásukkal hitelesítik őket. Ez a tévhit az egyéb szerződéseknél is fennáll. Azonban már a szándék kifejezése elegendő lehet a szerződéses jogviszony létrejöttéhez, tehát nem csak és kizárólag az aláíráshoz kapcsolódik a hitelesség. Az elektronikus aláírási eljárások egy része (pl: digitális aláírás) szintén megfelel a jogszabályi követelményeknek, jogilag érvényessé teszik a szerződést akkor is, ha nem szerepel benne az aláíró aláírási képe. Ez már az elektronikus szerződéskötés előtti korszakban is létezett, úgy hívják: ráutaló magatartás.

A “ráutaló magatartás” egy jogi kifejezés, amely azt jelenti, hogy valaki cselekedeteivel, viselkedésével vagy körülményekkel összefüggő tevékenységeivel jelzi szándékait, álláspontját vagy véleményét anélkül, hogy azt szóban vagy írásban kifejezetten kifejezné. 

3. Alkalmazhatóak minden jogi tranzakcióra?

Az utolsó tévhit, hogy sokan azt gondolják, hogy az elektronikus szerződések csak bizonyos típusú jogi tranzakciókra vonatkoznak. Valójában az elektronikus szerződések szinte minden jogi tranzakcióra alkalmazhatók. A törvényalkotók széndéka is az volt, hogy törvény ne akadályozza a jogi folyamatok digitális transzformációját. Ezért áruk vagy szolgáltatások vásárlása, bérlése, szolgáltatásnyújtás vagy adásvétel esetén is alkalmazhatók az online megkötött szerződések, ugyanúgy, mint a hagyományos szerződések.

Amikor az elektronikus szerződések felé orientálódunk, fontos figyelembe venni a jogszabályi környezetet is. Ahogy a papír alapú szerződéseknél is szerepelnek bizonyos formai és alaki megkötések bizonyos ügyletekre, ezek az elektronikus szerződéskötésnél is jelen vannak.

Sok országban léteznek már jogszabályok, amelyek szabályozzák az elektronikus szerződések használatát és érvényességét, és ezek a jogszabályok gyakran összhangban vannak a nemzetközi normákkal és irányelvekkel. Ezért fontos, hogy a felek megértsék a vonatkozó jogszabályokat és azt, hogy azokat hogyan alkalmazzák saját helyzetükre.

Magyarországon például egyszerű elektronikus aláírással nem köthető munkaszerződés vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ingatlan adásvételi szerződés.

Összefoglalva

Az elektronikus szerződések egyre inkább az üzleti és személyes tranzakciók szerves részévé válnak. A legtöbb tévhit az elektronikus szerződésekről – mint például az érvényességükkel, hitelességükkel vagy alkalmazhatóságukkal kapcsolatosan – gyakran alapjaikban tévesek, mivel a jogszabályok és szabályozások éppen arra törekednek, hogy a digitális tranzakciók ugyanolyan biztonságosak és érvényesek legyenek, mint a hagyományos megállapodások.

Az eIDAS rendelet, és az azzal összefüggő nemzeti jogszabályok lehetővé teszik a felek számára, hogy gyorsabbak, hatékonyabbak és zöldebbek legyenek, miközben ugyanolyan jogbiztonságban részesülnek, mint a papír alapú szerződések esetében. 

A kulcs az, hogy megértsük és helyesen alkalmazzuk ezeket a szabályokat, hogy kihasználjuk az elektronikus szerződések nyújtotta előnyöket. Tehát,ahelyett, hogy ódzkodnánk az elektronikus szerződésektől, érdemes megismerni és megérteni a bennük rejlő lehetőségeket. Mert, mint ahogy a cikkben is bemutattam, az elektronikus szerződések a jövőben elkerülhetetlenné válnak – és a jövő már itt van.

Az Eszerződés.hu szolgáltatás vezérigazgatója, alapító-tulajdonosa. Szívügye a környezetvédelem, digitális jólét / transzformáció, valamint az automatizált üzleti folyamatok. Nemzetközi nagyvállalatok és az állami szektorok projektein edződött. Közel 15 éves UX és UI pályafutása alatt a fintech és lawtech (jogi technológiák) SaaS (software as a service) termékekre specializálódott. Jelentős tapasztalata van a jogi, adatvédelmi és pénzügyi előírások, törvények digitális transzformációjának területén. Két gyermek, Dávid és Anna büszke édesapja. Szabadidejében transzperszonális és integrál pszichológiát tanul és régi orosz órákat gyűjt.

Olvass még a témában