Valamikor régen a mobiltelefonokat kizárólag telefonálásra és szöveges üzenetek küldésére használták. Csupán néhány év leforgása alatt a mobiltelefonokból internetkapcsolattal rendelkező eszközök, kamerák, GPS-navigációk, játékkonzolok és még sorolhatnánk hosszan, hogy milyen eszközök váltak. Szinte észrevétlenül és villámgyorsan megszületett egy új eszközkategória: az okostelefonok.
Okostelefonból bankkártya
A technológia fejlődését jól mutatja, hogy az okostelefonokban található kamerák felbontása és a fotózáshoz kapcsolódó technikai funkciók (mint például a kézremegés-szűrés) az elmúlt évek során már bőven meghaladta egy néhány évvel korábban gyártott alsó-középkategóriás fényképezőgép tudását. De a fejlődés itt nem állt meg. A technológia rohamtempóban fejlődött tovább, ami utat engedett annak, hogy napjainkra a mobiltelefonok fizetési eszközzé alakuljanak, melyeken bankkártyaadatok is biztonságosan tárolhatók. Mindez lehetővé tette a fizikai kártyás fizetés kiváltását, az okostelefonunk lett a bankkártyánk. Megszületett a mobiltárca.
Okostelefonból digitális irattárca
Telefonunkon azonban nem csupán bankkártyáink adatai tárolhatók biztonságosan, hanem azonosító okmányaink is, így a kártyás fizetéssel kiegészülve az okostelefonok többfunkciós mobiltárcákká is váltak az elmúlt évek során. A digitálisan tárolt okmányaink felhasználhatósága pedig egyre szélesebb körben kezd elterjedni, akár távazonosítást, vagy szerződések, nyilatkozatok elektronikus aláírását is elvégezhetjük mobilkészülékünkről csupán néhány gombnyomással.
A digitális irattárcák elterjedése és gyakorlati használata kikövezte az utat a digitális személyazonosításnak. Miért is hordozgassunk magunkkal okmányok tömkelegét, ha a személyi igazolványunk, a jogosítványunk, az útlevelünk mind-mind tárolható digitális irattárcában a telefonunkban, titkosítva, biztonságos csatornákat használó applikációk segítségével? A különféle hűségkártyákról, vagy QR-kódos koncertjegyekről nem is beszélve. Ukrajnában például már 2020 óta – harmadik országként az európai régióban – az autóval közlekedők letölthetik vezetői engedélyüket és járművük forgalmi engedélyét okostelefonjukra, az USA néhány államában pedig 2021-ben bevezették az Apple Wallet-ben tárolható személyi igazolvány és jogosítvány használatát a helyi állampolgárok számára.
Digitális személyazonosítás
A digitális személyazonosítás, mint a nevében is benne van, megfelelő módon ellenőrzött és hitelesített digitális csatornákon keresztül megy végbe, miközben biztosítja a felhasználó számára személyes adatai védelmét és az azok feletti rendelkezés lehetőségét. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy megadhatjuk csak azt az adatot azonosítás során, amire szükség van, vagy amit szeretnénk. Képzeljük csak el, hogy ha néhány év múlva valaki betér egy üzletbe, nem a személyi igazolványa után kotorászik majd, hogy bebizonyítsa, elmúlt már 18 éves, hanem egy applikáción keresztül megosztja az üzletben található digitális okmányolvasóval ezt az információt, anélkül, hogy a nevét, lakcímét vagy bármely más adatát kiadná magáról.
Az interakciók fajtája és száma gyakorlatilag végtelen, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen felhasználási esetben életszerű ez a megközelítés. Egy magánszemély, ha kategorizálni szeretnénk, hat szerepben léphet kapcsolatba más magánszemélyekkel, cégekkel vagy akár intézményekkel: munkavállalóként, vásárlóként, adófizetőként, vállalkozóként, állami juttatások kedvezményezettjeként, politikai téren aktív (szavazóképes) állampolgárként vagy éppen bizonyos eszköz tulajdonosaként.
Néhány évvel ezelőtt ha bankszámlát szerettünk volna nyitni, be kellett sétálnunk egy bankfiókba, ahol személyes okmányainkkal igazolva magunkat néhány perc manuális adminisztrációt követően megnyílt a bankszámlánk (rosszabb esetben napokkal később). Napjainkban már egyre több pénzintézet alkalmazza a távoli beazonosítást, ami szintén a digitális irattárcák elterjedését növelheti a jövőben. Hiszen jóval kényelmesebb és egyszerűbb a korábban a mobiltárcánkba már feltöltött okmányunkkal igazolni magunkat (akár távolról is) ahelyett, hogy minden egyes bankkal való találkozáskor a fizikai okmányunkat kelljen bemutatni. Egyre elterjedtebb lesz a jövőben, hogy digitális irattárcával nyithatunk bankszámlát, vehetünk fel hitelt és köthetünk szerződéseket.
Írjunk alá mobillal!
Ha adott a telefonunk, melyen hitelesített és biztonságos csatornán tárolva digitális formában megtalálhatók azonosító okmányaink, jöhet a következő lépés: miért ne írjunk alá elektronikusan minden dokumentumot, amit korábban papíron, tollal tettük? Hiszen személyazonosságunkat is tudjuk igazolni, az elektronikus aláíráshoz szükséges technikai háttér pedig már régóta adott.
Gondoljunk bele egy kis kkv életébe, hány (ezer) oldalt nyomtatnak ki évente, amit aláír a munkavállaló (adópapírok, jelenléti ív, munkáltatói igazolások és folytatható a sor), vagy hány szerződést kötnek más cégekkel, szintén papír alapon.
Pedig a technológia már most is lehetővé teszi (és a megfelelő jogi keret is biztosítva van hozzá), hogy elektronikusan is aláírhassunk szerződéseket, nyilatkozatokat, különféle dokumentumokat. Elkerülve a járulékos költségeket, mint a nyomtatás, postázás, és kiszűrve az emberi hibázás lehetőségét, hiszen az adatok digitálisan azonnal rögzülnek, nincs manuális rögzítés, nem fordulhat elő, hogy elveszik a kinyomtatott szerződés a két fél között. Minden szinte azonnal megtörténik, átláthatóbb, lekövethetőbb folyamatoka ágyazva.
A digitális irattárcák jövője
A digitális irattárcák evolúcióját a COVID-19 jelentősen felgyorsította, arra kényszerítve a gazdasági és kormányzati szereplőket egyaránt, hogy újragondolják a személyazonossággal, digitális azonosíthatósággal és hozzáférés-kezeléssel kapcsolatos megközelítésüket.
2021 nyarán egy tagállamokon átívelő, biztonságos és megbízható digitális személyazonossági keretre tett javaslatot az Európai Bizottság. Ez a tagállamok saját nemzeti digitális személyazonossági rendszerére fog épülni, ám ez kiegészül majd egy Európa-szerte használható szolgáltatássá. Létrejöttét részben a világjárvány, valamint a digitális szolgáltatások használatára vonatkozó megnövekedett igény erősítette, melyet végső soron a technikai fejlődés és a digitális kultúra indukált, de a járvány gyorsított fel.
Ezzel az egységes irattárcával az uniós állampolgároknak gyorsan és kényelmesen, akár távoli ügyintézéssel is lehetőségük lesz az EU-n belül magán- és közszolgáltatásokat igénybe venni, tagországokon átnyúlóan is, a szigorú felhasználói hitelesítést igénylő szolgáltatásoknak különös figyelmet szentelve. Ilyenek például a pénzügyi szektorban a kölcsönigénylés, vagy bankszámlanyitás. A jelenlegi hagyományos személyazonosító okmányok idővel így létjogosultságukat vesztik, de legalábbis használatukban várhatóan jelentősen visszaszorulnak majd.
Az elvárások alapján ez az európai digitális irattárca lehetővé fogja tenni, hogy az Unió lakosai úgy is hozzáférhessenek online szolgáltatásokhoz, hogy személyes adataik közül csak a szolgáltatás igénybevételéhez szükségeseket kelljen megadniuk.
Merre tartunk?
A tulajdonosuk azonosítására alkalmas digitális irattárcák szerepe a jövőben egyre fontosabbá válik az azonosítás, engedélyezés és hitelesítés terén, ami nem csupán a digitális, de a fizikai világban is megtörténhet majd. Ennek követelményei már most láthatóan a felhasználó-központú ergonómia (egyszerűsített és személyre szabott bizalmi szolgáltatások), az interoperabilitás (több felet összekötő működés), és a biztonság, mint a magánélet védelmének fő szempontja lesz.
Mindez lehetővé teszi az adatkezelési gyakorlatok széles és változatos kombinációját, valamint az egyszerűsített felhasználói élményt. Ennek köszönhető, hogy a mobilalapú digitális személyazonosítás használatának ugrásszerű növekedését fogjuk tapasztalni – legyen szó akár távazonosításról a pénzügyi vagy közszolgáltatási szektorban, vagy a legegyszerűbb kényelmi megoldást biztosító okmánytárolásról egyaránt.
A jövőben ezen területek rohamos fejlődését és felhasználási módjainak bővülését fogjuk előbb távolabbról figyelemmel kísérni, majd egyre közelebbről megélni, hogy egyik reggel már úgy induljunk útra otthonról, hogy csak a telefonunkat tesszük zsebre, mert semmi másra nem lesz már szükségünk.
by