Írtál már alá összeszorult gyomorral szerződést, amikor azt kívántad, bárcsak sose kéne újra látnod ezeket a sorokat – vagy a másik aláíráshoz tartozó arcot? Az üzleti életben gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy szerződéseket kell kötnünk.
Sokan azonban idegenkednek a jogi szövegektől, mert úgy hiszik, azok minden esetben barátságtalanul lesznek megfogalmazva, terjedelmesek és burkoltan egyoldalú feltételeket tartalmaznak. A sztereotípiák és esetleg korábbi tapasztalatok is azt erősítik bennük, hogy az egyik fél jobban jár a megállapodással, míg a másik fél rosszabbul vagy egyáltalán nem kap semmi előnyt a szerződésből. Hogyan írjuk mégis felül ezeket az ősi és elavulóban lévő hiedelmeket?
A fent leírt félelmek nem alaptalanok! Tudományosan bizonyított, hogy az emberek többsége zéró összegű fogalmakban gondolkodik a világról, ami azt jelenti, hogy az egyik fél számára jelentkező nyereség szükségszerűen veszteséget jelent a másik fél számára. Ez a legtöbb esetben hibás szemlélet (nem-kooperatív játékelmélet) az alapja az egyenlőtlen üzleti kapcsolatoknak és az előnytelen szerződéseknek egyaránt.
Bárki is legyen a nyertes, hosszú távon neki is gazdasági károkat fog okozni ez a hozzáállás.
Játékelmélet az üzleti életben
Ha egy üzleti ökoszisztémában gondolkodunk, nemcsak az üzleti sikerek és eredmények a fontosak, hanem az emberi kapcsolatok is. Fel kell ismernünk, hogy az egyoldalú megállapodások, az “üzleti játszmák” hosszú távon nem fenntarthatóak és nem segítenek abban, hogy tartós és eredményes üzleti kapcsolatokat építsünk ki, álljunk akár épp a nyertes, akár a vesztes oldalon.
💡 Az „üzleti játszmázás” olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek során az emberek stratégiai és manipulatív módon játszanak egymással, hogy előnyöket szerezzenek saját céljaik elérése érdekében. Ez az emberi interakciók és a “verseny” alapvető eleme az üzleti életben.
Ahhoz, hogy elérjünk arra az üzleti szintre, ahol tartós és eredményes kapcsolatokat építhetünk ki, alapvető paradigmaváltásra lesz szükségünk. Meg kell értenünk a jelenséget és ki kell lépnünk az elavult gondolkodásmód dobozából.
Ezzel hosszú távon egy teljesen új szintre emelhető a vállalkozásod. Ezen az úton egy magyar származású matematikus és fizikus Neumann János játékelmélete lesz segítségedre.
💡 A játékelmélet azon matematikai és közgazdasági elvek rendszere, amelyeket a játékok, a döntéshozatal és a konfliktusok elemzéséhez használnak. A játékelmélet jelentősége a közgazdaságtanban, a politikában, a számítógépes tudományokban és a pszichológiában is ismert. Az üzleti világban a játékelméletet gyakran alkalmazzák stratégiák kidolgozásában és döntések meghozatalához.
A játékelméletnek két fő típusa a kooperatív és a nem-kooperatív játékelmélet. A kooperatív az együttműködésre és a szövetségekre fókuszál, míg a nem-kooperatív a versengésre és a konfliktusra. Ez utóbbinak mindig lesz legalább egy vesztese, míg a kooperatív szemléletben a partnerek együttműködéssel és közös erőfeszítéssel jobb eredményeket érhetek el együtt, létrehozva egy fenntartható win-win alapokon nyugvó egyensúlyi rendszert (Nash-egyensúly). Ehhez az szükséges, hogy előre lássák a másik döntéseit, és ennek alapján alakítsák ki a saját stratégiájukat. Ebben lesz segítségükre a szerződés és az abban lefektetett játékszabályok.
💡 A Nash-egyensúly egy játékelméleti fogalom, amelyet John Nash nevéhez kötnek, és azt a helyzetet jelöli egy játékban, amikor minden játékos a legjobb lehetséges eredményt kapja, figyelembe véve a többi játékos döntéseit.
Ahhoz, hogy hosszú távon eredményes és fenntartható üzleti kapcsolatokat alakítsunk ki, fontos, hogy a szerződések minden fél számára előnyösek legyenek, és az együttműködés közös célokat szolgáljon. A kooperatív üzleti szemléletet, vagyis a kapcsolatok hosszú távú sikerét az erős kölcsönös bizalom és az egyenlő értékű partneri viszonyok jelentik. A barátságos és közös célokat szolgáló szerződéskötési folyamatok segítenek az üzleti kapcsolatok megerősítésében és hosszú távon előnyösek lesznek mindkét fél számára.
A szerződés egy közösen rajzolt térkép
Milyen szempontok alapján érdemes összeállítani a szerződést:
1. Transzparencia
Az átlátható, rövid, és közérthető szerződésekkel az üzleti kapcsolatok is átláthatóbbá válnak, és az egyes fél számára világos lesz, hogy mire is vállalkozik. Így növelhetjük az üzleti kapcsolataink bizalmi alapját és ez segít elkerülni a későbbi félreértéseket és vitákat.
2. Kommunikáció
A szerződéskötés során fontos, hogy mindkét fél világosan kommunikáljon egymással, együttműködésre és megértésre nyitott legyen.
3. Érdekek egyensúlya
A szerződésnek figyelembe kell vennie mindkét fél érdekeit, és olyan feltételeket kell tartalmaznia, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak.
4. Közös célok
A tárgyalások során ne csak az érdekeket, hanem a közös célokat is vegyük figyelembe. Legyünk nyitottabbak egymás felé, és közösen találjuk meg a megoldást a problémákra.
5. Megbízhatóság
A szerződésben megfogalmazott kötelezettségeknek és felelősségeknek világosnak és következetesnek kell lenniük, amelyeket nekünk és szerződéskötő partnereinknek is be kell tartani. A megbízhatóság és a következetesség elősegíti a bizalom és a jó kapcsolatok kialakulását.
6. Rugalmasság
A szerződéskötés során figyelembe kell venni a változó körülményeket és lehetőségeket, és olyan rugalmas feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az alkalmazkodást.
7. Adatvédelem
A szerződésnek tartalmaznia kell az adatvédelmi rendelkezéseket és a bizalmas információk védelmének mechanizmusait, hogy megelőzze a bizalmas információk illetéktelen felhasználását.
8. Fenntarthatóság és hatékonyság
A fenntarthatóság elveinek alkalmazása a szerződésekben segít az erőforrások hatékonyabb felhasználásában, a környezet védelmében, az etikus és tisztességes üzleti gyakorlatok kialakításában, valamint a társadalmi felelősségvállalásban is.
9. Ellenőrzés
A szerződésnek tartalmaznia kell olyan mechanizmusokat, amelyekkel mindkét fél ellenőrizheti a másik fél teljesítményét, és garantálja az adott kötelezettségek teljesítését.
Ha ezeket az alapelveket figyelembe vesszük, akkor a szerződéskötés során megteremthetjük a win-win alapokat, amelyek elősegítik a jó üzleti kapcsolatokat és hosszú távú sikereket.
Digitalizáció a kölcsönös hatékonyság
Nemcsak a fenti alapelvek, hanem az üzleti folyamatok automatizálása is segíthet a hatékonyság növelésében, a költségek csökkentésében és az üzleti kapcsolatok erősítésében. Az online platformok és eszközök lehetővé teszik a dokumentumok online megosztását és az aláírások elektronikus rögzítését, így gyorsabb és hibamentesebb is a folyamat.
Ha digitális eszközöket használunk, hatékonyabb és átláthatóbb is lesz a folyamat. Könnyebb megosztani a dokumentumokat, információkat,, így az üzleti partnereink könnyen nyomon követhetik a változásokat.
Fontos, hogy a digitális transzformáció nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat és a “személyes” tárgyalásokat. A digitális eszközök csak eszközök maradnak, amelyek hatékonyabb és átláthatóbb folyamatokat hoznak. De a siker kulcsa továbbra is az emberi kapcsolatok, a bizalom és az a szemlélet marad, amivel hosszútávúan, fenntartható szimbiózisban működünk együtt környezetünkel.
by