Webáruházak, kiskereskedők figyelmébe: a fogyasztói szerződések változásai

online vásárlás

Olvasási idő: hát nem 2 perc. De igyekszem átfogó képet adni, amennyire lehetett közérthetően és lényegre törően. Mai cikkem témája a fogyasztói szerződéseket 2022. január 1-től érintő változások összefoglalása. A változásokat a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet vezeti be.

A változásokat minden olyan kereskedőnek és szolgáltatónak figyelembe kell vennie, aki nem zárja ki a fogyasztókat a vásárlói közül; a webáruházak is többnyire ebbe a körbe tartoznak.

Tisztáznunk kell, hogy az új jogszabály rendelkezéseit együtt kell értelmeznünk a hatályban lévő további vonatkozó jogszabályokkal, elsősorban a következőkkel:

  • Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
  • a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet,
  • az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet.

Milyen szerződéseket érintenek a változások?

A rendeletet olyan szerződésekre kell alkalmazni, amelyek keretében vállalkozás értékesít fogyasztó részére:

  • digitális tartalmat, 
  • digitális szolgáltatást,
  • árut (új és használt ingó dolgok, értéküktől függetlenül), 
  • digitális elemeket tartalmazó árut.

Ezzel kapcsolatban érdemes az elején tisztázni egy újdonságot:

A digitális elemeket tartalmazó áru

Ennél a kategóriánál érdemes már most megállnunk és értelmezni azt: olyan áruról van szó, melynek részét képezi digitális szolgáltatás vagy digitális tartalom, vagy ilyennel össze van kapcsolva, és az értékesítésére vonatkozó szerződés a digitális szolgáltatásra vagy digitális tartalomra is kiterjed, mivel ezek hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióját. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy ezekre is kiterjedt a szerződés. Az ilyen áruk esetében a rendelet további, a digitális tartalomra vagy digitális szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségeket fogalmaz meg a vállalkozás számára. Fontos, hogy ezek a kötelezettségek akkor is terhelik a vállalkozást, ha a digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást harmadik személy szolgáltatja.

Nem tartozik ebbe a körbe az olyan termék, amely kizárólag a digitális tartalom adathordozójaként funkcionál (pl. DVD lemez).

A digitális elemeket tartalmazó áru persze csak jogi értelemben új kategória, hiszen már hosszú évek óta mindennapi életünk részét képezik ezek az eszközök. A külön kategóriaként történő jogi szabályozás alá vonásukat az indokolja, hogy jellemzően ezekben az eszközökben található, vagy külső szolgáltatásként, de az eszközzel igénybe vehető digitális tartalom vagy szolgáltatás legalább annyira fontos, mint maga az eszköz. Sőt, többnyire nincs is értelme egyiknek a másik nélkül – gondoljunk csak egy mobiltelefonra, okosórára, okostévére. (Ezek ma már nem is lehetnek mások, csak „okosok”. :)) Figyelembe véve az ilyen eszközök életünkben betöltött szerepét, miszerint szinte mindenre – munkára, kapcsolattartásra, szórakozásra – használjuk azokat, indokolt volt a szabályozás.

Ezek tisztázása után térjünk rá a konkrétumokra.

Mi változik?

#1 – A szerződésszerű teljesítés általános követelményei

Az eddigi szabályozás alapján a terméknek/szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a szerződésben megállapított minőségi követelményeknek, illetve, ha jogszabály is ilyen követelményeket támaszt a konkrét szerződés tárgyára, akkor az abban foglaltaknak is. 2022. január elsejétől ez a követelményrendszer jelentősen kiegészül, illetve konkretizálásra kerül. Eszerint a terméknek/szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában:

  • meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak;
  • rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott „felhasználhatósághoz” szükséges jellemzőkkel (az aktuálisan, általánosságban elérhető technológiák fejlettségi szintjét figyelembe véve kell értelmezni);
  • alkalmasnak kell lennie a fogyasztó és a vállalkozás által egyeztetett célra; illetve azokra a célokra, amelyeket azonos típusú szolgáltatás esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy annak hiányában az irányadó magatartási kódex előír;
  • rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott, és a fogyasztó által észszerűen elvárható valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást, csomagolást;
  • rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon jellemzőkkel, amely azonos típusú szolgáltatás esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését;
  • meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett szolgáltatás tulajdonságainak, leírásának
  • és a vállalkozásnak biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket is.

Természetesen a fentiek azokra a szerződésekre vonatkoznak, ahol a termékre/szolgáltatásra tekintettel értelmezhetők. 

Érdemes kitérni arra, hogy a fenti – a jogszabályi szöveghez képest itt emészthetőbb, de kissé hiányos megfogalmazásban tálalt – feltételrendszerben nagy hangsúlyt kapnak a korunk technológiai fejlettségére jellemző elvárások, mint például hozzáférhetőség, folyamatosság, kompatibilitás és interoperabilitás (a kompatibilitásnál magasabb fokú, általánosabb együttműködési képesség több – jellemzően – informatikai rendszerrel). Tehát ezentúl ezek megvalósulását is biztosítani kell, amikor ez értelmezhető a terméknél/szolgáltatásnál.

A „nyilvános kijelentés”, mint a szerződésszerű teljesítés kritériuma kiemelten fontossá teszi a kereskedelmi kommunikáció és marketingtevékenységek során használt tartalmak valósághű meghatározását. A hatósági gyakorlatban eddig is sok esetben megjelent követelményt a rendelet egyértelmű és általános követelménnyé tette. Itt megjegyzendő, hogy a jogszabály észszerű „menekülési útvonalat” biztosít a jóhiszemű vállalkozásoknak egyes – nem általuk tett, vagy korrigált, esetleg „lényegtelen” – nyilvános kijelentésekben megfogalmazott követelmények alól, amennyiben azok alkalmazása objektív okokból nem várható el, vagy észszerűtlen/életszerűtlen azokra hivatkozni.

A fogyasztó észszerű elvárása, mint követelmény eddig szintén a hatósági gyakorlatban volt elsősorban tetten érhető. Ennek értelmezésénél az adott, vagy azonos „típusú” termékre/szolgáltatásra vonatkozóan általánosságban és aktuálisan közismert, illetve a kor technikai fejlettségére is tekintettel észszerűnek felfogható tulajdonságokat kell figyelembe venni. Amennyiben az adott áru vagy szolgáltatás a fogyasztó észszerű elvárásaitól valamely jellemzőjében eltér, arról előzetes tájékoztatást kell nyújtania a vállalkozásnak.

# 2 – Áru és digitális elemeket tartalmazó áru adásvétele

Kellékszavatosság

A kétéves kellékszavatossági időszakban az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az eladás pillanatában fennállt a termékben. Tehát most már az eddigi hat hónap helyett az első egy éven belül a vállalkozásnak kell bizonyítani ennek az ellenkezőjét; ezen időszak alatt érdemi vizsgálat és bizonyítás nélkül nem utasíthatja el a fogyasztó igényét.

Mivel a jótállási kötelezettség éppen abban tér el a szavatosságtól, hogy kinek kell bizonyítani, ezért a kötelező jótállás alá eső termékek tekintetében mindez nem jelent változást az eddigi szabályokhoz képest. Tehát a kötelező jótállás alá eső termékek körén kívüli termékeket érinti ez a változás. (A kötelező jótállás alá eső termékek köre a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében olvasható.)

Fontos, hogy az egy évre történő hosszabbítás kiterjed a használt termékekre is a kellékszavatosság tekintetében, tehát ilyen termékek esetén is egy évig a kereskedőnek kell bizonyítani, hogy a hiba nem állt fenn az értékesítéskor.

Felelősség az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért

Visszatérve a cikk elején említett újdonságra; tehát az új rendeletet alkalmazni kell „az olyan digitális tartalomra vagy digitális szolgáltatásra is, amely digitális elemeket tartalmazó áru részét képezi, vagy azzal össze van kapcsolva, és amelyet az adásvételi szerződés értelmében az áruval együtt szolgáltatnak, függetlenül attól, hogy a digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást a vállalkozás vagy egy harmadik személy szolgáltatja. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy az adásvételi szerződés a digitális tartalomra vagy a digitális szolgáltatásra is kiterjed.”

A rendelkezés lényege, hogy az ilyen áruk esetében a vállalkozás helytállással kapcsolatos felelőssége nemcsak a termékre, hanem a részét képező vagy ahhoz kapcsolódó digitális szolgáltatásra, tartalomra is kiterjed.

Ezzel kapcsolatban a rendelet további kötelezettségeket fogalmaz meg. Eszerint, ha a szerződés a digitális tartalom vagy szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról szól, a vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért

  • a kétéves, vagy annál rövidebb időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén, ha az áru teljesítésétől számított két éven belül következik be vagy válik felismerhetővé a hiba; 
  • a két évet meghaladó folyamatos szolgáltatás esetén a szolgáltatás teljes időtartama alatt.

Frissítésekkel kapcsolatos felelősség

A vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a digitális tartalom vagy szolgáltatás frissítéseiről (ideértve a biztonsági frissítéseket is), és meg is kapja azokat.

De meddig kell biztosítani a frissítéseket?

Ha a digitális tartalom vagy szolgáltatás egyszeri értékesítéséről van szó, akkor az áru és a digitális elemek típusa és célja, az egyedi körülmények és a szerződés jellege alapján a fogyasztó által észszerűen elvárható ideig.

Ha a szerződés a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról szól, akkor

  • kétéves, vagy annál rövidebb időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éven át
  • két évet meghaladó folyamatos szolgáltatás esetén a szolgáltatás teljes időtartama alatt

kell biztosítani a frissítéseket.

A frissítések elmaradásából fakadó hibákért csak akkor nem felel a vállalkozás, ha a fentieknek eleget tett, valamint felhívta a fogyasztó figyelmét a frissítések elmulasztásának következményeire, és a frissítés elmaradása vagy helytelen telepítése nem a vállalkozás által biztosított útmutató hiányosságára vezethető vissza.

A digitális elemeket tartalmazó árukra vonatkozó jelentős fenti kitérőre tekintettel leszögezem, hogy a következők minden árura vonatkoznak.

Bővül a kellékszavatossági igények köre

A fogyasztó akkor is jogosult lesz az ár arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha:

  • a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de nem vagy nem teljes mértékben viselte a kicserélt áru visszavételével kapcsolatos költségeket;
  • ismételten hiba merült fel;
  • a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy ezt indokolttá teszi;
  • a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.

Visszaszállítás költségei

Érdemes kitérni arra, hogy a rendelet egyértelműen a vállalkozás kötelezettségévé teszi az áru visszaszállításával járó költségek viselését a szavatossági joggyakorlás során. Amennyiben a fogyasztó az adásvételi szerződés megszüntetése mellett dönt, neki kell visszaküldenie a vállalkozás részére az érintett árut, de a visszaküldés költségének viselése ez esetben is egyértelműen a vállalkozást terheli – természetesen a vételár visszafizetésének terhe mellett. Ha kijavítás vagy kicserélés érdekében történik a visszaszállítás, akkor a vállalkozás köteles megszervezni is az áru saját költségére történő visszajuttatását. Mindez az eddigiekhez képest elsősorban konkretizálást jelent, mivel a most hatályos rendelkezésekből is a fentiek következtek a gyakorlatban.

Jótállás: ígéret szép szó, ha betartják úgy jó.

Ha a vállalkozás a termékre vonatkozó reklámban olyan dolgokat állít, melyekből a fogyasztóra nézve kedvezőbb jótállási feltételek következnek, mint az átadott jótállási nyilatkozatban foglaltak, akkor a reklám tartalma szerint felel.

A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru átadásának időpontjában. A tartós adathordozó fogalmának lényege, hogy a benne foglaltakat formátumából adódóan változatlanul, hosszú ideig megőrzi. Természetesen ez a követelmény ma már elektronikus dokumentumokkal is megvalósítható, ilyen esetben azonban az adattartalom változatlanságát tanúsító megoldást kell használni.

A rendelet előírja, hogy a jótállási nyilatkozatot egyértelműen és jól érthetően kell megfogalmazni, és magyar nyelven kell átadni. Ezt már előírta eddig is a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a kötelező jótállás vonatkozásában, tehát az új rendelet kiterjeszti ezt az önkéntes jótállásra is.

A jótállási nyilatkozat kötelező tartalmát is meghatározza az új jogszabály. Ennek, és a fentieknek köszönhetően ezután az önkéntes jótállással kapcsolatos vállalásokat már nem lehet kizárólag marketingfogásként alkalmazni, mivel minden kijelentés – a reklám is – megalapozza a vállalkozás felelősségét; és minden jótállási tárgyú kijelentésnek egyértelműnek és közérthetőnek kell lenie.

3 # – Digitális tartalom és digitális szolgáltatások

A rendelet külön foglalkozik az ilyen tartalmak, szolgáltatások önálló nyújtásával is. Elsőszámú követelmény, hogy a digitális tartalmat vagy szolgáltatást a szerződéskötést követően késedelem nélkül, és a legfrissebb verzióban kell nyújtani.

A vállalkozás akkor teljesített, ha

  • a digitális tartalomhoz való hozzáférést biztosította a fogyasztó számára, vagy az a fogyasztó eszközére került,
  • a digitális szolgáltatás hozzáférhetővé vált a fogyasztó számára, vagy az eszközének használatával.

Frissítések

A digitális elemet tartalmazó árukhoz hasonlóan itt is értesíteni kell a fogyasztókat a frissítések elérhetőségéről és biztosítani kell az azokhoz való hozzáférést:

  • meghatározott időtartamon keresztül nyújtott tartalom és szolgáltatás esetén a szerződés időtartama alatt,
  • egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról szóló szerződés esetén a digitális tartalom vagy szolgáltatás jellegét és a szerződés körülményeit figyelembe véve a fogyasztó által észszerűen elvárható ideig.

Ide kapcsolódó követelmény, hogy ha meghatározott időtartamon keresztüli folyamatos tartalomszolgáltatásról vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, akkor a teljes időtartam alatt biztosítani kell a digitális tartalom vagy szolgáltatás szerződésszerűségét.

Itt is igaz, hogy a frissítések elmaradásából fakadó hibákért csak akkor nem felel a vállalkozás, ha felhívta a fogyasztó figyelmét a frissítések elmulasztásának következményeire, és a frissítés elmaradása vagy helytelen telepítése nem a vállalkozás által biztosított útmutató hiányosságára vezethető vissza.

A digitális tartalom vagy szolgáltatás integrálása

A szerződésszerű teljesítéshez szakszerűen kell integrálni a fogyasztó digitális környezetébe a tartalmat vagy a szolgáltatást. Tehát egyértelműen a vállalkozás felelőssége

  • az integrálás megfelelő elvégzése, illetve más szolgáltatóval elvégeztetése, vagy
  • ha az integrálást a fogyasztónak kell elvégeznie, akkor a helyes integráláshoz szükséges utasítások átadása.

Ha a fogyasztó digitális környezete nem kompatibilis a digitális tartalom vagy szolgáltatás követelményeivel, a vállalkozás csak akkor mentesül a hibás teljesítéssel kapcsolatos felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződéskötést megelőzően megfelelően tájékoztatta a fogyasztót a követelményekről.

Kellékszavatosság

Egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról szóló szerződés esetén a teljesítés időpontjától számított egy éven belül felismert hiba esetén a vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy az a teljesítés időpontjában nem állt fenn.

Meghatározott időtartamon keresztül nyújtott tartalom és szolgáltatás esetén a vállalkozásnak azt kell bizonyítani, hogy szerződés szerinti időtartam alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szerződés szerinti teljesítésének időszakában szerződésszerű volt. Tehát a meghatározott időtartam nem csak a helytállás időszakát jelöli, hanem a bizonyítás tárgyát is meghatározza: a teljes időszakra vonatkozóan kell tudni bizonyítani, hogy a szolgáltatás végig szerződésszerű volt.

A bizonyítási kényszer megfordulásának új oka

Eddig a kellékszavatossági időn (két éven) belüli, hat hónapos – 2022-től már egy éves – időszak eltelte jelentette a bizonyítási kényszer megfordulásának okát, január elsejétől erre egy újabb ok is lesz a digitális tartalmak és szolgáltatások tekintetében. Ugyanis, ha a fogyasztó nem működik együtt a vállalkozással a hiba kivizsgálása kapcsán abban, hogy a vállalkozás – a fogyasztót lehető legjobban kímélő beavatkozással – meggyőződhessen arról, hogy a hiba oka a fogyasztó digitális környezete vagy sem, akkor a fentebb írtak szerinti időtartamokban felismert hiba esetén is már neki kell bizonyítani az igazát. Feltéve persze, hogy a vállalkozás a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás műszaki követelményeiről a szerződés megkötését megelőzően világos és közérthető módon tájékoztatta a fogyasztót.

A kellékszavatossági igények bővülése digitális tartalom és szolgáltatás esetén

A fogyasztó akkor is jogosult lesz az ár arányos leszállítását igényelni, vagy a szerződést megszüntetni, ha:

  • a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy az a vállalkozásnak aránytalan többletköltséget eredményezne;
  • a vállalkozás észszerű időn belül nem hárította el a hibát;
  • ismételten hiba merült fel;
  • a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy ezt indokolttá teszi;
  • a vállalkozás nem vállalta a szolgáltatás szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja a szolgáltatást szerződésszerűvé tenni.

A fogyasztó akkor is megszüntetheti a szerződést, ha a vállalkozás nem kezdte meg a megfelelő időben a tartalom szolgáltatását vagy a szolgáltatás nyújtását. Ha a késedelem oka az, hogy a vállalkozás nem vállalja, vagy nyilvánvaló, hogy nem fog teljesíteni, vagy ha a fogyasztó számára elengedhetetlen egy meghatározott időpontban való teljesítés és ezt a vállalkozás elmulasztja, akkor a fogyasztó a vállalkozás teljesítésre való felhívása nélkül szüntetheti meg a szerződést. Egyéb késedelem esetén először fel kell szólítania a vállalkozást a teljesítésre.

Amikor személyes adatokkal „fizetünk”

Külön meg kell említeni, hogy megjelenik a rendeletben a személyes adatokkal történő „fizetés”. Ha a digitális tartalmak vagy digitális szolgáltatások nyújtásáért cserébe személyes adatok megadását kéri a vállalkozás a fogyasztótól, akkor szintén köteles a rendelet szerint helytállni a teljesítéséért. Ez alól csak az az eset kivétel, amikor a bekért személyes adatok kezelése szükséges a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás nyújtásához, vagy a vállalkozásra vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítéséhez, feltéve, hogy ezektől eltérő célra nem használják fel az adatokat.

Kellékszavatossággal kapcsolatos következményként előírja a rendelet, hogy ha a fogyasztó kizárólag személyes adatait adja ellenszolgáltatásként – tehát adatainak megadásával „fizet” -, akkor jelentéktelen hiba miatt is megszüntetheti a szerződést. Ilyen hiba miatt azonban az ár arányos leszállítását nem kérheti.

Mit kell tennünk?

Azon túl, hogy természetesen az általános szerződési feltételeket alkalmazó kereskedőknek, webáruházaknak, fogyasztói szolgáltatásokat nyújtóknak módosítani kell az ÁSZF, illetve fogyasztói jogokról szóló tájékoztatást tartalmazó dokumentumaikat, a fentiek helyes alkalmazása, az egyes konkrét gyakorlati esetekben megfelelő értelmezése mindenképpen az eddigi hatósági gyakorlatot jól ismerő szakembert igényel. A fogyasztói jogok szerteágazó és bonyolult, folyamatosan változó rendszere, illetve az online környezetben működő üzletekre vonatkozó további, hasonló bonyolultságot és változó elvárásokat jelentő jogterületek miatt ilyen szakember folyamatos tanácsadásának igénybevételét javaslom. 

ADATJOGÁSZWEBSHOPJOGÁSZ, ADATBIZTONSÁGI ÉS ADATVÉDELMI SZAKJOGÁSZ

Sziráczki István adatvédelmi joggal és online kereskedők és szolgáltatók jogszerű működésének támogatásával foglalkozik.

Olvass még a témában