Viszlát, akciók? – Az árfeltüntetés szabályai, részletesen

Árfeltüntetés változás

Gyakran találkozni “trükközős” kereskedőkkel, akik úgy értékelik le termékeiket, hogy valójában csak számmágiát űznek. Vajon az új szabályozásnak köszönhetően ez teljesen megszűnik? Néha mi magunk is az árakció eszközeihez folyamodunk, úgy, hogy nem vagyunk tisztában annak szabályaival. Lehet, hogy mostantól jobban figyelünk a részletekre?

Mai témánk az árfeltüntetés főbb szabályainak összefoglalása. Elsősorban az online üzletelő vállalkozások szemszögéből közelítjük a kérdést, de a lent írtak az „offline” árfeltüntetésre is vonatkoznak.

2022. május 28-tól számos újabb változás érinti a fogyasztói szerződéseket, megint lényegesen módosítani kell az általános szerződési feltételeket és a fogyasztói tájékoztatásokat. Mivel a májusi változások ezt a témakört is érintik, az ide vonatkozó újdonságokról már most is szó lesz. A további módosításokat külön cikkben vesszük sorra hamarosan.

Nézzük, mit érdemes tudni az árfeltüntetésre vonatkozó jelenlegi, és a közeljövőben változó szabályokról.

Kezdjük is az érdekes részével, a május 28-tól hatályos változással. A módosítás a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendeletet érinti. Fontos leszögezni, hogy a változások, illetve a lentebb részletezett további elvárások a fogyasztói szerződésekre vonatkoznak, és hogy mindezt elsősorban online környezetben értelmezzük.

A hivatkozott rendelet május 28-tól kiegészül az alábbiakkal

2/A. § (1) Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.
(2) A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.

Az akciós ár megjelenésétől kezdve tehát fel kell tüntetni a korábbi árat is. De nézzük meg pontosan mi is az a korábbi ár, mert ebben rejlik a lényeg. A rendelet szerint a korábbi ár az akció előtti legalább 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár. Tehát az akciós ár bevezetését megelőző (legalább) 30 nap során alkalmazott összes ár közül a legalacsonyabbat kell figyelembe vennünk, és azt kell feltüntetni az akciós ár mellett. 

A rendelkezés szövege alapján az „alkalmazott legalacsonyabb ár” a megelőző időszakon belüli akciós árat is jelentheti. Nincs ugyanis megadva, hogy a „legalacsonyabb ár” milyen címen kerül alkalmazásra. Tehát ha az akció előtti (legalább) 30 napban volt egy másik akció, akkor a megelőző akciós árat kell feltüntetni korábbi árként, amennyiben az volt a legalacsonyabb ebben az időszakban.

A „legalább” 30 napra is érdemes kitérni. Az új rendelkezés szövegéből az is következik, hogy a leárazást megelőző 30 napos időszak alapul vételével teljesítettük a kötelezettséget, tehát ha ennél távolabbi megelőző időszakban még alacsonyabb árat alkalmaztunk, akkor azt már nem kötelező figyelembe venni. 

Mi a teendő, ha az akciós terméket még nem is forgalmazzuk 30 napja?

2/A. § (5) Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban a (2) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest, a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.

Ez esetben tehát az árcsökkentés alkalmazását megelőző legalább 15 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat kell korábbi árként feltüntetni az akciós ár mellett.

Arról külön nem szól a rendelet, hogy a 15 napnál kevesebb ideje forgalmazott termék esetében hogyan kell eljárnunk. A rendelkezés szövegéből viszont az következik, hogy legalább 15 napig kell forgalmazni egy terméket, hogy utána a fogyasztók felé kommunikálva leárazhassuk.

Illetve itt meg kell jegyezni azt is, hogy ez a rendelkezés már csak a termékekre vonatkozik, míg a fenti alapszabály a szolgáltatásokra is értendő. Ezek szerint a szolgáltatást legalább 30 napja kell értékesítenünk/kínálnunk ahhoz, hogy a fogyasztók felé bejelentett árengedményt alkalmazhassuk.

Folyamatosan csökkentett ár

Ha az akció során folyamatosan növekszik az árkedvezmény, akkor a megjelenítendő korábbi ár az első csökkentett ár előtt közvetlenül alkalmazott ár. Ez ugye eltér az előző szabálytól, ami első olvasásra furcsának tűnhet, de ez következik az erre vonatkozó rendelkezés szövegéből:  

2/A. § (3) Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár.

Kivételek

Az eddig leírtak nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre. Ezekre továbbra sem találunk általánosnak tekinthető és konkrét definíciót, ezért én sem tudok a termékek ilyen szempontú elhatárolásához pontos iránymutatást adni. Egyetlen észszerű megközelítés az lehet, ha a fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idő hosszához mérten nem értelmezhetőek, illetve észszerűen nem alkalmazhatók a fenti minimum időszakra vonatkozó követelmények (30, illetve 15 napos megelőző időszakok), akkor nem kell alkalmazni a szabályokat. Viszont a minőségét hosszabb ideig megőrző terméknél logikus lenne. Ebben a kérdésben tehát mindenképp a hatósági gyakorlatra kell majd hagyatkoznunk.

Kedvezmény feltüntetésének módja

A fenti szabályokat mindenféle árcsökkentés esetén alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a kedvezmény mértékét hogyan mutatjuk ki (%-osan vagy összegszerűen), vagy hogy arra csak következtetni lehet a korábbi és az akciós ár összegéből. Egyébként a jogszabály nem szorítja korlátok közé az árcsökkentés mértéke megjelenítésének módját. Azt viszont itt meg kell említeni, hogy önmagában a leárazás előtti ár és a kedvezmény mértékének feltüntetése (pl. „-1240 Ft” vagy „-30%”) nem jogszerű, mert a ténylegesen fizetendő (akciós) ár összegének feltüntetése a lényeg. Ez most is érvényes követelmény, nem csak május 28-tól.

Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani

Ezt nem győzöm eleget hangsúlyozni tanácsadásaim során. Ahogy megszoktuk a fogyasztóvédelmi szabályok területén, most is igaz, hogy vita során vagy a hatóság előtt a kereskedőnek/szolgáltatónak kell bizonyítani, hogy a korábbi árat helyesen tüntette fel. Online megjelenített árak esetén ez szempont lehet a fejlesztésnél. Ugyanakkor erre informatikai természetű konkrét előírások nincsenek a jogszabályban, tehát ránk van bízva, hogy ezt hogyan tesszük utólag bizonyíthatóvá.

Amennyiben rendszeres értékesítés is történt a korábbi áron, az ezekről kiállított számviteli bizonylatok bizonyára megfelelő bizonyítékok. 

Többen kérdezték.. 

.., hogy kell-e folyamatosan követve rögzíteni és kimutatni az árváltozást, vagy diagramszerűen ábrázolva közzétenni azt. Rövid válaszom, hogy nem, ilyen kötelezettség nincs. Elég az akciós ár megjelenítésének időtartama alatt a fentiek szerint meghatározott korábbi ár folyamatos feltüntetése az akciós ár mellett. Ha nem akciózunk, nincs a korábbi ár feltüntetésére vonatkozó kötelezettségünk.

Itt viszont érdemes kitérni egy kicsit arra, hogy ki mit ért akció alatt. A jogszabály „árcsökkentés bejelentése”, „árcsökkentés alkalmazása” kifejezéseket használja, amiből következik, hogy minden olyan árcsökkentésre vonatkoznak az új kötelezettségek, melyet bármi módon a fogyasztók felé kommunikálnak. Érdemes ezt tudatosítani magunkban, és nem beleszaladni az olyan bennünket felmentő értelmezésekbe, amik szerint ezért vagy azért nem akció keretében történt az árcsökkentés. 

Ebből viszont az is következik, hogy ha egyszerűen, a fogyasztók figyelmének felhívása nélkül átárazzuk a terméket, akkor erre nem vonatkozik a fenti kötelezettség. De megint leszögezem: illúzióink ne legyenek, pl. az áthúzott korábbi ár feltüntetése bizony vásárlásösztönző, és árcsökkentés bejelentésének, „akciózásnak” fog minősülni. Tehát az „árcsökkentés bejelentését” sem érdemes úgy értelmezni, hogy közben kibúvókat keresünk; nem kell túlmisztifikálni azt, hogy milyen kommunikációval valósulhat meg.

(Véletlenül se vegye senki magára, senkiről nem feltételezem, hogy szándékosan kikerülné a jogszabályokat. Élelmes kereskedők hozzám érkezett megkereséseinek száma alapján döntöttem úgy, hogy kitérek erre a megközelítésre is. :))

Másik gyakori kérdésre válaszolva: más módon az engedmény mértékét – pl. %-osan – nem kötelező kimutatni, a két ár (korábbi ár és akciós ár) egymás mellett látható legyen, ennyi a kötelezettség. Ez nem jelenti azt, hogy nem is szabad %-osan kimutatni, de a lényeg az, hogy az új szabályokat – ahogy fentebb írtam – bármilyen módon feltüntetett árcsökkentésre alkalmazni kell.

Mi a cél?

A közelgő módosítással nyilvánvalóan az a célja a jogalkotónak, hogy ne lehessen trükközni a leárazással, akció előtti feljebb árazással vagy a hasonló módszerekkel.

Ezt a célt a hatósági gyakorlatban eddig is felismerhettük (legalább két hétig alkalmazni kellett az akciós árhoz képest magasabb eladási árat), május 28-tól viszont egyértelműbb helyzetet teremt a rendelet kiegészítése, valamint szigorít is a szabályokon.

EGY KIS ISMÉTLÉS A VÁLTOZÁS ELŐTT

Ha már ennyit foglalkoztunk az árfeltüntetéssel a közelgő szigorítás kapcsán, érdemes áttekinteni az árfeltüntetésre vonatkozó főbb, jelenleg is érvényes szabályokat. És ha már az „akciózással” kezdtünk, haladjunk ebből az irányból az általánosabb szabályok felé.

Mit tehetünk és mit nem, az akciók, árengedmények kommunikálása során?

A következőkben a GVH és a Fogyasztóvédelmi Hatóság gyakorlatában realizált elvárásokat foglaltam össze.

Általános követelmény, hogy a kommunikáció nem lehet alkalmas a fogyasztó megtévesztésére. Ezt a követelményt minden esetben érvényesítenünk kell, így az akciók általános, és az egyes termékekre vagy termékkörökre vonatkozó kommunikációja során is.

Ennek megítélésével kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a fogyasztó általános tájékozottságának általunk elvárt mértékére nem érdemes alapoznunk, a fogyasztó lehet a kereskedők által elvártnál kevésbé tájékozott. A kereskedő felelőssége, hogy ezt is szem előtt tartva, egyértelműen kommunikáljon. Nézzük a konkrétabban:

1./ Kedvezményes és más termékek megjelenítése a hirdetésben: amennyiben a kedvezményes árak kommunikációja mellett olyan termékeket is ábrázolnak, amikre nem vonatkozik a kedvezmény, vagy nem a feltüntetett mértékű kedvezmény vonatkozik azokra, az megtévesztő gyakorlat.

2./ Az „apróbetűs rész”: megtévesztő gyakorlat, ha a jól láthatóan kommunikált kedvezményektől jelentős, lényeges eltérésről tájékoztat a hirdetésben az apróbetűvel tett kiegészítés.

3./ Ha csak egy meghatározott mértékű kedvezményt biztosítunk, és az csak bizonyos termékekre/termékkörökre vonatkozik; akkor fontos, hogy ezt már az előzetes hirdetésünkben is tüntessük fel. Jó gyakorlat, ha már itt behatároljuk az érintett termékkör(ök) jellegét, kategóriáit. Ha erről „hallgatunk” a hirdetésben, abban az esetben csak akkor nem lesz megtévesztő a kommunikáció, ha minden termékre vonatkozik az akció.

4./ Eltérő mértékű kedvezmények: világosan meg kell jelölnünk, ha az egyes termékekre, termékkörökre különböző mértékű kedvezményt biztosítunk. Megtévesztő tehát az a gyakorlat, amikor előzetesen, a termékkörök megjelölése nélkül, csak a legmagasabb kedvezmény mértékének feltüntetésével népszerűsítjük a webshopunkat, miközben a valódi kedvezmények ettől eltérő, alacsonyabb mértékűek is lesznek. Ilyenkor a legalacsonyabb és legmagasabb mérték feltüntetésével járhatunk el helyesen.

5./ Az egyes termékeknél nyilvánvalóan csak az adott termékre vonatkozó árengedmény mértéke tüntethető fel.

6./ Korábbi árral együtt feltüntetett akciós ár megjelenítése 2022. május 28-ig: csak akkor jogszerű, ha bizonyítani tudjuk, hogy az eredeti (magasabb) árat az akció előtt huzamosabb ideig, de legalább 2 (jó esetben inkább legalább 4) hétig alkalmaztuk. A bizonyítás számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokkal szerencsés, de hiteles rendszeradatokkal sem kizárt. Május 28-tól a cikk első részében bemutatott szabályokat kell követni!

7./ Az akció tartamának behatárolása:

  1. Időtartam meghatározása esetén az akcióban szereplő termékek akciós áron történő megvásárolhatóságát az előre jelzett időtartam végéig biztosítani kell. Az időtartam meghatározásával együtt a „készlet erejéig” történő értékesítés kommunikálása alkalmas a fogyasztó megtévesztésére – tehát szabálytalan.
  2. A készlet erejéig történő behatárolás esetén ugyanígy nem szabad határidőt is megadni, ez esetben a készlet elfogyásával ér véget az akció. Tehát vagy a készlet erejéig, vagy egyértelműen meghatározott időszak végéig hirdethetünk meg egy akciót – a két behatárolás egyszerre alkalmazása nem szabályos.
  3. Black Friday kommunikálása esetén az esemény köztudatban lévő jelentése miatt feltételezhető, hogy aznap egész nap, vagy több nap esetén a kereskedő által jelzett időtartam alatt végig tart az akció, ezért minden észszerű erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a meghirdetett időtartam alatt végig ki tudjuk szolgálni a megrendeléseket. A bírság alól akkor mentesülhet a vállalkozás, ha bizonyítja, hogy minden észszerű erőfeszítést megtett az elégséges készlet biztosítására (GVH).

8./ A megtévesztő jellegtől függetlenül is szabálytalan az „Utolsó darab” felirat, termékdarab-számlálók: az akciós áron elérhető termékek darabszámával összefüggésben alkalmazott, döntés sürgetésére alkalmas feliratok, számlálók alkalmazása a fogyasztó döntésének tisztességtelen befolyásolása a hatósági gyakorlat szerint.

9./ Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat: árengedményért cserébe szavatosság, jótállás, vagy elállási jog kizárása: önmagában ennek a kommunikálása is jogszerűtlen, illetve a fogyasztó beleegyezése esetén sincs joghatása; ugyanúgy megilletik ezek a jogosultságok a fogyasztót.

10./ Folyamatos akció”: a folyamatosan elérhető árengedmény olyan feltüntetése, ami akciós (rendkívüli) árengedményre enged következtetni, szintén jogsértő, mivel alkalmas a fogyasztó megtévesztésére. Tehát pl. az áthúzott magasabb ár az aktuális alacsonyabb ár mellett, vagy a „[magasabb összeg] helyett [alacsonyabb összeg]” típusú árfeltüntetések folyamatos, elhúzódó – pl. az év nagy részében történő – alkalmazásával ez a jogsértés megvalósul.

Az árfeltüntetés általános szabályai

Az árakat egyértelműen, könnyen azonosítható módon és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Az összeget – Magyarországra irányuló forgalmazás esetén – forintban kell kifejezni, a fizetőeszköz nevét (forint) vagy rövidítését (Ft) meg kell jelölni. A bruttó összeget, tehát a fogyasztó által ténylegesen fizetendő teljes összeget kell feltüntetni, ami tartalmazza az ÁFA-t vagy más adókat is, amelyek a terméket vagy szolgáltatást terhelik.

Általános követelmény az is, hogy az árjelzés nem takarhatja el a fogyasztó számára fontos információkat – tehát figyelemfelhívó, akciós árjelzés sem.

Beszállító által ajánlott ár feltüntetése

Sokan alkalmazzák a gyártó/importőr/nagykereskedő által ajánlott ár feltüntetését összehasonlításképpen, hogy kimutassák azt, mennyivel olcsóbban adják a terméket a javasolt árnál. Erre nem tartalmaz rendelkezést a jelenlegi jogszabályi környezet, és a májusi módosítás sem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Azonban a hatósági gyakorlat alapján egyértelmű, hogy jogszerűtlen a beszállító által javasolt ár olyan feltüntetése, amely lehetővé teszi azt, hogy egy – akár figyelmetlen – fogyasztó árleszállításként értelmezze. Pl. egy áthúzott, gyártó által javasolt ár mellett feltüntetett ár félreérthető lehet. Amennyiben mégis ilyen árfeltüntetés mellett döntenének, fontos, hogy egyértelműen, összetéveszthetetlenül gyártó/beszállító által javasolt árként tüntessék fel azt, és egyértelmű legyen a vásárló számára, hogy nem a kereskedő által alkalmazott ár leszállításáról van szó. 

Kiemelném, hogy az árak feltüntetésének helyén megvalósuló kommunikáció az elsődleges. Ha az félreérthető, az sem segít, ha az ÁSZF-ben részletezzük a különböző árak jelentését (amit ettől függetlenül szintén, szakszerűen meg kell tenni).

Egységár feltüntetése

Ugyan nem annyira slágertéma és a májusi módosítások sem érintik, ezért itt csak vázlatosan, de az egységár feltüntetéséről is összefoglaltam a követendő szabályokat:

A termék egységárát akkor kell feltüntetni, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával. A webáruházakban az egységárat közvetlenül a termék és az eladási ár mellett kell feltüntetni egyértelműen, a következők szerint:

a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3);

b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t);

c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm);

d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2);

e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.

Az egységárat tehát abban a mértékegységben kell minden esetben meghatározni, amelyben az árut értékesítik.

A nem előrecsomagolt, a fogyasztó rendelése szerint kimért termékre (ömlesztett termék) vonatkozóan csak az egységárat kell feltüntetni.

A termékek eladási árát megemlítő hirdetésben meg kell jeleníteni az egységárat is.

Az egységárat is bruttó összegben kell feltüntetni.

Nem kell feltüntetni az egységárat az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, az egy csomagban lévő, készletben értékesített, a különleges díszcsomagolású (amikor a csomagolás külön értéket képvisel), valamint élelmiszerek esetén az ételek készítéséhez egy csomagban összeállított terméken.

Szolgáltatás díja

Ha a szolgáltatás díja előre meghatározható, akkor a fenti – szolgáltatásra is értelmezhető – szabályok szerint kell feltüntetni az árat. Ha a szolgáltatás díja előre nem határozható meg, akkor a díj kiszámításának módjáról kell világos és egyértelmű tájékoztatást adni.

Utóbbi követelmény teljesítésére nehéz általános példával iránymutatást adni, így azt javaslom józan ésszel, és magunkat a fogyasztó helyébe képzelve adjuk meg a szükséges információkat. Pl. a bruttó óradíjról, illetve a várható teljes időtartamról, esetleges egyéb költségek bruttó díjáról és a felszámolásuk alapját képező feltételekről szóló tájékoztatás megfelelő egy időalapon elszámolt szolgáltatás esetén.

A lényeg minden esetben, hogy világos és egyértelmű legyen a tájékoztatás, és minden információt megadjunk ahhoz, hogy a fogyasztó az általa ténylegesen fizetendő teljes összeget legkésőbb a megrendeléskor pontosan megismerje, illetve amennyiben ez a szolgáltatás teljesítése előtt nem meghatározható, akkor a várható összeget a lehető legpontosabban megbecsülhesse.

Egy termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásért külön felszámított díj – pl. szállítási, kiszállási díj – összegét a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt kell feltüntetni. Webáruházakban általánosságban elfogadott, hogy a kiszállítás díjáról a megrendelés folyamatában kap tájékoztatást a fogyasztó. Ha egy konkrét termék esetében – pl. mérete miatt – speciális szállítás szükséges, ami jelentősen magasabb díjjal jár mint a többi termék esetén, akkor erről javasolt már a termék adatlapján (az árával együtt) az itt írtaknak megfelelően tájékoztatást adni.

Árfeltüntetés „helye” online környezetben

Fontos, hogy online környezetben másként kell odafigyelnünk arra, hogy hol tüntetjük fel a termék/szolgáltatás árát. Egy webhely weboldalainak működése, felépítése, a kiválasztási és vásárlási folyamat különböző marketing és ügyviteli megfontolásokból sokféle lehet. Jellemzően ugyanazon termék/szolgáltatás a kiválasztástól a vásárlás befejezéséig több felületen is megjelenik a fogyasztó számára. Ezzel kapcsolatban minden olyan megjelenési helyen, ami a vásárlás ösztönzéséről, vásárlási folyamatról, vagy a konkrét kínálat bemutatásáról szól, fel kell tüntetni az árat a fenti, árfeltüntetésre vonatkozó szabályok betartásával

Természetesen egy nyitó oldalon vagy cikkben illusztrációként elhelyezett képnél nem kötelező feltüntetni az árat – az nem a konkrét kínálatunk megjelenítése. Ha úgy döntünk, hogy az így megjelenített képen is feltüntetjük azt, akkor viszont ugyanúgy érvényesíteni kell az összes ide vonatkozó szabályt, mint minden árfeltüntetésénél.
Remélem hasznos volt az olvasmány, ha már rövidre (megint) nem sikerült. 🙂 A következő cikkben a május 28-tól hatályos további módosításokkal foglalkozunk. 

ADATJOGÁSZWEBSHOPJOGÁSZ, ADATBIZTONSÁGI ÉS ADATVÉDELMI SZAKJOGÁSZ

Sziráczki István adatvédelmi joggal és online kereskedők és szolgáltatók jogszerű működésének támogatásával foglalkozik.

Olvass még a témában