Vis maior – azaz a legális kifogás

Vis maior

Ha szoktál szerződéseket kötni, sokszor találkozhattál már a vis maior kifejezéssel, amely legtöbbször a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtásának egyes korlátait hivatott szabályozni. Napjainkhoz hasonló, krízisekkel terhelt időszakban minden vállalkozónak kiemelten fontos ismernie a fogalom jelentőségét.  De mit is jelent ez pontosan, mennyire lehet tágan meghatározni, és mi történik akkor, ha nem szerepel az adott szerződésben? A következő sorokból kiderül.

Az elmúlt években sajnos megszaporodtak a vis maiornak számító események, mint például az energiaválság, az orosz-ukrán háború, vagy a törökországi földrengés. Üzleti szerződésekre vetítve ezek mind – az egyértelmű katasztrófákon kívül – szállítási, ellátási gondokat jelentenek. Egészségügyi oldalról pedig a covid járvány okozott, és jelenleg is okoz munkaerőhiányt, vagy a szerződéses folyamatok lassulását, átalakulását a megnövekedett higiéniai előírások miatt. Ezért megfelelően jár el az, aki ezeket az eseteket beemeli a szerződéseibe vis maiorként, hiszen ezek a mai napig hatással vannak az életünkre.

Mi is pontosan az a vis maior?

Konkrét jogszabály nem tartalmazza a fogalmát, de a latin kifejezés jelentése „nagyobb erő”. Természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelent, amely abszolút jellegű, azaz az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el. 

Ez a szerződésekre levetítve olyan váratlan, elháríthatatlan akadályt vagy kényszerítő körülményt jelent, ami meghiúsítja az egyes szerződéses kötelezettségek teljesítését. Így például az nem fog vis maiornak számítani, ha a szolgáltató azért nem tudja nyújtani a szolgáltatását, mert az egyik alvállalkozója határidőre nem teljesített, de az már igen, ha háború, járványhelyzet, árvíz, földrengés, vagy terrorcselekmény volt konkrétan hatással a nemteljesítésre. 

A kérdésben született bírósági határozatok szerint a gazdasági válságjelenségek önmagukban nem értelmezhetőek olyan körülményeknek, amik a szerződésszegést kimenthetnék, csak azért, mert ezek miatt nehézséget okoz a szerződés teljesítése. A vis maior körébe tartozó események közös jellemzője, hogy az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.

Amennyiben ezeket a vis maiornak számító eseményeket tartalmazza a szerződés, úgy azokra a felek hivatkozhatnak. Így például a szolgáltató hivatkozhat a háború okozta vis maiorra, ha a szolgáltatás nyújtásának területét érinti a háború. Ilyenkor nem fog szerződésszegésnek minősülni az, ha a szolgáltató nem tudja teljesíteni a szolgáltatást. Általában a vis maior időtartamával meghosszabbodnak a szerződéses határidők, amennyiben a felek így állapodnak meg, a szerződést tehát nem teszi teljesen lehetetlenné az adott esemény és így a késedelem sem fog késedelemnek számítani. 

A szerződésekben javasolt lehet egy olyan szabályt is beiktatni, hogy amennyiben a vis maior időtartama például a 30 napot meghaladja, akkor a szerződő felek folytathatnak egyeztetéseket a szerződés esetleges módosításáról. Amennyiben az egyeztetés nem vezetne eredményre, akkor a szerződést bármelyik fél fel is mondhatja még akkor is, ha az irányadó jog, vagy a szerződés alapján a felmondásra egyébként nem jogosult. Ilyen esetben a felek lefolytatják a szerződés megszűnéséhez kapcsolódó elszámolást is. Így a későbbi vitás helyzetek könnyebben megoldhatóvá válnak.
Fontos azt is kiemelni, hogy a másik fél vis maiorról történő értesítése elengedhetetlen. Amennyiben az elmarad vagy indokolatlanul sok idő múlva történik meg, úgy az ebből eredő károkat az értesítést elmulasztó félnek kell megtérítenie. Azért is kiemelten fontos az értesítési szabályok megfelelő kidolgozása, mert ha a felek között elmarad a kommunikáció, úgy a vita végén a bíróság fogja értékelni a körülményeket.

Minden vis maiort szükséges felsorolnom a szerződésben?

Gyakori hiba a szerződésekben, hogy a felek minden lehetséges vis maior eseményt felsorolnak, amely kikötés ilyen módon túlságosan általánossá válik. Ez a megoldás azért nem javasolt, mert így a szerződés teljesítése ellehetetlenülhet. Például ha az árvíz fel van sorolva mint vis maior esemény, de a szerződés területi hatálya olyan területre vonatkozik, ahol nincsen folyó, úgy ez a rendelkezés értelmezhetetlenné válik.

Ezért fontos azt szem előtt tartani, hogy csak olyan események legyenek felsorolva, melyek megtörténésére reális esély van, és amelyek valóban akadályozni tudják a szerződéses kötelezettségek teljesítését.

Azt, hogy egy esemény vis maiornak minősül-e egy adott szerződés vonatkozásában, és hogy amiatt a felek milyen felelősséggel tartoznak, elsődlegesen az összes körülményt és az adott szerződés erre vonatkozó szabályait kell együttesen értékelni. A kérdésben született bírósági határozat szerint, ha a szerződésben a vis maior okok felsorolása példálózó jellegű, a bíróságnak a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve kell megítélnie azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e.

Mi történik, ha kihagyom a szerződésből?

mennyiben a felek elmulasztották a szerződésben szabályozni a vis maior esetét, úgy a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó szabályai nyújtanak segítséget. Ilyenkor a vis maiorra hivatkozó fél köteles bizonyítani azt, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje. Amennyiben ezeknek az eseteknek az együttes fennállását tudja bizonyítani a fél, úgy mentesül a szerződésszegés következményei alól. 

Így például, ha a felek 2019-ben kötöttek szerződést, és nem rendelkeztek vis maiorról a szerződésben, és 2020-ban a szolgáltatás biztosítása lehetetlenné vált a covid miatt, úgy a szolgáltató fél a fenti hármas feltétel bizonyításával kimenthette magát, hiszen 2019-ben még nem volt előre látható egy ilyen méretű járvány megjelenése, az esemény a fél ellenőrzési körén kívül állt, és nem volt elvárható tőle, hogy elkerülje a körülményt.

A közelmúltból is hozható példa sajnos, miszerint, ha az orosz-ukrán háborús helyzet vagy a törökországi földrengés érintette a szerződés tárgyát képező szolgáltatást, és amiatt egy szállítmány megsemmisült, vagy nem tudták azt határidőben leszállítani a teljesítési helyre, de ilyen esetekre nem tért ki a szerződés, valamint a szerződést olyan időpontban kötötték a felek, amikor a fenti események még nem voltak előre láthatóak, úgy a fenti hármas szerint jó eséllyel kimentheti magát a kötelezett fél.

Összefoglalva 

Javasolt a megkötendő szerződésekben szabályozni a vis maior eseményeket, valamint azokat a szerződéseket kiegészíteni vele, amelyek még nem tartalmazzák. Mivel jelenleg egyre gyakrabban történnek vis maior esetek, könnyebb úgy eljárni, ha már a megfelelő szabályozás ki van alakítva a szerződésben. Fontos kiemelni, hogy csak a szerződés szempontjából releváns vis maior események legyenek szabályozva és az arról való értesítési kötelezettség is mindenképpen szerepeljen a szerződésben.

Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatás céljából készült, nem minősül jogi tanácsadásnak, nem használható jogi szakvéleményként vagy állásfoglalásként. Az itt közölt információk nem hoznak létre ügyfél-ügyvéd viszonyt az olvasó és a Nagy Dóra Adriána Ügyvédi Iroda között. Amennyiben adott ügyben szeretné a segítségünket kérni, forduljon hozzánk bizalommal!

NDAlegal, alapító

Dr. Nagy Dóra Adriána vagyok, adatvédelmi és szoftverjogi ügyvéd, az NDAlegal  irodavezető ügyvédje, alapítója. Közel tíz év nagyvállalati és nemzetközi ügyvédi irodákban szerzett gyakorlattal a hátam mögött döntöttem úgy, hogy megalapítom saját ügyvédi irodám. Célul tűztem ki, hogy egy modern ügyvédséget fogok képviselni, hiszen mélyen hiszek a technológiai újításokban, fiatal vállalkozókban, valamint abban, hogy egy új szemlélet, üzleti folyamatokat támogató, de egyben közvetlenebb megközelítés szükséges a szakmánkban. Tíz éve foglalkozom adatvédelmi és szoftverjogot, informatikai jogot érintő kérdésekkel. Legyen szó SaaS szolgáltatásról, egyedi szoftverfejlesztésről, mesterséges intelligencia alkalmazásáról, elektronikus aláírásról vagy épp fintech megoldásról, blockchain jogi kérdéseiről – jogi szakértőként állunk rendelkezésre.

Olvass még a témában