A Printát véletlenül fedeztem fel a QUiCK ügyfelek között – ez valószínűleg lányos dolog –, de rögtön vitt magával a webshopjuk: csodásan letisztult stílusú ruhák és lakáskiegészítők egy magyar cégtől. A következő fél órában el is vesztem a termékek között. Az igazán nagy meglepetést viszont az okozta, amikor felfedeztem, hogy ez a sok szépség mind fenntartható divatként készült. Mint nagy zöld-rajongó, belém is villant: ezt a céget be kell mutatni! A Printa alapítójával, Majoros Zitával készített interjú következik.
Majoros Zita, a Printa alapítójának szakmai életútja
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen képgrafika szakon végzett, ezt követően pár hónapig art directorként helyezkedett el egy reklámügynökségnél. Ezalatt rájött, hogy nem alkalmas arra, hogy alkalmazott legyen, így saját vállalkozásként grafikai stúdiót indított pár barátjával. A társai fokozatosan másfelé terelődtek, így végül egyedül maradt a vállalkozásban. Ebből nőtte ki magát végül a Printa, ami most már 14 éve meghatározó szereplő a magyar fenntartható divatban.
Zita, mesélj kérlek, hogyan lettél a Printa megálmodója!
A Képzőművészeti Egyetem után kerestem azt a módot, hogyan tudok a saját mintáimat felhasználva alkotni. A ruhák, tárgyak tervezése és gyártása foglalkozott mindig is, úgy, hogy hogyan lehet ezt minél kisebb ökológiai lábnyommal megtenni. Ez lett a kollekcióim fő iránya. Emellett úgy élem meg a vállalkozásomat, hogy ez a játszóterem: minden ötletemet, tervemet, elképzelésemet meg tudom valósítani ebben a közegben.
Hogyan tetted a Printát fenntarthatóvá?
Holisztikus szemlélettel próbáljuk a csapaton belül megközelíteni a fenntartható tervezést, tehát igyekszünk mindenhol környezettudatosnak lenni, amennyire csak lehet. Mindig is sok újrahasznosított anyaggal dolgoztunk, de ma már gyakran vegyítjük ezeket az új, de tanúsított, természetes anyagokkal. Ezeket pedig zero waste módon szabjuk. Emellett kizárólag vízbázisú festékeket használunk, gyakran még azt sem, ezért sok a natúr textilünk. Illetve műanyagmentesen, lebomló kartonba csomagolunk, ha pedig valami nagyon törékeny, újrahasznosított anyagba tesszük.
Mikor vált fontossá számodra a környezettudatosság?
Az elejétől kezdve fontos volt, ezzel a tudattal nőttem fel. Ezekkel a kérdésekkel már korábban is kellett törődni. Eleinte persze még kevés információ volt, de ahogy bővült az elérhető tudás, úgy tudtunk újabb és újabb dolgokat beépíteni. Úgyhogy ez egy állandó tanulási folyamat. Mindig lehet új módokat találni arra, hogy az ökológiai lábnyomunkat csökkentsük. Én sem úgy indultam neki, hogy már az elején mindent tudtam, mert nem tudtam. De szépen lassan tanultam, kutattam, figyeltem. A mai napig próbálom alakítani a működésünket.
A Printa – a maga lassan 14 évével – megelőzte az elmúlt években fokozódó “környezeti aggódást”. Hogyhogy már akkor ezzel a szemlélettel indultál?
Már amikor a 80-as években gyerek voltam, szó volt a környezetvédelemről, ez nem a 2000-es évek nagy felismerése. Így amikor eljutottam oda, hogy márkát alapítsak, fontos volt ez a szempont. Nem akartam egy újabb olyan márkát, ami nem figyel oda, hogy miből és hogyan készíti a termékeket. Mivel akkor még nem voltak tanúsítvánnyal rendelkező alapanyagok, újrahasznosítással kezdtem foglalkozni. Ez tűnt a legmegfelelőbb hozzáállásnak: meglévő anyagok életciklusát meghosszabbítani. Ennek akkor még nem volt akkora hype-ja, mint most, de nem én találtam fel a meleg vizet.
Hol kezdtél el erről tudatosan tanulni? És hogyan jöttek az új módszerek?
Utazások során és olvasással. Az interneten is sok minden fent van, emellett könyveket is rendelek a témában. Tehát leginkább saját kutatás alapján.
Mi az újrahasznosított anyagok előélete?
Néha csak szembe jön velünk a lehetőség. Például nemrég kaptam egy hívást, hogy bezár egy turkáló, ahol egy csomó férfi öltöny van, kellenek-e. Persze, hogy kellettek! Emellett gyakran kilóra vásárolom az alapanyagot turkálókban, és van, hogy tematikus bálákat veszek, amik egyébként géprongyként végeznék. Mindig igyekszem, hogy olyan ruhát szabjunk szét és hasznosítsunk újra, amit abban az adott formában már nem lehet értékesíteni, mert nem elég trendi, jó formájú. Így az átalakítással adunk hozzá új értéket. Ez az upcyling lényege. Most már szerencsére sok tervező dolgozik ezzel a technikával, és csodákat hoznak létre vele. Illetve a vásárlók is egyre nyitottabbak ezekre a termékekre.
Hogyan oldjátok meg, hogy az egyedi alapanyagok ellenére vannak sorozatgyártásaitok?
Újrahasznosított anyagokból nehéz sorozatgyártást csinálni. Ezért is jók a férfiingek, mert ha alapanyagban nem is lesz ugyanolyan, szabásban hasonló darabokat tudunk létrehozni. Régen próbálkoztam textilfestéssel, hogy egységesebbek legyenek a darabok, de most már elengedtem. Helyette különböző színeket kombinálunk, így végeredményben nagyon egyedi darabok készülnek, de a szabásmintájuk ugyanaz. Ezeket lehet különböző méretekben létrehozni, de sokszor dolgozunk onesize modellekkel. Ilyenkor beépítünk szabászati elemeket, pl. öveket, fűzőket, hogy az adott testalkatra be lehessen állítani ruhát. Eleve nem a testhezálló ruhák jellemzők ránk, hanem az oversize és redőzős modellek.
Mit csináltok azokkal az anyagokkal, amik már nálatok is maradék?
Igyekszünk minimalizálni a hulladékot, épp ezért hajgumikat és párnababákat is készítünk a maradék anyagokból. Ha már ennyit sem lehet kihozni az adott anyagból, akkor azt nekünk is ki kell dobnunk. De ez elenyésző mennyiség, mert nagyon odafigyelünk arra, hogy amit csak lehet, felhasználjuk.
Van információd arról, hogy körülbelül mennyi anyagnak adtatok új életet az évek során?
Próbáltam már én is utánaszámolni. Legalább három tonnányi ruhát feldolgoztunk, de ennél pontosabban én sem tudom.
A környezetiség nem fogja vissza a kezed a művészi szabadságodban?
Nem, mert a tervezéshez sokszor képzőművészeti szempontból állok hozzá. Például amikor ingből készítünk ruhát, abban van egy kis szobrászkodás is: hogyan alakítjuk át, hogyan forgatjuk meg. Ehhez kell konceptuális hozzáállás: van valami, amiből lesz egy teljesen új dolog, de mégis csak felfedezzük a régi létének az elemeit. Ez nem tisztán környezetkímélő szempont, hanem képzőművészeti kreativitás is, amit mindig izgalmasnak találtam.
A környezeti tudatosságot felhasználjátok a márka differenciálásnál?
Mindig is kommunikáltuk magunkról, mert fontos az oktatás. A fogyasztóké és a fiataloké is. Ugyanis a gyakornoki programunk miatt sok fiatal megfordul nálunk, akik utána sokszor saját fenntartható márkát indítanak. De a differenciálás szóval nem értek egyet. Nem akarom, hogy a Printát úgy ismerjék, mint a fenntartható márkát. Legyen minden márka fenntartható. Legyen ez egy alap, és a Printát ismerjék azért, mert tök jók a nadrágjaink, a pulcsijaink, a mintáink. A stílus és a személyes jegyei miatt szeressék az emberek a termékeinket, és ne a fenntarthatóság miatt. Csinálja meg minden márka a házi feladatát, és építse fel a cégét a lehető legfenntarthatóbbra, ne ez legyen a differenciálás minősége. Szerencsére egyre több márkánál alap ez a hozzáállás, úgyhogy már nem azért kell szeretni egy márkát, mert fenntartható, hanem mert tényleg tetszik, amit csinálnak.
A fogyasztók oktatása hogyan történik?
Sokat beszélgetünk a vevőkkel, és mesélünk arról, hogyan készítjük a ruhákat, illetve számos interjúban is beszélünk erről. De a webshopon is rengeteg információ van minden termékről: miből és hogyan készült, milyen tanúsítványokkal rendelkezik, és miért jó ez. Vannak nyitott workshopjaink is, ahol szintén beszélgetünk az érdeklődőkkel a gyártási folyamatról. Ez egy állandó misszió.
Ez tökéletes zárszava a környezeti témának, úgyhogy áttérhetünk a vállalkozásod további részeire. A csapatod hogyan állt össze? Nehéz volt hasonló szemléletű embereket találnod?
Nagyon jó csapatom van, jelenleg 7-8 teljes munkaidős fővel csináljuk a Printát. Egy csapatot persze nem lehet egyik napról a másikra összerakni. Eleinte több külsős varrodával dolgoztunk, amíg meg nem találtuk azt a varrónőt, aki érti a missziónkat, és nagyon jól is alkalmazza ezeket a technikákat.
Az egyetemről kikerülve rögtön tudtad, hogy vállalkozni szeretnél?
Nálam minden nagyon organikusan alakult. Inkább csak nekikezdtem kicsiben, és folyamatosan tanultam cégvezetésről, vállalkozásról. Azt tudtam már elég hamar, hogy nem akarok alkalmazott lenni, mert nem vagyok alkalmas alkalmazottnak. Ez már az első munkahelyemen kiderült, ami csupán négy hónapig tartott. Nem volt elég rugalmas ahhoz, amit én szerettem volna. Biztos voltam abban, hogy valami sajátot szeretnék csinálni, de hogy milyen formában, mit és hány emberrel, az idő volt, mire kialakult.
Erről a munkahelyről kikerülve hogyan indultál el a saját utadon?
Először két baráttal csináltunk egy design céget 2006-ban, amihez egy kis üzlethelység is tartozott. Ott már pár saját terméket is árultunk, például pólókat, füzeteket. Ez a csapat utána szétesett, mert a kollégáim külföldre költöztek. A tervezőüzletet ekkor átalakítottam bolttá, és behívtam más tervezőket is. Így multibrand store lett belőle, az egyik első design üzlet abban az időben. Ekkor alakultak ki az első céges formák is: lett cégünk, könyvelőnk és pénztárgépünk. Így amikor a Printát alapítottam, már nem volt ismeretlen ez a terep, bár az adminisztrációs és a céggel járó egyéb terheket máig sem szerettem meg.
Hogyan boldogulsz ezekkel az adminisztrációs feladatokkal? Van segítséged benne?
Mindig is minél kevesebbet akartam ezekkel foglalkozni, ezért a QUiCK előtt volt adminisztrátorom. A QUiCK óta viszont már egyedül csinálok mindent. Döbbenetes, hogy eljutottam idáig! Így megspórolom az adminisztrációs munkatárs bérét, ami több százezer forintos költség volt korábban. Persze így foglalkoznom kell ezzel a dologgal, de sokkal áttekinthetőbb minden, óriási könnyebbség. Szerencsére a QUiCK-kel könnyű ez a feladat.
Hogy találtad meg a QUiCKet?
A covid-járvány miatti visszaesés és üzletbezárás miatt muszáj volt leépítenem az adminisztrációs munkatársat. Ezzel egyidőben áttértünk home office-ra és hangsúlyosabb lett a webshopos értékesítés. Az adminisztráció viszont szétesett: elkezdtek a számlák elveszni, mert nem egységesen egy helyre érkeztek. A káoszban már azt sem tudtam, mi érkezett meg és mi nem, mi hol van, hogy mit fizettem már ki. Ekkor a férjem mondta, hogy nézzem meg a QUiCKet, amit ő már használt a saját vállalkozásában. Szerencsére nagyon bevált, úgyhogy most már lassan két éve használom.
Miben segít a leginkább és milyen funkcióit használod?
A legfontosabb a kiadásaim nyomonkövetése. A számlákat, amik postán érkeznek, befotózzuk és beküldjük, az online számlákat pedig csak továbbítjuk a QUiCKbe, így minden egy helyen gyűlik. Utána kategorizáljuk őket, ez óriási segítség. Mivel az egész 2021-es évünk látszódik a QUiCKben, most először tudtam év elején a következő évet prognosztizálni kiadási oldalról: megnéztem, hogy mennyi volt a rezsi-, a gyártási, a marketing- és a többi költség. A QUiCK ebben óriási segítség volt, nagyon könnyen át tudtam tekinteni az előző év számait. Fontos funkció még a könyvelési anyag összekészítése, illetve a számlák követése, hogy mi van már kifizetve, és ami nincs, az mikor lesz esedékes. Arra nincs is szükség, hogy minden nap foglalkozzak vele, általában három naponta használom, ennyi elég ahhoz, hogy folyamatosan rendezettek legyenek a pénzügyeim.
Jól értem, hogy akkor a QUiCK előtt nem foglalkoztál a pénzügyi tervezéssel?
Igen. A nagy képet mindig is átláttam, és ennél nem is volt többre szükség, mert folyamatosan stabil növekedésben voltunk 2020-ig. A covid után vált fontossá, mert instabil, hullámzó helyzetbe kerültünk. Szerencsére kiderült, hogy a QUiCK segítségével pénzügyes kolléga nélkül is lehet kezelni a pénzügyeket.
A QUiCKet többféleképpen is lehet használni a könyvelővel való közös munka könnyítésére. Ti melyik módot használnáljátok, és hogyan fogadta a könyvelőd ezt?
Én nem hívtam meg a könyvelőmet a QUiCKbe, hanem egy gombnyomással letöltöm a számlákat, és úgy küldöm el neki. Mivel korábban is fogadta a szkennelt számlákat, ezért neki ez nem volt változás.
A QUiCK a céges pénzügyeid új helye. Egy #nemexcel, #nemERP pénzügyi nyilvántartó, sok szeretettel fejlesztve mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. Számodra is érdekes lehet a QUiCK? Ahhoz, hogy kiderítsd, innen érdemes indulnod.
by