13 milliárdos cégeladás, ahol a naggyá válás egyik alapeszköze vállaltan a tartalommarketing? Van ilyen, ahogy kemény küszködés is létezik 13 milliárd apró napi feladattal. Mert miközben az ügyfeleket nagyon magas szinten kiszolgáljuk és menedzseljük a vállalkozást, az összes social csatornát is tisztességesen “etetnünk” kell, nekünk, vagy (szó szerint) drága munkatársaknak. De tényleg szükség van mindegyik social csatornára? Nem. Tényleg kötelező naponta posztolni? Nem. Tényleg nekünk kell ezt pontosan tudni? Nem. Oké, de legalább elvégezheti helyettünk a mesterséges intelligencia, ha már ennyire összetett és melós téma? Semmiképp. Akkor hogyan lesz a tartalommarketing cégértéket növelő eszköz egy mai fegyvertárban? Mutatjuk.
Megkérdezték napjaink legragyogóbb sztárinfluenszerét, a ChatGPT-t a 2023-as B2B marketing trendekről, de csak “udvariasan” kitért a válasz elől azzal, hogy nem látja a jövőt. Adott azért egy aránylag korrekt, tízpontos listát a tényezőkről, amik általánosságban befolyásolják a B2B marketingtevékenység sikerét, ez (valamire) használható. Tízből három pont valójában az emberi kapcsolatok fontosságáról szól:
- Pontosan meghatározott célcsoport: alapvetően fontos mély megértéssel rendelkezned a célcsoportodban lévő emberek igényeiről, fájdalompontjairól, és a döntéshozási folyamataikról.
- Erős kapcsolat a vevőiddel: ahhoz, hogy hűségesen visszatérjenek hozzád vásárolni, életbevágóan fontos erős kapcsolatokat építened velük. Kiváló ügyféllkapcsolatot, személyre szabott kommunikációt és marketingstratégiát kell létrehoznod.
- Együttműködés az értékesítőkkel: ha összehangolod a marketing és a sales csapatod célkitűzéseit, azzal biztosítod, hogy a leadeket eredményesen konvertálhassátok vevőkké.
A többi hét feladat sem olyan, amit egyből mesterséges intelligenciára bízhatnánk. Erős értékajánlat és márkapozíció, folyamatos fejlődés, vagy adatalapú döntéshozatal: ezek szintén hangsúlyosan emberi tényezők.
Mikor fogja mesterséges intelligencia “végezni” a tartalommarketingedet?
A szövegírás, mint olyan, algoritmizálható. De sem az emberi kreativitás, ami a szöveg végeredményét, sem a stratégiai gondolkodás, ami a szöveg alapját jelenti,nem az, és soha nem is . Ráadásul a ChatGPT-vel írt szövegeket hamarosan már a Google is “bünteti”. Ha egy jó SEO besorolású oldal tartalmait gépi szövegekre cseréled, csúnyán visszaeshet a minősítése. Elek Márton branding tanácsadó, a PARK vendégszerzője) még egy logikus előrejelzéssel is kiegészíti a fentieket:
“Rövid távon lehet jó az AI használata, de hosszú távon határozottan ketté fog válni a mennyiségi és minőségi tartalom.”
Valódi innovációt nem remélve nagyon sok szöveget rábízhatsz a robotokra. Ahogy azt is, hogy a témáról, amin dolgozol, alapos kutatást végezzenek, gyűjtsenek össze neked minden háttérinfót hozzá. De ha újszerű gondolatokat és emberi érzelmeket is szeretnél kínálni valódi olvasóknak, amire azok egyébként vágynak, a tartalmi ökoszisztémádat pedig utánozhatatlanul eredeti módon akarod felépíteni, hús-vér emberekre lesz szükséged. Elvégezni tehát a tartalommarketinggel kapcsolatos összes feladatot nem fogja tudni a mesterséges intelligencia, de az adatgyűjtéstől egészen a mérésig a teljes folyamatban sok ponton lehet használni – sőt, kell is – a gépi tanulással képzett “alvállalkozókat”.
Tartalommarketing: hogyan növeli a cégértéket?
Vissza tehát az elején emlegetett 13 milliárdos exithez, a Starschema sztorijához. A most befektetési tanácsadóként dolgozó Csillag Péter 15 éve társ-alapította az adattechnológiával foglalkozó Starschemát, ahol olyan ügyfeleket szolgáltak ki, mint a Netflix, a Facebook, a Sony, vagy az Apple. A Minner podcastjában Mándó Milán megkérdezte tőle, hogy hogyan jutott be kis magyar vállalkozásként a legnagyobb világcégekhez. “Jónak kell lenni, elég sokáig, és jónak is kell látszani”, válaszolta Péter, majd elmesélte a történetüket. Az elején nem volt nagyon komoly vállalkozói tapasztalatuk, menet közben tanultak meg mindent, az értékajánlat kialakításától a kontent marketingig. Magyarországon az elsők között indítottak olyan üzleti blogot, ahol nem egyszerűen leírták, hogy “baromi okos vagyok”, hanem olyan tartalmakat tettek közzé, amikért az ügyfeleik akár fizettek is volna. Valós technológiai problémákra adtak alaposan kidolgozott választ, kódrészletekkel együtt, nagyon magas színvonalon, amire idővel rátaláltak a megrendelők. Nemcsak azt érezték meg, hogy ez a csapat megoldhatja a problémájukat, hanem az is, hogy “annyira profik, hogy ezt ingyenesen elérhető tartalomként ki is merik rakni”.
Péter ráadásul arról is beszélt, hogy a legnagyobb cégekben is emberek dolgoznak, akiknek szintén megvannak a maguk egyéni problémái. A cég mint entitás egy dolog, de a beszerzési vezető, a technológiai igazgató, esetleg egy HR-szakember, akinek eszközt kell a kezébe adni, más-más módon fogja befogadni az információkat, és ők vannak a “vonal másik végén” az ajánlatadás minden fázisában.
Hogyan koppintsuk a jó példát?
Természetesen a példa nem másolható, de a mögötte húzódó gondolkodásmód nagyon is. Ha pontosan azonosítod a kommunikációs perszónáidat, akik számára az értékajánlatod valódi megoldás egy élő problámára, már csak az útvonalat kell felrajzolnod, ami a problémájuk megoldásáig – azaz hozzád – vezet. A content design módszer szerint még mélyinterjús kutatást is végezhetsz, hogy megtudd ezeket a részleteket, olyan emberektől, akik még nem léptek rá a feléd vezető útra, de a probléma, amire megoldást kínálsz, már dübörög bennük. Ezzel úgy tárhatod fel az “ügyfélvalóságot”, hogy a válaszul kidolgozott tartalmi ökoszisztémád nulláról vezesse el, infómorzsáról infómorzsára konvertálja az érdeklődőket vásárlókká.
Szerinted szükség van ehhez Tiktoktól Instáig mindenre is? Lehet, hogy igen, de leginkább arra a felületre, ahol a korábban beazonosított érdeklődők mozognak: menj utánuk, de csak oda, ahol releváns számukra az infó, amivel kínálod őket. Ha a Starschema nem üzleti blogot indít, hanem mondjuk szórólapozni kezd a termékeiről (15 éve ilyesmi alternatívák léteztek), soha a bús életben nem jutnak el a (nemzetközi) döntéshozókig, akiket céloztak. Igaz, akkoriban legalább olyan innovatív megoldás volt blogolni, mint ma üzleti Tiktok-csatornát indítani, de elaprozódni most sem érdemes. Vissza a perszónákhoz: ahol nyitottak a megfelelő fázisú és csomagolású gondolati egységre, ami illik az aktuális kérdéseikhez, ott célba is ér az üzenetrészlet.
Tehát?
Tehát még mindig emberek kommunikálnak emberekkel, B2B és mesterséges intelligencia ide vagy oda. Hiába cégek között köttetnek a szerződések, a problémák és megoldásaik mélységesen emberiek. Ahogy te magad, vállalkozóként, vezetőként értéket szeretnél teremteni, és ezt az értéket szívesen meg is mutatod a közönségednek (erről szól a tartalommarketing “adó” oldala), ugyanúgy az ügyfeleid is értékre vágynak, és erről idejekorán meg is szeretnének győződni (itt a kontent “befogadó” oldala). Ami pedig nekik és neked érték, pontosan az a céged értéke is. Az adatokról se feledkezzünk el, de a közönségünkről és magunkról: semmiképp!
Service designról, a content design anyukájáról itt olvass PARK-sorozatot, adat alapú vállalkozásról Himer Csilla minisorozatát, adatalapú marketingről pedig Sipos Andrea PARK-cikkére kattints tovább. Mesterséges intelligenciáról ezt az interjút és ezt a “beszélgetést” ne hagyd ki!
by