Szomjan halunk-e az adattó partján?

Az adattó partján

A big data és a mesterséges intelligencia a sci-fi filmekből beköltözött a hétköznapokba. Így nem meglepő, hogy szakmai nagytestvérünk, a NAV is adatvagyont hizlal és hasznosít. A jó gazda gondosságáról már nemcsak a mainstream portálok, de közvetlen szakmai sajtó is elkezdett cikkezni (lásd itt és mondjuk itt). Persze a szemfüles könyvelőt nem a cukormáz, hanem a száraz bitek és bájtok érdeklik, szóval nézzük a lényeget!

Ügyfélportál

A 2023-s év első durranása (persze, tudom, már 2022-ben elérhető volt a felület) az EBEV portál utódja, az Ügyfélportál lett. Szakmán belül szerintem nem vagyok egyedül a véleményemmel, hogy az EBEV a szűkebb, szakmai ügyintézőknek készült. A skandináv minimál és a feng shui hívei sem szisszentek fel, mert az oldal fejlesztői annyira a funkcionalitásra koncentráltak, hogy kinézetét nem tudta kikezdeni az elmúlt közel 15 év. Szerencsére csak a design maradt az eredeti, a funkcionalitás jelentősen bővült. Ahogy a szakmán belüli innovátoraként a NAV-ot szoktuk azonosítani, az is kijelenthető, hogy a digitalizáció első morzsáit itt az EBEV-n csipegettük fel.

Az Ügyfélportál (barátoknak csak ÜPO) más tészta. A felület illeszkedik a NAV új arculatához (ebből a körből talán csak az eSZJA felület lóg már ki), de a design mellett az oldalak között (legalábbis ONYA és ÜPO szinten) szabad átjárást is biztosítottak. Az új külső új szemléletet is hozott és talán itt értünk el a címben feltett kérdésig. Az adóhatóság hatalmas adatbázisához az ÜPO közvetlenül, valós időben fér hozzá és válogatja le az információkat több mint 100 szakrendszerből. Tehát amit megjelenít, az friss és ropogós, de ezt már az EBEV is tudta. Egyszerűen adatokat ad vissza, amit jellemzően az adózók (könyvelők) biztosítottak. Lássuk be, ez ma már kevés

Akkor mit is akarunk? Szuper lenne, ha nemcsak adatokat, de azok közötti összefüggések is megjelennének. Első fecske a hiányzó bevallások listázása és – távolról, összehúzott szemmel nézve – az adótartozás / túlfizetés és a hozzá kapcsolódó befizetés / visszaigénylés funkciók. Ha szabad fokozni az igényeket – Tevje nyomán: egyet kérek, mindent – a szakrendszerek ellenőrző funkcióit is örömmel látnánk. Hiszen a NAV támogatói eljárásainak, jogkövetési ellenőrzéseinek jelentős részét olyan eljárások jelentik, amelyeket megfelelő információ mellett az adózók (vagy könyvelőik) házon belül rendezni tudnának. Így érdemes lenne a jogviszony ütközéseknek, a közösségi adóügyletek hiányainak, a túljelentett egyszerűsített foglalkoztatásnak, a hibásan igénybevett kedvezményeknek és a téves bejelentéseknek egy widgetet szentelni.

Addig is, amíg a NAV-nál elkészülnek a fejlesztések nézzétek meg itt, itt, itt és természetesen itt milyen megoldások születtek a témára!

Pénztárgép adatok

Az ÜPO-val ellentétben a pénztárgépes adatok NAV által történő megosztását már régóta várta a könyvelői szakma. Apokrif megoldások eddig is léteztek, hiszen az AEE egység tárolta a pénztárgépes forgalmak adatait, így azokat pendrive és mondjuk az ÜPO kapcsán ajánlott Viki segítségével könyvelhető formába lehetett alakítani. Ugyancsak megoldást jelentett a PTGADAT nevű nyomtatvány. Ennek segítségével az adóhivataltól lehetett megszerezni a pénztárgép zárási adatait – jobb esetben – excel, rosszabb napokon pdf formátumban. A két véglet – tehát minden adat vagy csak zárás – között a tökéletes megoldás eddig nem igazán volt elérhető. Lássuk miben több / kevesebb, az OPG projekt megoldása!

OnlineCashRegister

A több, mint három éve indult OnlineCashRegister elnevezésű NAV projekt azért jelentett a fentiekhez képest jelentős többletet, mert az online számla adatközlésnél már bevezetett technológia (és azonosítás) segítségével emberi beavatkozás nélkül (gép-gép kapcsolat) biztosította a pénztárgép minden adatát. Üröm az örömben, hogy az adatok a beküldéstől számított 14 napig érhetőek el és “csak” a beküldött adatokat kapjuk vissza. 

Az időbeliség tekintetében érthető, hogy nem korlátlan, de a 14 nap elég szűk intervallum. Egy korábbi évet, éveket érintő könyvelési megbízás esetén a lekérdezhető adatok nem sok segítséget nyújtanak. Fontos megjegyezni, hogy a lekérdezés formája, valamint az adatok elérhetőségének korlátai újabb kihívás elé állítják a könyvelő szoftvereinket (vagy azok használóit), hiszen célszerű a lekérdezést automatizálni, a háttérben futtatni, e nélkül az adatok folyamatossága nehezen biztosítható.

Az adatok tartalma, pontosabban minősége kapcsán ugyancsak vannak érdekességek. A pénztárgépek működését (kötelezettektől a nyugta tartalmáig) a 48/2013 NGM rendelet szabályozza. A rendelet mellett a pénztárgépek szoftverei is többször módosultak, optimális esetben minden gépen a legújabb verziónak kellene futnia. A OPG rendszer indulása után derült ki, hogy a gépek egy része egy régebbi szoftverrel fut. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezek a gépek évek óta nem kerültek frissítésre. Vagy azért, mert ezt nem tette meg az üzemeltetője, vagy azért, mert a gép már nem alkalmas erre. Arról, hogy nem egyedi jelenségről van szó, a GITHUB-on publikált fejlesztői információk bővülése tanúskodik, hiszen a korábbi pénztárgép xsd sémát alig egy hónapja tette nyilvánossá az adóhivatal. Bízunk benne, hogy az eddig elmaradt frissítések szükségességéről a könyvelő kollégák meg tudják győzni az ügyfeleiket, főként, hogy már tudnak a problémáról.

A projekt bemutatásakor céloztam rá, hogy csak a beküldött adatokat kapjuk vissza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénztárgép nyitásától zárásáig minden eseményt tartalmazó állományokat biztosít nekünk az adóhivatal. Így egyrészt minden adatot látunk, ami könyvelési eseményt jelent, másrészt új szintre kell emelni a pénztárgép könyvelés gyakorlatát.

Korábban a zárás és a pénzforgalmi jelentés segítségével áfa kulcsonként és pénzmozgás típusonként könyveltük a tranzakciókat. Ez az ügyfelek jelentős részénél elegendő volt. Persze ahol több áfa gyűjtő, több pénzmozgás, idegen pénzeszköz kezelés napi gyakorlat volt, eddig is voltak barbatrükkök, viszont mostantól ezekkel az extra lehetőségekkel mindenkinek meg kell ismerkednie. Az online adatok megjelenése – a teljesség igénye nélkül – a következőkre lesz hatással:

  • lehetőségünk lesz arra, hogy a bankkártyás, SZÉP-kártyás tranzakciókat tételesen összekapcsoljuk, így a hibás pénzmozgások – merjünk nagyot álmodni: akár még a könyvelés előtt – kiszűrhetőek, javíthatóak,
  • a napi zárás adatait nemcsak áfa kulcsonként hanem gyűjtőnként (közel ötszáz gyűjtőt tud kezelni egy átlagos pénztárgép) is kezelhetjük, így ha ügyfelünk igényli, pontosabb lehet a könyvelésünk.
  • a pénztárgép által kiállított stornó bizonylatok elérhetőek, így ezek közvetlenül könyvelhetőek,
  • a pénztárgéphez kapcsolódó ellenőrzési feladatok elérhetővé válnak, így tudjuk jelezni ügyfeleinknek, ezt a kötelezettséget is.

Ahogy az ÜPO-n érkező adatok feldolgozása és az összefüggések feltárása kapcsán, így a pénztárgép adatok kezelésénél is a könyvelői (fejlesztői) oldalon pattog a labda. Az adóhatóság mérhetetlen mennyiségű adatot biztosít: hogy jól használjuk fel, ez már a mi felelősségünk.
Ha érdekel a téma, vagy csak bárányszámolás helyett keresel más elalvás segítő eszközt, a NAV pénztárgép projektjét itt találod.

ADÓCAMPUS, PROJECT MANAGER

Zádori Jácint a népszerű Könyvelői Kihívások Facebook-csoport életre hívója. “Azon dolgozom, hogy más is elfogadja, hogy a szakmánk fancy és jó könyvelőnek lenni.”

Olvass még a témában