Szervezet-, és vezetőfejlesztőként sok párhuzamot látok a kkv-k és a nonprofit szervezetek között. Ezek részben a méretből, részben abból fakadnak, hogy a vezetőnek általában sokkal több dologgal kell foglalkoznia, mint amit az eredeti szakmájában tanult.
Négy jelentős különbség azonban mégis teljesen más pályára tereli a legtöbb hazai társadalmi célú szervezetet, mint ahogy egy kkv építkezhet. Mit tanulhat egymástól, és mit adhat egymásnak a két szféra?
#1 Pénz
Az első különbség a nonprofit szervezetek elnevezéséből, a róluk kialakult képből, és ezáltal a pénzhez való kapcsolódásukból fakad.
A nonprofit szervezetek – szerintem teljesen mesterségesen – elválasztják a napi tevékenységüket attól, hogy arra honnan lesz pénzük. A “jó ügyért” való munkáért mintha ciki lenne pénzt kérni. Nemzetközi statisztikák támasztják alá, hogy az ugyanolyan feladatkörben dolgozó menedzserek egy civil szervezetnél 20-40%-kal kevesebb fizetést kapnak, mint egy vállalatnál.
Ez a különbség szervezeti szinten is megjelenik, a hazai civil szervezetek döntő többségének még mindig nincs saját bevétele, saját vállalkozási tevékenysége. Finanszírozásukat az egyéni támogatások / céges adományok / állami pályázatok szentháromságában képzelik el, miközben az elmúlt 10 évben a források közül az utóbbi kettő jelentősen beszűkült.
Ráadásul a külső szereplők is hasonlóan állnak a társadalmi célú szervezetekhez. A cégek / adományozók elsősorban projektre, vagy a célcsoport tagoknak nyújtott támogatásokra adnak szívesen, a nonprofitok működésére nem.
Pedig egy 20 fős szervezetnél ugyanazok a vezetői, kontrolling, jogi-számviteli, munkaszervezési és adminisztrációs feladatok jelentkeznek akkor is, ha nonprofit formában működik.
#2 Pénzhiány
Az előző témából fakadóan a nonprofit szervezetek vezetői sokkal többször érzik azt, hogy nincs pénz valamire.
Ebből fakadóan kevesebbet költenek saját maguk, vagy a szervezet fejlesztésére, kevésbé érzik képesnek magukat és a szervezetet arra, hogy lépést tartsanak a világban bekövetkező változásokkal, ami egyben alacsonyabb vezetői és szervezeti rezilienciához is vezet.
Ez majd visszaköszön később akkor is, amikor digitalizációról fogunk beszélni.
#3 Vállalkozói attitűd
A harmadik különbség a vezetők vállalkozói attitűdje, pontosabban annak a hiánya.
Az átlagos társadalmi célú szervezet vezetője kiváló szakember a saját szakterületén, de nem képzett vezető, és még kevésbé ért ahhoz, hogyan kell egy céget felépíteni.
A saját és munkatársai, önkéntesei idejéből képes szinte korlátlan mértékben feláldozni az ügy oltárán, de – részben pont a forráshiányos működés miatt – nehezen tervez hosszú távra, nehezen vállal kockázatot, és általában kihívást jelent a megoldásuk skálázása.
Márpedig egy “átlagos” társadalmi probléma évente több tízezer, vagy százezer embert érint (gondoljunk csak az oktatásra, mélyszegénységre, vagy akár a tartósan kórházba kerülő gyerekek reintegrációjára), ehhez képest egy néhány tucat, vagy néhány száz ügyfelet kiszolgáló nonprofit társadalmi hatása marginális.
#4 Impact
A negyedik – az előzőekkel ellentétes irányú – különbség az impact-tel, a társadalmi hatással való viszony.
Ezen a területen a nonprofit szervezetek sokkal jobban állnak, és ez – ha okosan építkeznek – rengeteg plusz erőforráshoz tudja juttatni őket.
A legalapvetőbb két emberi motiváció a “tartozni valahova” és a “nyomot hagyni a világban”. Ebből a kettőből fakad, hogy a társadalmi célú szervezetek a cégekkel ellentétben képesek önkénteseket bevonzani, magán- és céges adományozókat mozgósítani, nagyobb sajtónyilvánossághoz jutni, és általában szélesebb körű ismertséget elérni, mint a hasonló méretű kkv-k.
De mi is az az impact?
Az impact – ebben a kontextusban – az a hosszú távon fennmaradó, tervezett, és mérhető pozitív változás, ami egy szervezet (és ez lehet cég is!) tevékenysége miatt jön létre egy valamilyen szempontból hátrányos helyzetű célcsoport tagjainak életében, vagy a környezetterhelés vonatkozásában.
Impact lehet például, ha egy cég olyan komplex, lakhatással egybekötött gyakornoki programot indít, amivel leszakadó régióban élő, de tehetséges diákoknak biztosít pályakezdési, majd foglalkoztatási lehetőséget.
De impact az is, ha egy gyártócég olyan fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre, aminek a következtében 80%-kal csökken a selejt a termelés során, és még a víz és energiafelhasználás is kevesebb lesz.
Miért érdekes az impact?
A kis és közepes cégeknek két okból:
- ha nagyobb és/vagy nemzetközi cég beszállítói vagytok, elkerülhetetlen (vagy rövid időn belül az lesz), hogy foglalkozzatok például a környezetterhelés csökkentésével, a cégen belüli diverzitással
- ha foglalkoztattok úgynevezett fehérgalléros munkavállalókat, a 40 év alatti korosztály számára egyértelműen fontos, hogy a leendő munkahelyük kapcsolódjon valamilyen társadalmi ügyhöz, legyen pozitív története.
Nekünk pedig azért fontos, mert az impact az a terület, ahol a cégek tanulhatnak a nonprofitoktól, és/vagy ahol partnerként dolgozhatnak velük.
És miért szerepel itt ez a cikk, ha eddig egy szó sem esett digitalizációról?
Mert a nonprofit szervezetek az első három különbség (pénz, pénz hiánya és vállalkozói attitűd hiánya) miatt nagyon jelentősen lemaradtak a digitalizáció területén.
Mi azon dolgozunk, hogy ez a lemaradás csökkenjen, és azért fontos a hosszú távú együttműködés a nonprofit szervezetekkel, mert a lemaradás csökkentéséhez nemcsak tudásra és készségekre, hanem szervezeti kultúra változásra is szükség van.
A nonprofit szervezetek hatékonyságát – a teljesség igénye nélkül – ezeken a területeken lehet digitalizációval javítani (a területek a Scale Impact reziliencia modellje mentén veszik végig egy nonprofit szervezet működését):
- szervezeti kultúra erősítése: digitális kérdőívek, adatgyűjtés segítségével
- menedzsment, munkaszervezés, csoportmunka, dokumentum-menedzsment: Slack, Trello, Google Workspace, Google Drive, Dropbox, Onedrive projektmenedzsment eszközök, time tracking eszközök
- belső kommunikáció: Teams, Skype, Google Meet, Zoom, Calendly (időpontfoglalás)
- külső kommunikáció:
- social media használat, social media mérések,
- weboldal szerkesztők: WordPress, stockfotó oldalak
- angol nyelvtan ellenőrző, Grammarly,
- hírlevélküldés (Automizy, Mailchimp)
- IT biztonság: felhő alapú eszközök, Tresorit
- pénzügyi folyamatok: excel-használat, QUiCK, online számlázás, pénzügyi tervező eszközök, online banking
- szerződések: Trustchain, eszerzodes.hu, Hellosign, Docusign, E-szigno
- fundraising:
- crm-rendszerek: Hubspot, MiniCRM
- adománygyűjtő oldalak: Adjukossze.hu, Kickstarter, Indiegogo, KIVA
➜ Ugyanezek az eszközök a startupoknál, Kiszely Laci cikkében: Full Remote: Motorház – Számlázz.hu PARK
➜ Ugyanezek freelancereknél, Filep Szilvi cikkében: Top 10 digitális megoldás a szabadúszók eszköztárából
Amit egymástól tanulhatunk
Az impact szervezeteknek a menedzsment készségeket, a forprofit szférának az impact-szempontokat kell sürgősen beemelnie a már meglévő fókuszok mellé. Sem az ügyek melletti elköteleződés, sem a bevételnövelés önmagában nem ér el olyan hatást, amit együtt képesek létrehozni. Minden, ami ebből digitalizálható, a közös értékeket erősíti.
by