Nem mondhatjátok, hogy nem szóltunk! Itt a PARK-ban már január elején téma volt, hogy az online számla adatközlés minősége befolyásolni fogja, hogy milyen gyakran kopogtat nálunk az adóhivatal. Annak érdekében, hogy a továbbiakban is nyugodtan aludhassunk, pár tippet érdemes megfogadni az online adatközlés alapján történő jogkövetési vizsgálatokra.
Ebben a cikkben még csak a kontúrokat tudtuk megrajzolni, hogy merre fejlődik az időközben mesterséges intelligenciával is megtámogatott NAV kiválasztási rendszer. Novemberre azonban már konkrét példákkal is tudjuk illusztrálni, hogy miért kell aggódni.
Mentes, de nem mindegy, hogy mitől
Bízom benne, hogy nem tipikus könyvelői poén, hogy legyen kiállítási tárgy a számlatömbből! Arról lehetne vitatkozni, hogy a “90-s évek naiv festészete” vagy az “iparművészeti tárgy a digitális életmód előtti utolsó évekből” szekcióban lenne a helye. Az azért fix, hogy több ezerszer bizonyították honfitársaink, az adómentesség különböző verzióit kerek, ovális, határozottan áthúzott, inkább nyolcasnak kinéző nullával is ki lehet kifejezni.
Mostanra a NAV online adatszolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentációban 15 féle áfamentes adókulcsot találunk, amelyek megfelelő adókörnyezethez illeszkedő használatához érdemes / szükséges / hasznos hozzászokni. Ezek közül talán kettőre jobban “harap” a hatóság. Az egyik az alanyi adómentesség jelölése, ha az adózó nem alanyi adómentes. A másik a közösségi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, ha belföldi adóalany részére állítunk ki így számlát.
Hol a helye – Áfatörvény 153/C paragrafus és ami mögötte van
Lassan a napi rutin része lesz a számla módosításának szabályos elkövetési módja (azért Mikulásra hozunk egy rövid összefoglalót erről is), de a módosított adóalap és az adó tér-idő kontinuumban történő elhelyezése még akadozik. Ugye itt az adóalap utólagos módosításához kapcsolódó adó elszámolási időpontja kerül meghatározásra, amihez kapcsolódó általános tévhit, hogy minden esetben abban az időszakban kell elszámolni, ami a módosító bizonylat teljesítési időpontja. Ezzel szemben általános esetben a módosító bizonylat kiállításának időpontjában nyílik meg az adólevonási vagy adófizetési jog és csak különleges esetekben merül fel, hogy az eredeti bizonylattal azonos időpontban kell az áfát elszámolni. Ezeket az ügyleteket az adóhatóság az online adatközlés és az áfabevallás belföldi összesítő jelentésében is látja, így az esetleges téves áfaelszámolást viszonylag gyorsan fordítja át jogkövetési vizsgálattá.
Tudom, mit vettél…
A legtöbb vállalkozónak nem újdonság, hogy a fogyasztást adó terheli. Itt most nemcsak az áfára gondolok, hanem az egyéb “kisadókra” a reprezentációs hozzájárulástól a cégautó adóig terjedő skálán.
Ami mégis izgalmassá teszi a témát az, hogy a NAV kiválasztási rendszere a beérkező online számla adatok alapján bizonyos adókötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségre fel tudja hívni a figyelmünket. Ezek közül a legjellemzőbbek azok, amelyek a számlán feltüntetésre kerülő adatok alapján azonosíthatóak vagy egyéb, kontroll adatok érkeznek hozzájuk.
Így különösen a termékdíjhoz kapcsolódó kötelezettség, népegészségügyi termérmékadó kötelezettség vagy a begyűjtött adók közül az idegenforgalmi adó jelenthet külön adózási pontot. Természetesen ennél kreatívabb lekérdezéseket is összeállít az adóhatóság, így némi plusz adatgyűjtéssel ellenőrzési pont lehet az ásványvíz vagy az új vezetői terepjáró megvásárlása is. Itt érdemes megemlíteni még a közösségi termékbeszerzést, ami az összesítő jelentés és a közösségi kontroll adatok alapján környezetvédelmi termékdíj kötelezettség alapja lehet. Amelyet regisztrációs adóval lehet súlyosbítani személygépjármű beszerzése esetén.
Mostanra kijelenthetjük, hogy ha jól akarunk adózni, nemcsak jó számlázóval kell rendelkeznünk, de jól is kell számláznunk! Persze a szolgáltató adóhatóság segít is ebben bennünket, de azért jobb nem saját kárunkon megtanulni ezt.. 😉
by