Ősember korunk óta tanuljuk, hogy a betevő falat csak kemény munkával állítható elő. De változnak az idők. Munkaalapú társadalmaink ma már sokkal többet fogyasztanak a természeti javakból, mint amit a Föld hosszú távon elbír. Riogatás helyett mutatjuk az irányokat, amerre tudatos cégvezetőként tekinthetünk: lesz szó regeneratív fejlődésről, sőt, a körkörös gazdaság pénzügyi előnyeiről is.
A XXI. század legnagyobb kihívása a fenntarthatóság kérdése, amely a vállalatoktól a közösségekig minden szinten érinti társadalmunkat, így a vállalkozásokat is. A változás szükségességét leginkább a természeti rendszerek – mint a víz, a talaj és az élőhelyek – túlhasználata, valamint a biodiverzitás csökkenése jelzi. A WWF Living Planet 2020-as jelentése szerint például csak 1970 óta 68 százalékkal csökkent a madarak, emlősök, halak, hüllők és kétéltűek populációja, a drasztikus visszaesés pedig nagyrészt a természeti rendszerek túlzott kiaknázásának következménye. A másik fontos, természetre gyakorolt tényező a túlzott emberi energiafogyasztás és a Föld energia-tartalékainak csökkenése. Immár mindenki számára közhelyes tény, hogy a jelenlegi túlfogyasztás fenntarthatatlan, érdemben azonban mégsem foglalkozunk a kérdéssel igazán – sem magánemberként, sem nemzeti és globális szintű gazdasági döntések meghozatala során. Az erőforrások túlhasználata a vállalati szektorban is komoly gazdasági kockázatokat jelent és ezt a gazdasági szereplők is jól tudják. A World Economic Forum 2021-es jelentése alapján, a kutatásban résztvevők szerint a tíz legnagyobb hatású globális kockázat közül öt a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódik.
Mi következik a túlfogyasztás után?
Azonban immár nem elegendő önmagában fenntarthatóságról beszélnünk, ugyanis a munka alapú társadalom, amelyben élünk, paradox módon saját erőforrásaink ellenségévé válhat. A mai modellben az emberek munka ellenében jutnak hozzá a létfenntartásukhoz szükséges pénzhez. Ahhoz, hogy ennyi embernek munkát tudjunk adni, a gépesítés, automatizálás, információs technológiák (legújabban pedig a mesterséges intelligencia) alkalmazása miatt már rég nem elegendő csak a létfenntartáshoz szükséges javakat gyártani, szolgáltatásokat nyújtani. Valójában ezért generál a gazdaság újabb és újabb fogyasztói igényeket, gyártanak a vállalatok egyre több természeti erőforrás felhasználásával egyre kevésbé szükséges termékeket, és ez vezet a túlfogyasztáshoz.
Ezért a teljes társadalmi berendezkedést meg kell változtatni ahhoz, hogy a Föld véges erőforrásainak végleges elhasználása visszafordítható legyen.
A célnak egy olyan regeneratív fejlődési dinamika beindításának kell lennie, amely a helyi igényeket és a biodiverzitás (vagyis a természet változatosságra épülő ellenállóképességének) megőrzését helyezi előtérbe. A megoldás az átgondolt együttműködésben és a regeneratív fejlődésben rejlik. Az Ellen MacArthur Alapítvány szerint a regeneratív gazdaság, amely a körkörös gazdaság elveit követi, évente több trillió dollár hozzáadott értéket jelenthet globálisan 2030-ra. A körkörös gazdasági modell túlmutat azon, hogy a hulladékot forrásként használja fel. A GB Academy Fenntarthatósági Menedzser Képzésén számos példával alátámasztott pillangó modell szerint a terméktervezéstől a termékek szolgáltatássá alakításán át számos olyan megoldás van, ami végső soron mind azt a célt szolgálja, hogy minimalizáljuk a természetből újonnan kivont erőforrások mennyiségét, és növeljük a már amúgy is kibányászott alapanyagok hasznos élettartamát. Ezzel tudjuk egyben vállalkozásunk erőforrás-függőségét és az okozott környezeti károkat is minimalizálni.
A körkörös gazdaság pénzügyi előnyei
A KKV-k számára ez nemcsak felelősség, hanem lehetőség is. A körkörös gazdasági modellek, amelyek a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználását, a hulladék csökkentését és az energiatakarékosságot helyezik előtérbe, hosszú távon pénzügyi előnyökkel is járnak.
Elég ha csak néhány körforgásos példát veszünk: használt gumiabroncsból játszótéri burkolat, olyan telefon, aminek az elromló alkatrészei otthon cserélhetők, vagy éppen a világítótestek forgalmazásából élő cég újítása, amikor a világítást szolgáltatásként adja, ahelyett, hogy az égőket értékesítené.
A fenntarthatóság nemcsak egy szép eszme, hanem a túlélésünk kulcsa mind környezeti, mind gazdasági szempontból. A vállalatoknak, különösen a KKV-knak, központi szerepet kell vállalniuk ebben a változásban. Számos tanulmány szerint a körkörös gazdaságra átálló KKV-k jelentős megtakarítást érhetnek el az EU-ban, miközben jelentős mértékben csökkenthetik a környezeti terhelést (pl.: az Ellen McArthur Alapítvány 2015-ös tanulmánya).
A regeneratív fejlődés dinamikus beindítása pedig nem csupán az ökoszisztéma egészségét erősíti, de a helyi gazdaságokat is fellendíti. A helyi igényekre és adottságokra alapozó, a helyi közösségekkel együttműködő vállalatok jobban teljesítenek és kevésbé sérülékenyek a globális piaci ingadozásokkal szemben.
Átállás kormányok, vállalatok és fogyasztók összefogásával
Az átállás azonban nem történhet meg egyik napról a másikra. Szükség van a kormányzati, az üzleti és a civil szféra erős együttműködésére, rendszerszintű megközelítésekre és az ökológiai megoldások rendszerszintű alkalmazására. Az Európai Zöld Megállapodás a kormányokat és a vállalatokat is együttműködésre sarkallja a fenntartható jövő érdekében.
Végül, de nem utolsósorban, a fenntartható üzleti modellek alkalmazása a fogyasztói magatartás változására is reflektál. A Nielsen 2015-ös jelentése szerint a fogyasztók 66%-a hajlandó többet fizetni egy fenntartható márkákért, és ez az arány a fiatalabb generációk körében még magasabb, ráadásul folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Tehát a fenntarthatóság nemcsak a jövőnk alapja, hanem üzleti érdek is. A vállalatoknak, különösen a KKV-knak, most kell cselekedniük, mert a jövőnk – és a jövőbeli üzleti sikerük – múlik rajta.
by