Mit tehet a vállalkozó, hogy ne érezze meg a banki költségek emelkedését?

Bank illeték növekedés hatása

Az extraprofitadóról szóló kormányrendelet megerősítette a korábbi pletykákat, miszerint a pénzügyi tranzakciós illeték emelésére készül a kormány. Az emelés nem tűnik soknak, egyes vállalkozásoknak mégis jobban fájhat, mint a lakosságnak. De vajon mennyivel emelkedhetnek a vállalkozói bankszámlaköltségek? Emelkedhetnek egyáltalán? Milyen stratégiát érdemes követni? 

2022. július 1-től emelkedik a pénzügyi tranzakciós illeték felső határa 6 000 forintról 10 000 forintra. Mivel maga a százalékos elvonás nem változik (marad 0,3 százalékos) valójában nem is tűnik soknak ez a változás. Három fronton mégis fájó lehet.

Egyrészt azon vállalkozások számára, amelyek többször utalnak tranzakciónként 2 000 000 forint felett: ezentúl akár 4 000 forinttal is növekedhet egy-egy ilyen átutalás költsége. Másrészt azok a vállalkozások, melyek befektetéseket eszközölnek, ezt az illetéket júliustól minden értékpapírszámlán lebonyolított vételi tranzakciókra is megfizethetik a korábbi nulla forint illeték helyett. Végül pedig azok a vállalkozások, melyek eddig részben vagy egészben fintech cégeknél bankoltak – esetleg pont azért, hogy kikerüljék a pénzügyi tranzakciós illetéket – elképzelhető, hogy ezentúl ők is megfizetik majd a Magyarországon megszokott illetékmértéket.

Bizonyára feltűnt a figyelmes olvasónak, hogy mindhárom változás feltételes módban van annak ellenére, hogy az a Magyar Közlönyben megjelent.

Ennek oka azonban nem a hivatkozott kormányrendeletben, hanem egy másik jogszabályban keresendő. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény szerint az illeték a pénzügyi szolgáltató kötelezettsége, nem pedig az ügyfélé. Mégsem tudjuk egyelőre, hogy a bankok hogyan lépnek.

Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról szóló jogszabály megtiltja a jogosulatlan áthárítást az ügyfél felé. Sem a bankok, sem más pénzügyi szolgáltatók, illetve a Magyarország határán átnyúlóan szolgáltató fintech cégek nem háríthatnak át semmilyen indokolatlan többletköltséget a fogyasztóra. Így a megemelkedett illetéket sem.

Tehát látszólag jogos lehetne az a feltételezés, hogy ez a változás tulajdonképpen nem is vonatkozik a cégekre, úgyhogy mehet tovább az üzleti tervezés ugyanúgy, ahogy eddig.

A helyzet azonban az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a bankok betartják majd ezeket a törvényi előírásokat. Ez elég meredek kijelentésnek tűnt, de tény, hogy volt olyan bank, amely már bejelentette, hogy áthárítja az illetékemelést a vállalati ügyfelekre. Idézet egy augusztus 10-étől érvényes hirdetményből: „A Bank a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényben szabályozott tranzakciós illeték mértékének változásával összhangban módosítja a könyvelési díj mértékét.” Ez egy eléggé egyértelmű üzenet, ráadásul az új könyvelési díj is pontosan annyi, mint amennyi az új illetékmérték, tehát nincs szó félreértésről.

A hirdetményre a Magyar Nemzeti Bank (mely a banki felügyeleti jogkört is gyakorolja) sajtóközleményben reagált, mely szerint „Az MNB a pénzügyi különadók, illetve a tranzakciós illeték mértékének közelmúltbeli módosítása kapcsán jelenleg is kiemelt figyelemmel kíséri a hitelintézetek díjszabásainak változásait és minden esetben megvizsgálja azok hátterét. Szükség esetén a jegybank a 2013-2014-es témavizsgálatokhoz hasonlóan szigorúan fellép a fogyasztók érdekében és intézkedéseket hoz a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben.”

Ennek ellenére várható, hogy a bankok emelni fogják az illeték felső határát, amelyek pedig még nem tették meg, azok követni fogják a példáját. 

Noha a mai jogszabályok már akkor is érvényben voltak, mindez egyszer korábban, 2013-ban már megtörtént. A felügyelő hatóság – az akkori PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) – mégis szemet hunyt a tömeges illeték-áthárítás felett, ennek köszönhetően az illeték máig ott szerepel a bankok hirdetményeiben. Sőt, az illeték miatti banki díjemelés okozta elégedetlenséget a kormány csillapítani is kényszerült a törvényi ingyenes készpénzfelvétel bevezetésével 2014-ben, de ez a kompenzáció már csak a lakossági ügyfelekre vonatkozott.

Jogos tehát a kérdés, hogy a mostani illetékemelés áthárítása a 2013-as példa alapján zajlik-e, tehát a bankok tömegesen áthárítják-e azt az ügyfelekre, vagy inkább jogkövető magatartást folytatnak-e, „lenyelve” az illetékemelést.

Akár a fintech-ek is átháríthatják az illetéket az ügyfelekre, annak ellenére, hogy a tiltás rájuk is teljesen egyértelműen vonatkozik. Ezek a cégek – és más, a határon átnyúló szolgáltatást biztosító bankok és pénzügyi szolgáltatók – szeptember elsejéig kötelesek bejelentkezni a NAV-nál. Ekkor lehet majd következtetni arra, hogy mely külföldi pénzügyi szolgáltatók lesznek jogkövetők és melyek nem.

Mindenesetre ha az illetékek áthárítására kerül sor, akkor a vállalkozóknak célszerű lesz reagálnia erre. Amire most, a nyár közepén lehet készülni az esetlegesen dráguló bankköltségek ellen, az a bankköltségek minimalizálása a magyar bankszolgáltatások igénybevételével.

Hogyan lehet megmenekülni a növekvő díjaktól?

Az emelkedő illetékhatár, a befektetések és a fintechek „illetékesítése” (ha rejt is ma még nem ismert pénzügyi kockázatokat a vállalkozások számára): ezek hatásairól biztosat ma még nem tudhatunk. A száguldó infláció azonban egészen biztosan drágítani fogja a bankszolgáltatásokat a jövő év első felében. A bankok ugyanis a törvény szerint legalább ennyivel biztosan emelhetik díjaikat jövőre.

A kisvállalkozások számára – melyek költségérzékenyebbek – még nagyítóval sem található olyan bankszámla-konstrukció ma Magyarországon, mellyel meg lehet úszni – az esetleg még meg is emelkedő – pénzügyi tranzakciós illetéket.

A 426 000 katás egyéni vállalkozó számára – akiknek viszont nem kötelező pénzforgalmi számlát vezetniük, hanem helyette választhatják a lakossági bankszámla-konstrukciókat is –, már annál inkább! Ezekre a lakossági számlákra azonban célszerű csak a vállalkozói pénzforgalmat irányítani, hogy az ne keveredhessen a magán pénzügyekkel.
A lakossági szegmensben található, kedvező árazású bankszámlákat a katás vállalkozók – a vállalkozás pénzügyeitől elkülönítve természetesen – magáncélokra is használhatják, így élhetnek azokkal a minden banknál illetékmentes kedvezményekkel is, melyek a vállalkozók számára amúgy elérhetetlenek.

Tippek katásoknak a kedvezőbb költségű bankoláshoz

Az egyik ilyen a törvényi ingyenes készpénzfelvétel havi két alkalommal, összesen legfeljebb havi 150 000 forint erejéig. Ez azonban katás egyéni vállalkozóként csak akkor vehető igénybe, ha a vállalkozó magánszemélyként még egyetlen banknál sem nyilatkozott ennek igénybevételéről. A MagNet Banknál elérhető egy olyan kedvezmény is, hogy nyilatkozat nélkül vehető igénybe a törvényivel megegyező mértékű ingyenes készpénzfelvétel, így aki más banknál is vezet számlát és ott nyilatkozik a kedvezmény igénybevételéről, az a magnetes számlájával megduplázhatja a havi ingyenes pénzfelvételi keretét: havi 4 alkalommal, összesen legfeljebb 300 000 forintig vehet fel készpénzt költségmentesen hazai ATM-ekből a két bankszámláról összesen.

A másik ilyen kedvezmény az átutalások 20 000 forint alatti részének illetékmentessége. Több, egyenként 20 000 forintos átutalással egy ennél nagyobb összeg is illetékmentesen küldhető el, arra kell csak figyelni, hogy az átutalásért felszámított banki díj minimumösszegével vagy fix díjával is megéri-e elaprózni a pénzküldést. Ha az átutalásért felszámított banki díj csak százalékot, mellette esetleg díjplafont tartalmaz (pl. 0,5%, maximum 9 000 forint), akkor 3 333 333 forintos átutalásig bukni biztosan nem lehet rajta. Ennél a felső határnál áll meg ugyanis az illeték az átutalás összegével arányos növekedése.

Egy harmadik illetékkedvezmény a bankkártyás vásárlásokra vonatkozik, melynél szinte biztosan ingyenes minden tranzakció, tényleg 1-2 kivétel van csak a piacon. Ez az egyetlen olyan illetékkedvezmény, amely a pénzforgalmi (vállalkozói) bankszámlákra is vonatkozik, nem csak a lakosságiakra.

Megmarad továbbá az illetékmentesség a lakossági bankszámlákról a Magyar Államkincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett befektetési számla felé – és visszafelé – bonyolított tranzakciók esetében is. Itt az állampapír-vásárlásért egyáltalán nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni, amivel végső soron a katás egyéni vállalkozó állampapíros befektetései teljesen illetékmentesek maradhatnak.

Bankszámlák tranzakciós illeték nélkül 2022 júliusában

Létezik még néhány olyan – a katás vállalkozók számára megnyitható – lakossági bankszámla, ahol nem kell illetéket fizetni az átutalásért. Mivel a banknak ez után mindenképpen be kell fizetnie az illetéket az államkasszába, ezért ez felfogható úgy is, hogy a bank megfizeti az ügyfél helyett az illetéket.

A Gránit Banknál például a GRÁNIT Digitális Plusz bankszámla esetében 890 forintos számlavezetési havi díjért – melyhez nem szükséges semmilyen pénzügyi feltételt sem teljesíteni –, teljesen ingyenes a netbankos vagy mobilapplikációs átutalás, korlátlan számban és összegben. Egy másik hasonló konstrukciónál, a GRÁNIT Bajnok Plusznál pedig még a havi díjat sem kell megfizetni legalább 280 000 forintos átutalásból érkező havi jóváírás esetén. A jóváírási feltétel ráadásul még ki is váltható azzal, ha a bankszámla nap végi záróegyenlege mindennap eléri legalább a 150 000 forintot. Mindkét számlánál emellett teljesen ingyenesek a rendszeres átutalások és a csoportos beszedések.

Az UniCredit Bank Ikon Plusz számlacsomagjában ingyenes az átutalás, a rendszeres átutalás és a csoportos beszedés egyaránt, méghozzá korlátlan számban és összegben. A kisebb havi díjú Mobil Aktív Plusz számlacsomag esetében kizárólag a mobilapplikáción keresztül benyújtott eseti átutalások díjmentesek, ezek viszont korlátlan számban. Pénzügyi tranzakciós illetéket egyik esetben sem kell fizetni.

Az OTP Banknál a Smart számlacsomag szolgál kedvezményekkel. Itt már nincs teljes ingyenesség az interneten keresztül bonyolított átutalás után, annak díja viszont kedvezőbb, mint az illeték maga, és akkor a banki díjról még nem is beszéltünk, mely így ebben a konstrukcióban biztosan nullás. Egy átutalásért ugyanis csak 0,2 százalék, maximum 6 000 forintot kell fizetni, korlátlanul. De van egy olyan lehetőség is, hogy havi 250 000 forintos keretösszegig korlátlan számú eseti átutalás, rendszeres átutalás és csoportos beszedés váltható ki a Tranzakciós csomaggal. Ennek a csomagnak a havi díja 35 év alatt 234 forint, 35 év felett pedig 410 forint. A havi keret túllépése során a standard 0,2 százalékos díj fizetendő egy-egy átutalásért.

Végül a MagNet Banknál is él egy ilyen kedvezmény a kizárólag interneten keresztül nyitható Házhozszámla nevű konstrukció esetében, ahol az alapesetben ingyenes havi számlavezetési díj mellett havi külön-külön 100 000 – 100 000 forintos keretig ingyenes a havi első 2-2 tranzakció a bankon belüli és a bankon kívüli eseti átutalások során akkor, ha a tranzakciót az internetbankon keresztül bonyolítja le az ügyfél, tehát mobilapplikáción vagy internetbankon keresztül. Sőt, még a havi első 2 rendszeres átutalásra is jár az ingyenesség az interneten keresztül lebonyolítva, havi legfeljebb 50 000 forintos keretig. A csoportos beszedésért viszont egyáltalán nem kell fizetni.

A fent említett konstrukciók jelen cikk írásának pillanatában, 2022.07.06-án érvényesek.

Mint látható, a bankok nem árasztják el sok kedvezményes konstrukcióval a hazai piacot, azonban aki megbecsüli a kisebb választékot is, az kétségkívül tud ilyen bankszámlát is választani.

BiztosDöntés.hu,  hitelszakértő

Hiszek abban, hogy sokkal nyugodtabb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n.

Olvass még a témában