Mit lépsz, ha jön az összeomlás? – A személyes és szervezeti reziliencia jelentősége

 Összeomlás bármikor? Mit csinálnak másképp azok, akik mindig készen állnak? 

Reziliencia

2023. március 11-én az amerikai Silicon Valley Bank csődöt jelentett, majd rövidesen a Signature Bank is bezárta kapuit. A két pénzintézet gyakorlatilag pár nap alatt lezajló összeomlása számos tengerentúli vállalatot is érintett – többek között a bő másfél évszázados múltra visszatekintő Credit Suisse bank is mentőövre szorult. Készen állsz arra, hogy holnap olyan hírre ébredj, ami vállalkozásod irányát akár 180 fokkal változtatja meg? 

Lassan egy évtizede dolgozom trénercsapatommal azon, hogy ügyfeleink felkészülten és biztonságosan mozogjanak mai kiszámíthatatlan, szeszélyessé és veszélyessé váló világunkban. Tapasztalataim szerint azok a vezetők és azok a vállalkozások, akik jelentős előnyben vannak a felkészülés terén, három dolgot alapvetően másképp csinálnak, mint a többiek.  

1. Maguk kezdeményeznek házon belüli “kríziseket”, hogy hozzászokjanak a gyors döntésekhez, a kockázat vállalásához. Például kisebb téttel járó stratégiai irányváltásokkal próbálkoznak: variálnak akár sikeres termékekkel vagy szolgáltatásokkal a csúcson, hogy új dolgok beindításának adjanak helyet. Folyamatosan kísérleteznek – belekóstolnak abba, milyen nyerni és veszíteni. 

2. A vezetők napról napra nagyobb önállóságot adnak a körülöttük lévő embereknek: társakkal dolgoznak, nem pedig alattvalókkal. Minél több teherbíró, önálló döntésre képes munkatárssal van körülvéve egy vezető, annál nagyobb a vállalkozás túlélési esélye, bármilyen helyzetbe is kerül. 

3. Vezetők és munkatársak egyaránt nyitottak és igazán jelen vannak napjaik minden pillanatában.  Figyelmük – mint a radar – folyamatosan követi, hogy mi folyik a világban.  

 
Ha a fenti minták jellemzőek rád és vállalkozásodra, akkor az elmúlt évek eseményei alapján már jó ideje “várod”, hogy betoppanjon a pénzügyi krízis, és nem döbbent meglepetéssel fogadod a SVB csődjéről érkező híreket. 

Felkészült vagy, mint a jó serpa vagy hegymászó 7000 méteres magasságban, aki hóviharra, mínusz 40 fokra számít, és gyakorlottan mozog a nehéz terepen. Megvan a szükséges felszerelése, tudása, edzettsége. Nem csupán túlél, hanem fel akar jutni a csúcsra. Reális esélye van arra, hogy fel is érjen, sőt társait is segítse ebben. Ő az, aki az elmúlt években előtérbe került reziliencia fogalom élő megtestesítője. 

De mi is az a reziliencia? 

Sokan és sokféle módon határozzák meg a rezilienciát, talán kicsit elcsépeltté is válik lassan a kifejezés. A szó magyar fordításaként legtöbbször a rugalmas ellenállóképesség kifejezéssel találkozhatunk. 

A Harward Business Review 2015 január 5-i cikke szerint a legtöbben úgy határozzák meg a rezilienciát, mint a krízisekből, csapásokból való talpraállás, a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás és a nehéz helyzetekben való kitartás képességét. 2009-ben Philadelphiában tréner kollégáimmal jelen voltunk az első Pozitív Pszichológia Világkongresszuson. Akkor hallottunk először Martin Seligmantől és Csíkszentmihályi Mihálytól (a flow elmélet világhírű magyar kutatójától) a reziliencia jellemzőiről. Tőlük tanultuk meg, hogy a tartósan magas energiaszint és a lehetőségekben való gondolkodás lépéselőnyt jelent állandóan változó világunkban.  
Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai alapján a mi megfogalmazásunkban a reziliencia több, mint sikeres reagálás a környezet kihívásaira. Ma mi azt tapasztaljuk, hogy a reziliencia folyamatos teremtő jelenlét a mindennapokban, amely lehetővé teszi a változás aktív kezdeményezését és a csapások előnyre fordítását. Olyan látásmód és eszköztár kialakítását jelenti, amely a megszokottnál lényegesen nagyobb kontrollt biztosít a cselekvő személynek, azaz túlmutat a már kialakult helyzetekre való hatékony reagáláson.  

Hogyan válhatok rezilienssé? 

Mi az egyéni reziliencia kulcsa? Jogos a kérdés: hogyan érhetjük el ezt a kivételesen magas kontrollra való képességet? 

A válasz egyszerre tartalmaz jó és rossz hírt is. Jó hír, hogy nincs külső kizáró ok vagy akadály a rezilienssé válás útján. Rossz hír, hogy nem lehet készen megkapni, idő-, és motivációigényes folyamat a rezilienciára jellemző gondolkodásmód kialakítása. Együtt jár vele a komfortzónán kívüli állapotok, például erőfeszítéssel járó, de megugorható kihívások gyakori elfogadása, vagy hétköznapi szokásaink tudatos változtatása időről időre. Ez utóbbi különösen akkor hasznos, ha azt vesszük észre, hogy túlságosan függővé váltunk egy adott szokástól. Például ha kávé nélkül nem indul el számunkra a reggel, akkor tudatosan edzhetjük magunkat azzal, hogy teával vagy gyümölcslével kezdjük a napot. Meg fogjuk magunkat lepni – pozitív értelemben. 

Hogyan válhat vállalkozásom rezilienssé – mi is az a szervezeti reziliencia? 

Szervezetek életében általában az első lépés a vezetők személyes, egyéni fejlesztése. Coaching folyamat során lépésről lépésre feltérképezhető a vezető aktuális gondolkodási mintája. Ma a génsebészetben a hibás géneket kivágják és egészséges darabokkal pótolják. A reziliencia fejlesztése során ugyanezt tesszük a cselekvést, kezdeményezést gátló gondolkodási szokásokkal. Tapasztalataink szerint az egyéni fejlesztések során kb. 3-4 hónap alatt jelentős változást lehet elérni. A reziliens vezető a továbbiakban szó szerint fertőző ágenssé tud válni. A szervezeti reziliencia az ő energiaszintjén, motivációján, lelkesedésén alapul. Ő az, aki értelmezi a munkatársak számára az adott üzleti környezetet, aki képes rugalmas alternatívákat kínálni elakadások esetén. Szakkifejezéssel élve ő felelős a szervezeti narratíváért. Ő az, aki jelenlétével és magyarázataival hihetővé teszi az üzenetet, hogy sikertől függetlenül van fény az alagút végén. Ha célba érünk, akkor azért, mert – bár lehet, hogy nem elsőre, hanem csak kis lépésekben –, de megvalósítjuk elképzeléseinket. Ha nem érünk célba, akkor azért, mert tapasztalatokra teszünk szert, és gyakran kiderül, hogy van más, adott esetben akár jobb cél, mint amit fel kell adnunk. 

A reziliens vezető segítségével a  munkatársak is megtanulnak a hétköznapi reflexeiktől eltérő módon gondolkodni. Felfedezik, hogy az élet nem fehér vagy fekete, hanem a kettő között az átmenet ezer árnyalata is megtalálható.  
A reziliencia az, amikor ezt az igazságot nemcsak fejben tudjuk, hanem a bőrünkön is érezzük, és ez megnyilvánul döntéseinkben, választásainkban. A szervezeti reziliencia az, amikor ez a hozzáállás megnyilvánul a szervezet hétköznapi, gyakorlati működésében. Feltűnő a pozitív, energikus légkör, a sok kreatív ötlet és megoldási javaslat, valamint a hatékony folyamatoknak és rövid döntési útvonalaknak köszönhetően a gyors és hatékony cselekvés.  

Manapság mindenki számára elérhető, és a túlélés szempontjából nélkülözhetetlen cél is a reziliens jelenlét, a reziliens működés elsajátítása. 

Mi kell mindehhez? – A fejlődés alapkövei: 

  • Elhatározás arról, hogy nem akarunk sodródni, és a körülményeknek kiszolgáltatott módon élni, működni. 
  • Jó mester, aki lépésről lépésre kezünkbe adja a reziliencia eszköztárát. 
  • Kitartás és gyakorlás. 

A folyamat egy kicsit hasonlít a nyelvtanulásra: ugyanúgy szükséges hozzá a döntés, egy jó tanár és rengeteg gyakorlás. Az első lépés reziliens, új énünk és vállalkozásunk felé az a hit, hogy a cégünk eredményei rajtunk múlnak.

SkillToGo, ügyvezető

Cser Alexandra a SkillToGo ügyvezetője, tréner, reziliencia szakértő, coach. 2008 óta tart tréningeket és workshopokat, elsősorban reziliencia, pozitív leadership, energia- és stresszmenedzsment, kultúraváltás, pozitív identitás és változásmenedzsment témákban, pozitív pszichológiai háttérrel. Ez alatt az idő alatt tanácsadóként, trénerként számos nagy-, közép- és kisvállalatot támogatott különböző projektek, képzések során. Rendszeresen dolgozik magas szintű vezetőkkel egyéni coaching folyamatokban. A mai napig élő kapcsolatot ápol a pozitív pszichológia legnevesebb kutatóival, rendszeresen képzi magát nemzetközi programokon. ICF által akkreditált ACC szintű coach, valamint IAF által minősített facilitátor.

Olvass még a témában