A már digitalizált eljárások akkor válnak sikeressé, ha egyszerűbb – de legalábbis nem bonyolultabb – a használatuk, mint az a folyamat, aminek kiváltására létrehozták őket. Azért terjedt el néhány év alatt az e-mail, mert jóval egyszerűbb volt a használata, mint elfaxolni, vagy elmenni a postára feladni a papíron megírt levelet. Az elektronikus aláírás megoldások mindeddig azért sem terjedhettek el, mert egyáltalán nem volt egyszerűbb a használatuk, mint egy dokumentumot kinyomtatni, papíron aláírni, majd visszaszkennelve átküldeni a másik félnek. (Hozzátesszük, önmagában a szkennelt aláírásnak nincs joghatása, ezzel az aláírás hitelességét is veszti.)
Ahhoz, hogy egy technikai újítás meghonosodjon, általában két tényező szükséges: átlépje a technológiai korlátokat és elterjedtsége elérje azt a küszöbértéket, ami önmagában biztosítja a széles körű használatot és az új megoldásba vetett bizalmat. Az elektronikus aláírás az első tényezőt már teljesíti, ám a második hiánya miatt a cégvezetők csapdába estek: mindaddig nem tudják hatékonyan, minden szerződésre kiterjedően használni, amíg ezt partnereik sem teszik. Az előnyeit hiába látják (költséghatékonyság, gyorsaság, papírmentesség, egyszerűség), ameddig a hazai vállalkozások tömegével nem kezdik el használni, nem várható előrelépés ezen a területen.
Az, hogy az elektronikus aláírás – ami egyébként már évtizedek óta létező fogalom – mind a mai napig nem terjedt el szélesebb körben és megmaradt a kiváltságosok technológiai innovációjának, több okra vezethető vissza. Nézzük, melyek ezek és mik azok a tényezők, melyek az elterjedését várhatóan segíteni fogják.
Az üzleti modell, azaz az idő alapú árazás csapdája
A hagyományos modellben működő, elektronikus aláírást kínáló szolgáltatók azoknak, akik elektronikusan írnának alá, dedikált tanúsítványt bocsátanak ki. Ezek a tanúsítványok általában hosszabb ideig, 1-3 évig érvényesek.
A vállalkozások gazdasági működésében viszont egyáltalán nem rentábilis minden aláíró számára tanúsítványt vásárolni, mert könnyen előfordulhat, hogy az aláírók többsége nem ír alá annyiszor, hogy számára a tanúsítvány megvásárlása megérje. Ezért az esetek többségében az elektronikus aláírásképesség megmarad egy szervezet egy-egy vezető tisztségviselője kiváltságának, a munkavállalók pedig továbbra is papíros úton dokumentálnak.
Megoldást jelenthet az aláírás-, vagy még tovább lépve, a dokumentum alapú árazás, ami biztosítaná a rentabilitást mennyiségtől és időbeli szórástól függetlenül.
Jellemző vállalati felhasználás, azaz a „fizessen mindkét fél” csapdája
Tegyük fel, hogy adott két magyar vállalkozás (“Egyik Cég” Kft és “Másik Cég” Bt), melyek szerződést kívánnak kötni egymással. Az “Egyik Cég” Kft. rendelkezik a fentebb már említett aláírói tanúsítvánnyal, a „Másik Cég” Bt. viszont nem vásárolt és nem is szándékozik vásárolni ilyesmit. Hiába a hajlandóság “Egyik Cég” Kft. részéről, hogy a szerződést elektronikusan írják alá, ha a “Másik Cég” Bt. egyetlen aláírás miatt – érthető okokból – nem kíván tanúsítványt vásárolni.
Pedig így a dokumentum előállítása (nyomtatása), postázása és iktatása is jóval egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb folyamattá válna, mint papír alapon kinyomtatni, tollal-pecséttel aláírni, elpostázni, majd valamikor visszakapni és végül iktatni valamelyik sarokban álló szekrénybe.
Hasonlóan az első problémához, itt is megoldást jelenthet a dokumentumhoz kötött árazás, amit sajnos jelenleg még nagyon kevés szolgáltató alkalmaz. Ennek előnye az, hogy a meghívott aláíró félnek nem kell előfizetőnek lennie a dokumentum aláírásához.
Kényelmetlen regisztrációs procedúra, azaz a személyes azonosítás csapdája
Az elektronikus aláírási képesség megszerzéséhez nagyjából olyan azonosítási folyamaton kell a legtöbbször végigmennünk, mintha bankszámlát szeretnénk nyitni valamelyik magyar pénzintézetnél. Személyes megjelenést, okmányok bemutatását, azok ellenőrzését, lemásolását és papírhalmok aláírását követően (jobb esetben) már csak pár napot kell várni és meg is nyílt a bankszámlánk.
Szerencsére napjainkban már egyre több helyen szükségtelen a személyes jelenlét, elegendő ún. távoli azonosítás is az ilyen jellegű ügymenetekhez. Ez azonban minden esetben valós időben történik, tehát egyszerre jelen kell lennie online az ügyfélnek és az elektronikus szolgáltató alkalmazottjának is. Ez az azonosítási procedúra a pénzügyi szektor mellett egyre több helyen jelen van. A probléma nem a távazonosításban van – ami üdvözlendő innováció –, hanem a valósidejűségben.
Az e-aláíráshoz szükséges eszközigény, azaz az elavult technológia hátránya
Máig léteznek olyan kártyák és olvasó eszközök, melyek használata sok esetben szükséges ahhoz, hogy elektronikus aláírást hozzunk létre vagy kezeljük azt (pl. hitelességének ellenőrzésére). Mivel ezeket az eszközöket egy számítógéphez kell csatlakoztatni, és telepíteni különféle meghajtó programokat vagy akár még egy külön aláíró szoftvert is, hogy használhassuk azokat, beszerzésük és kezelésük elég nehézkes és sokak számára szükségtelenül sok időt, pénzt és energiát jelent egy-egy aláírás digitális elhelyezésére.
Ezek a digitális aláíráshoz szükséges eszközök már évtizedek óta velünk vannak, jellemzően nagyvállalati környezetben, hiszen egy egyszerű felhasználónak általában nem opció a fenti nehézségeken keresztülverekednie magát. Főként, ha nem rendszeres e-aláírást szeretne, hanem csak alkalmanként írna alá ilyen formában. De a vállalkozások számára is hasonló a probléma: magas a belépési küszöb és nehézkes a kezelhetőség.
Például az eSzemélyihez igényelhető eAláírás funkcióval is sokáig ez volt a helyzet, azaz a Kormányablakban amikor igényeltünk elektronikus aláírást az igazolványhoz, a köztisztviselő elkedvetlenített azzal, hogy venni kell a számítógéphez egy NFC kártyaolvasó eszközt, azt fel kell telepíteni és aztán egy aláíró program is kell hozzá. Ez ma már szerencsére nincs így.
A technológiai fejlődés már jóval egyszerűbben kezelhető és hozzáférhető eszközök megjelenését is biztosította: az okostelefonokra gondolunk természetesen. A teljes aláírási folyamathoz csupán a saját mobilunkra és egy alkalmazásra van szükségünk ahhoz, hogy jogilag is hiteles elektronikus aláírással tudjunk ellátni bármilyen dokumentumot, legyen az egy adásvételi szerződés, vagy munkaügyi dokumentum.
Az ismeretek hiánya, azaz az edukáció szükségessége
Vajon hányan tudjuk, hogy 2016 óta, mióta a magyar személyi igazolványok chipet kaptak – és eSzemélyikké váltak – tulajdonképpen ingyenes e-aláírási jogot is kaptunk az államtól? Más kérdés, hogy ezt vajmi kevesen használják, hiszen már eleve a Kormányablakban eldől: nem lesz elektronikus aláírásképességünk az új eSzemélyinkhez, mert erről bizony minket senki sem tájékoztat. Ha nem tudunk erről az opcióról és nem kérjük, kapunk egy szép új chipes személyi igazolványt, amit a korábbi típusú okmányhoz hasonlóan nem tudunk másra használni, csak magunk azonosítására.
Az elektronikus aláírások jogi hátterét is csak a kiváltságosok ismerik, pedig már a kétezres évek eleje óta érvényben van az a törvény, ami az e-aláírásokat és felhasználhatóságukat szabályozza. Azóta – legfőképpen az Európai Uniónak köszönhetően – az elektronikus aláírások mögött álló törvényi keret már évek óta biztosítja számunkra elektronikus aláírásunk védelmét az eIDAS rendelettel, azaz joghatásban ugyanolyan minőségű aláírást tudunk létrehozni digitálisan, mint ha papíron, tollal írnánk alá. Ennek is vannak szintjei, mint az egyszerű, fokozott, minősített aláírás, ennek különbségeiről egy későbbi cikkben beszélünk.
Mikor fog tehát elterjedni az elektronikus aláírás?
Világszerte érzékelhető a trend, hogy egyre nagyobb az igény azokra a digitális folyamatokra, amelyekkel a hagyományos munkamenetek gyorsíthatók, költségcsökkenthetők vagy éppen biztonságosabbá tehetők. Ilyen terület az elektronikus aláírásoké is, mely az elmúlt évek során egyre egyszerűbb és olcsóbb, a fentebb felsorolt, elterjedését gátló problémák megoldásának reményével.
A nemrégiben elindult e-aláíró portál, az ittírdalá.hu például díjmentes kipróbálási lehetőséggel, dokumentum alapú árazással és egyszerű használattal igyekszik a hazai vállalkozásoknak alternatívát kínálni: használjanak elektronikus aláírást annak érdekében, hogy munkafolyamataik gyorsabbá és költséghatékonyabbá váljanak, eszközbeszerzés nélkül, csupán a saját mobiltelefonjuk használatával.
by