Miért egyre fontosabb a vállalati képzés a mesterséges intelligencia korában?

Vállalati képzés AI

A generatív (valamilyen tartalom előállítására képes) mesterséges intelligencia (MI) mai fejlődése sokunk számára még akár néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt. Rengeteg munkahelyi feladatot át tud venni az MI vagy akár már át is vett, ez azonban semmiképp nem jelenti azt, hogy az emberi munkaerőre mostantól semmi szükség. 

Amit viszont jelent, hogy az MI térhódításával párhuzamosan még fontosabbá válik a vállalati képzés. Olyan tanulási kultúrát kell kialakítani a cégünkben, amely alkalmas arra, hogy a munkavállalókat folyamatosan tovább- és átképezze (upskill és reskill). Így fognak tudni a változó igényekhez sokkal könnyebben alkalmazkodni.

Elveszi a munkánkat?

Túlzás nélkül állítható, hogy egy forradalom kezdeti szakaszában vagyunk. A mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségek exponenciálisan növekednek, de a készségeink, a szervezeteink és az intézményeink közel sem alkalmazkodnak ilyen gyorsan. Ám amíg a mesterséges intelligencia emberi vagy magasabb szinten is már nagyon jól ért számos feladathoz, sok készségben és képességben továbbra is (még?) előnyben vagyunk, és ez valószínűleg igaz lesz a közeljövőre nézve is.

Elég valószínűtlen, hogy tömeges munkanélküliséggel kell a közeljövőben számolni, de a munkakörök tömeges átrendeződése várható, ahogy az MI egyre több olyan feladatot tud elvégezni, amire korábban csak emberek voltak képesek. Számtalanszor történt már a közelebbi és távolabbi múltban is, hogy egy új technológia átvette az emberek feladatait. Apokalipszist végül nem okozott az internet vagy a kerék feltalálása sem, még ha hatásuk pozitív voltáról lehetne is vitát nyitni. Fontos lábjegyzet, hogy ebben a cikkben nem az általános mesterséges intelligenciáról (Artificial general intelligence – AGI) írok, hanem elsősorban a generatív vagy más “szűk” eszközökre gondolok az MI említése során.

Folytatódik az automatizálás

A mesterséges intelligencia legújabb áttörései a Goldman Sachs kutatása szerint az USA-ban és az euróövezetben végzett munka negyedének automatizálásához vezethetnek. A generatív mesterséges intelligencia olyan termelékenységi boomot indíthat el, amely 10 év alatt 7 százalékkal növelheti az éves globális GDP-t. Számításaik szerint az Egyesült Államokban és Európában a munkahelyek nagyjából kétharmadánál várható valamilyen mértékű automatizálás, de a legtöbbek munkaterhelésének ez kevesebb mint a felét érinti. Ők valószínűleg továbbra is a munkahelyükön maradnának, csak az idejük egy része szabadulna fel produktívabb tevékenységekre. A kutatás szerint egyébként az ügyvédeket és az adminisztratív alkalmazottakat fenyegetheti a legnagyobb mértékben az elbocsátás veszélye.

Hogy működhet a gyakorlatban?

Ha például e-learning szakértő vagy, akkor nemcsak tananyagot hozol létre, hanem konzultálsz is az ügyfelekkel illetve a tanulókkal, esetleg koordinálod is a képzéseket és így tovább. A mesterséges intelligencia nagyon sokat segíthet a tartalmak létrehozásában (bár egyelőre nem bíznám rá teljes tanfolyamok kialakítását), viszont például (még) nem jó a tanulók igényeinek megértésében, könnyedén félreértelmezheti a tanulási adatok gyakorlati jelentőségét és nem igazán alkalmas az oktatás rugalmas koordinálására sem.

Marad az ember

Sok olyan feladat, amelyet a gépek nem tudnak jól elvégezni, a soft skillek közé tartozik – kapcsolatok, érzelmi intelligencia, kreativitás, új kérdések felvetése, újfajta innovációk, amelyeken tudósok, kreatív emberek, művészek vagy vállalkozók dolgoznak. Tehát számos olyan dolog van és lesz is, ahol az ember (még) előnyben van. A szükséges készségek típusaiban viszont valóban változások várhatóak, például a vezetői és kapcsolatépítési vagy a kreatív és kezdeményező készségek felértékelődnek. 

Át- vagy továbbképzés

A vállalkozásoknak tehetséget kell teremteniük, mert anélkül nem lesz elég az új technológiákat és a belőlük fakadó kihívásokat a megfelelő szinten értő illetve alkalmazó munkaerő. Egyszerűen nem lesz rá lehetőség, hogy a munkaerőpiacról pótolják a szükséges kollégákat vagy ha esetleg lesz, sokkal többe fog kerülni, mint az át- vagy továbbképzés. 

Sok esetben ugyanis a vállalatok már rendelkeznek a szükséges készségek és képességek nagy részével a szervezeten belül, csak nem tudnak róla. Az is előfordulhat, hogy nincs meg pontosan az a képességű kolléga, akire szükségük van, de van valaki, aki nagyon hasonló tudással és készségekkel rendelkezik, és könnyen lehet, hogy egy kis kiegészítő képzéssel, e-learning tanfolyamokkal vagy más eszközökkel akár rövid idő alatt át- vagy továbbképezhetik pontosan olyan munkaerővé, amilyenre szükségük van.

Új szakmák kérdése

Teljesen új szakmák is megjelennek a mesterséges intelligenciával párhuzamosan. Még nehéz látni, pontosan milyenekről lesz szó, de például prompt mérnökök 2019-ben még biztos nem léteztek. A feladatuk az, hogy úgy fogalmazzák meg az MI feladatait, hogy minél hatékonyabban tudják kiaknázni az eszközökből származó tudást. Ebből is látható, hogy az elkövetkező évtizedben egyre fontosabb lesz, hogy ne csak jó válaszokat adjunk, hanem a megfelelő kérdéseket is fel tudjuk tenni. Ez már a Google dominálta világban is így volt, de a generatív eszközök megjelenésével exponenciálisan fejlődő területté vált.

Az új technológia lehetőségei képzéssel aknázhatóak ki

A generatív MI-t a kreativitás és az egyes pozíciók fejlesztésére is lehet használni. Aki csak helyettesíteni akarja vele az emberi munkaerőt, de nem aknázza ki az így felszabaduló emberi kreativitást, elég hamar le fog maradni a versenyben. A pozitív forgatókönyv szerint a következő évtized a kreativitás virágzásának évtizede lehet, amikor az MI segítségével sokkal többet hozhatunk ki magunkból, hiszen sok, kevésbé kifinomult feladatot át tud venni tőlünk. Egyébként pont úgy, mint a kerék vagy az internet.   

A World Economic Forum 2023-as ‘A munkahelyek jövője’ jelentése szerint tíz munkavállalóból hatnak lesz szüksége képzésre 2027-ig. A szociális attitűdök közül a vezetők a kíváncsiságot és az egész életen át tartó tanulást tartják a leggyorsabban növekvő fontosságúnak. A felmérés szerint a következő öt évben a vállalati készségfejlesztés szempontjából 

  • a legmagasabb prioritást az analitikus gondolkodás kapja, 
  • a második helyen áll a kreatív gondolkodás elősegítése,
  • az MI és a big data hasznosítása pedig a harmadik legfontosabb. 

A vállalatok kétharmada arra számít, hogy a képzések a befektetéstől számított egy éven belül megtérülnek, akár a szerepkörök közötti mobilitás, akár a munkavállalók elégedettségének vagy a termelékenység növekedésének formájában.

Röviden a legtöbb vállalkozásnak, ha tartani akarja a lépést a technológiai és társadalmi fejlődéssel, egyértelműen el kell köteleződnie a saját munkatársak képzése mellett (amihez egyébként szintén rengeteg megoldást tudnak nyújtani az új technológiák). A generatív MI ugyan nagyon sok feladatot át tud venni, de bőven létezik még és a technológiából adódóan létre is jön sok új olyan feladat, amit nem adhatunk át. Ezekre a feladatokra a legtöbbször egyszerűbb és költséghatékonyabb átképezni egy kollégát, mint keresni valakit, aki már ért hozzá. 

Klippe, ügyvezető

Balkányi Péter a Klippe e-learning szakértője és ügyvezetője. Péter több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik a digitálistananyag-fejlesztés, és e-learning rendszerek bevezetése területén. Több száz tananyag tervezésében és fejlesztésében vett részt. Doktori disszertációját az e-learning tananyagok fejlesztésének folyamatáról írta. A Budapesti Corvinus Egyetemen mester hallgatókat oktat.

Olvass még a témában