Mi az üzletileg fenntartható működés záloga?

Fenntartható működés záloga

A fenntarthatóság ma erős hívószó. És nemcsak a divathullám miatt. Hanem azért is, mert a különböző környezeti és társadalmi problémák miatt valójában égetően szükségessé vált, hogy fenntartható szemléletben gondolkodjunk a vállalkozásunkról. Ehhez képest még mindig számtalan tévhit övezi a fenntarthatóság fogalmát. Az egyik ilyen, hogy a fenntarthatóság a mindenáron (vagy bármi áron?) való környezetbarát működtetést jelenti – akár az üzleti szempontok kárára is. Na ne. 

Ha azt hallod, hogy fenntartható vállalati működés, mi az első gondolat, ami beugrik? Valószínűleg az, hogy a vállalkozás a működésével ne ártson a környezetének. OK. De melyik környezetének? 

Környezet több is van

Kezdjük ott, hogy a fenntarthatóság elmélete szerint a fenntartható működés három pilléren nyugszik: 

  • természeti környezet (ezt szokta a köznyelv csak környezetnek nevezni),
  • társadalmi környezet,
  • gazdasági környezet.

A kihívás az, hogy

mind a természeti, mind a társadalmi, mind a gazdasági környezetbe úgy kell hosszú távon is illeszkednie a vállalkozás működésének, hogy azokra semmiképpen se gyakoroljon negatív hatást, ÉS mindeközben elérje üzleti céljait.

Vagyis a vállalkozásnak úgy kell nyereséges működést produkálnia, hogy a háromféle környezettel stratégiai távon szinkronban van. A nyereségesség elérése közben tehát nem végezhet a vállalkozás környezetkárosító tevékenységet, de ez csak a dolog egyik oldala. Nem gyakorolhat az őt körülvevő (mikro)társadalomra, azaz az őt közvetlenül befogadó közösségére sem káros hatást. (Pl. nem zsákmányolhatja ki a harmadik világba telepített üzemeiben a női munkásokat, és nem alkalmazhat gyerekeket sem, hiszen nekik a társadalom épülésére még az iskolában van a helyük.) És végül nem befolyásolhatja hátrányosan a gazdasági környezetét sem. (Gondolj pl. a kartellezés tilalmára, vagy arra, amivel az USA most keményen küzd, a mono- és oligopol vállalkozások erős versenykorlátozó hatására.)

Eddig is ezt kellett csinálni, nem? 

Nem. Sőt. Most sem feltétlenül kell ezt csinálni. Hiszen a törvények csak bizonyos mértékig szabnak kereteket. Meg nem is minden országban ugyanolyan kereteket. (Elég, ha csak a széndioxid-kibocsátásra gondolsz.) Ezért borzasztó fontos, hogy

a hosszú távon fenntartható működésre átállás minden vállalkozás egyéni döntése. (Még.)

(A szabályozások, és az egyre szigorúbb hatósági elvárások kapcsán ebben a PARK-cikkben olvass az Európai Zöld Megállapodásról!)

Bárki: “Nagy falat ez egy KKV-nak!” KKV: “Fogd meg a söröm…”

Jó hír: mielőtt bárki legyintene, hogy a fenntarthatóság kizárólag a multik játszótere, leszögezem, hogy nagyon nem. Egy KKV lehet, hogy sokkal hamarabb tud jó példával előállni, mint egy multi. Miért? Legalább két jó ok miatt.

  • A KKV kisebb – és ezért általában rugalmasabb. Sokkal gyorsabban végbe lehet vinni a fenntarthatóságot célzó átalakításokat, mint egy multinál. (Ott évekbe is telhet csak egy alrendszer átállítása, és utána jönnek a győzelmi jelentések. Egy KKV addigra már rég eredményeket is produkál ezen a téren.) 
  • A KKV sokkal jobban beágyazott a befogadó környezetébe – hiszen a legtöbbször helyi vállalkozásokról van szó. Sokkal közvetlenebb tudása van a helyi természeti és társadalmi környezetről, mint egy betelepülő multinak. Ez szintén fokozhatja a rugalmasságot.

OK, mi kell a fenntartható működtetéshez? 

  • Elhatározás – márpedig a kitűzött dátumtól fogva fenntarthatóan fog a cég működni. Ez nemcsak vezetői elhatározás kell, hogy legyen. Hanem az egész cégé. A takarítótól az irodai munkatárson át az ügyvezetőig, sőt a tulajdonosig (ha elválik egymástól a két szerep). 
  • Célok – ez alap, ez akkor is kéne, ha vadkapitalista üzemmódban működne a céged. 
  • Tervezés – kulcsfontosságú. Ebben a szakaszban fog ugyanis kirajzolódni, hogyan fogja a vállalkozás fenntartható módon elérni a kitűzött célokat. Az összes emberi számítás szerint várható kockázat kezelésével egyetemben. (Szóval porteri 5 erő, értéklánc, PESTEL-, BCG-, SWOT-, és egyéb kockázati elemzésekkel és szcenáriótervezéssel elő!) 
  • Visszamérés–- csúcsra jár a green controlling. Igazából már a tervezés során működésbe lendül, hiszen ekkor fogja megalkotni a visszaméréshez szükséges KPI-okat, metodikákat, metrikákat. Utána meg használja. Sőt. Használtatja. A szervezetben mindenkivel, akit csak érint. Ez a kontrolling hozzájárulása a fenntartható működéshez: őrködik felette, hogy a fenntarthatóság szellemében készült tervek meg is valósuljanak. Legalábbis a lehető legnagyobb mértékben valósuljanak meg. 
  • Döntések – ha eltérés van, és a cég lecsúszik menet közben a fenntarthatóság útjáról, akkor is legyen meg a vezetőkben a szükséges lendület a beavatkozáshoz, ne csak a célok kitűzésekor. Meg a zöld kommunikációban. Ha nem így van, akkor az egész csak greenwashing.

A fenntarthatóság egy nagyszerű cél. Üzletileg is. Biztosítja a vállalkozásod hosszú távú létét, működését, növekedését. Neked meg cégvezetőként azt, hogy a vállalkozásodon keresztül akár évtizedekre nyomot hagyj a világban. De legalábbis a működési környezetedben. 

Ha vannak ilyen irányú ambícióid, de még nem tudod, merről ragadd meg a megvalósítást, beszélgessünk a lehetőségekről!

KARSON CONSULTING,  MIKROVÁLLALKOZÁSI ÜZLETÁGVEZETŐ

Himer Csilla pénzügyi tanácsadó, üzletágvezető. “Fura allűrjei vannak, mint például a számsorok és számoszlopok közötti kutatás, majd elveszés.” Kiemelt szakértője a PARK #pénzügy területének.

Olvass még a témában