Egyik kedvenc játékom hiányos, hmm, pontosabban szólva kevés információból spekulálni. A nagy trendek izgalmas korai pontját megtalálni: amikor már látszódik valamilyen mintázat, legyen az viselkedési, vagy gazdasági – és ráérezni, hogy beindulhat az elefántcsorda, viszonylag kisebb jelenségből a következő évek alatt látványos, akár a világot jelentősen átalakító hatás lehet. Talán Peter Thiel írja “Nulláról az Egyre” című könyvében, hogy az az izgalmas tudás, amit mások még nem tudnak, vagy a legtöbben konkrétan akár ellenkezőképpen is gondolkodnak a problémáról.
Neked pedig már nyilvánvaló. És ott van a szemed előtt, csak Nézz már fel! 🙂 Néhány szubjektív és talán Nektek is érdekes megfigyelés, “insight” arról, hogy szerintem, viszonylag szubjektíven éppen mi történt 2021-ben, mi történhet 2022-ben. Korai mintázatok nemzetközi innovációs és/vagy üzleti életet élve. Folyamatban lévő megatrendek, amikről valamiért keveset olvastam. Mindössze négy szemszög és próbálom röviden.
1. 2021: Extrém StartUp Boom.
A startup ökoszisztémában érdekes jellemző (még), hogy akár a média, akár az aktív résztvevők is a saját országuk információs buborékját látják és kommunikálják a legerősebben. Emiatt rendkívülinek és helyi jellegzetességnek érzik a tapasztaltakat.
Minden általam követett országban, mi is a legbrutálisabb jelző?, brutális startup befektetési láz zajlott le. Rekordok mindenhol: világszerte gyakorlatilag mindenhol berobbantak újabb és újabb unikornisok, megnőtt a befektetések értéke (“gyakoribb és nagyobb a ticket”), és a felvásárlások / exitek / IPO-k („Initial Public Offering”, kezdeti nyilvános kibocsátás) is már lassan követhetetlenek.
Hogy csak a saját ökoszisztémáját egyébként kevésbé innovatívnak tartó Ausztriából mondjak néhány példát:
- A nemzetközi becsatoltság ellenére 2020-ban még nem volt 1 milliárd dollár értékű startupjuk…
- …2021-ben viszen mindjárt kettő is született: a BitPanda kripto-trading platform és a GoStudent középiskolai korrepetálás-közvetítő (!). Utóbbi egyébként egy zseniális sztori, egy nagyon fiatal csapat alapította, ráadásul éven belül már többszörös unikornissá is váltak.
- Ezeken felül legalább 5 befektetési (vagy felvásárlási) tranzakció történt 100 millió dollár felett: Adverity (marketingeszköz), PSPDFKit (PDF tool), Busuu (nyelvtanítás), GeoGebra (matektanítás), has.to.be (elektromos autó töltőhálózat).
Néhány éves cégek, nulláról 5-10 év alatt 30-40-100+ milliárd forintnyi cégértékig, piaci alapon… Szép, nem? Egy viszonylag kisméretű országban IS kéthavonta elképesztő teljesítményű cégek kezdtek el látszódni.
De ugyanez történt Angliában, az USA-ban, Kanadában, vagy mondjuk Romániában… Maga a startupok befolyásos vállalattá és mindennapossá válása a trend. Világszerte. És valószínűleg nem ez volt az utolsó rekordév, nézzünk rá megint 2023 év elején.
2. De miért éppen most?
Aki befektet, tudja: az időzítés mindig az egyik legizgalmasabb tényező. Mikor indul el egy trend, és minek a hatására. Mikor lesz vége a kezdeti, bizonytalanabb botladozásnak és hirtelen látványos, nagy használati növekedés várható. Van erre az időzítési okra 3 + 1 válaszom.
Első ok: Covid-kényszer. Érdemes ránézni az osztrák példákra – nagyon jól szemléltetik, melyik területek digitalizálásán gyorsított a pandémia, várhatóan tartósan, hol érkezett egyszerre a menedzsmentben ismert “répa ÉS bot” motiváció is. A kényszerhasználat szépen átlökte a fogyasztókat a “tipping point”-on, bizonyos szolgáltatásokon elérhető lett az aktív kritikus tömeg. Mint például oktatás. Vagy vállalati ügyviteli, adminisztrációs rendszerek. Vagy a FinTech, de erről majd bővebben kicsit lejjebb, milyen viselkedési oka lehet ennek.
Második ok: “elmaradt időszak”. Azért 2021-re még az előző évi “üzleti lockdown”-nak is volt hatása. A pandémia első évében (=2020) pusztán emberi irracionalitásból időnként indokolatlan bénultság jelent meg jónéhány iparágban – sok helyen találkoztunk abszolút biztonsági játékkal, innovációs büdzsék off, tartalék szerepének felértékelése, VUCA-környezet és rövidtávú tervezés. Van, ahol ez racionális volt, de van, ahol valójában lehetőség (lett volna), akárhogy is: 2021-re megnyugodtak a kedélyek és elindult a hosszú távú befektetés és üzletépítés újra, részben a túlzott tartalékokból.
Harmadik ok: “cash, cash, cash”. Ahogy tudjuk Montecuccoli óta, a háborúhoz csak három dolog kell – pénz, pénz és pénz. A befektetésekhez talán még nyilvánvalóbb mindez. 🙂 Részben a különböző jegybankok válságkezelési stratégiája miatt (“Quantitative Easing”, leánykori nevén pénznyomtatás) valami hihetetlen készpénzbőség állt elő – hatva kamatokra, inflációs várakozásokra, értékelésekre… Ehhez jött, hogy felnőtt egy elég széles generáció, aki már digitalizációból szerezte vagyonát (vagy éppen exitelt már), nekik pontosan ez a hazai pálya. Tökéletes vihar.
Plusz 1 ok: a szoftver tényleg felfalta a világot. Na jó, kicsit sarkos, de az elmúlt két évben már mindenki számára látványossá vált, hogy a szoftver-alapú értékteremtések valósággá válnak. Nem mindegy, hogy csak beszélünk róla, és az IT-sek játékának tartjuk, vagy még a szomszéd (vállalat) is bevezetett valamit. Megágyaz a nagy növekedésnek, ha az első innovátorokon és korai használókon túl az igazi tömeget jelentő konzervatívabb közönség is beleszokik.
3. Érdekes megatrendek, insightok.
Minek jött el tavaly az ideje? Azt gondolom, az már néhány éve nyilvánvaló volt, hogy az informatikához viszonylag szorosan kapcsolódó területek az elsők, akik növekedni fognak. Lásd pl. IT fejlesztésekhez kapcsolódó megoldások (vagy épp informatikai oktatások), cybersecurity, stb. Kvázi infrastruktúra, ami az összes többi iparágnak alapoz. Ebben nincs is talán nagy meglepetés, többéves trend van mögöttük.
A területek, amiket viszont (szerintem) kifejezetten a pandémia gyorsított, és hosszabb távú kihatásai lesznek:
3.1. Oktatás. Nagyon élesen megjelent, hogy az állam nem tud lépést tartani az oktatási igényekkel. Egyáltalán nem magyar sajátosság, ténylegesen nemzetközi trendet értek alatta. Állami, bürokratikus hátterű rendszerben szinte lehetetlen széles tömegek számára naprakész informatikát tanítani, kellően széles nyelvi portfóliót “adni”, vagy akár csak az idősebb, de aktív életet élni szándékozó generációk napi életritmusához igazodni. Lásd pl. az osztrák startup felvásárlásokat: elkezdődött tényleges tömegek átállása digitális oktatásra – a személyes példa sosem reprezentatív, de nagyon kényelmes nyelvet mobil applikációval kezdeni, mondjuk alapszintű szókincsig és alap nyelvtanig, működik.
3.2. Egészségügy. A pandémia alatt korábban elképzelhetetlen dolgokat csinálunk egészségügy terén is, … mert muszáj. Telefonos távgyógyászat. Otthoni tesztelés. Tömegek tanulták meg a vírus és baktérium közötti különbségeket, vagy rengeteg kisebb-nagyobb biológiai ismeretet. Kényszer szülte, de gondoljátok tovább, milyen mértékben megváltozott az egészségügyi szolgáltatáshoz való viszonyunk. Én arra számítanék, hogy teljesen kézenfekvő “háztartási tartozékká” (“household item”) válik a közeljövőben sok diagnosztikai eszköz, egészség segítő toolok, vagy például a mentális egészség terén is jelentős előrelépések lesznek. Részben a “kínálat szűkössége miatt” (emberi és egyéb kapacitások), részben a felkészültségünk radikális javulása miatt – már elfogadjuk, hogy a felelősség egy része átkerül ránk.
3.3. FinTech. Fentebb említettem, hogy néhány gondolatot írok a Fintech területről is. Amit csak távolabbról követek, de hátha a felhasználói viselkedési oldali megfigyelések is hasznosak :). A pénzügyi szolgáltatások digitalizációja terén is történt néhány dolog, ami igencsak segíti a digitális pénzügyek elfogadását: egyrészt jobban “megérkezett a szabályozás” (pl. az elektronikus aláírások gyakorlata támogatóbb lett, vagy mondjuk a PSD2 első hulláma) ÉS az időnként szintén kényszerű remote-only, vagy remote-first működés gyakorlatilag mindenkit belekényszerített a távoli pénzezésbe, akár akarta, akár nem. Amit én külön izgalmasnak találok, az a mindenféle crypto elterjedése – nem is annyira a technológia, vagy a konkrét felhasználási mód miatt, hanem a digitális pénzügyek kvázi oktatása szempontjából. Mindegy, milyen indíttatásból vásárol valaki NFT / kripto-bármit, nyer-e vagy bukik, csak úgy tudja megtenni, ha közben megtapasztalja a digitális tranzakciók menetét, és elfogadja a fizikai megtestesülés nélküli értéket. Ráadásul folyamatosan híreket (=figyelmet) generál – ez elképesztő marketing pénzeket spórol meg az ilyen típusú vállalkozásoknak. Nagyon különböző hozzáálláshoz segít tömegeket, így pedig gyorsabban válik szokássá és tömegessé minden, ami hasonló működésű.
4. Hamarosan a mozikban…Coming soon.
És most hadd lépjek még egyet vissza a fejlődési görbén: valamelyest még radar alatti területek, ahol szerintem nagy változásokra számíthatunk a következő években (talán már idén), de még talán a látványos “tipping point” előtt haladnak.
4.1. CleanTech. Érdekes terület a “környezetvédelemhez”, “fenntarthatósághoz” kapcsolódó innovációké: személy szerint úgy gondolom, erősen korrelál a probléma tudata és megoldási szándéka azzal, milyen egy adott társadalom jövedelmi / vagyoni helyzete. Másképpen fogalmazva: azok az országok fogják az innovációkat sikeresen piacra vinni, ahol speciális know-how is elérhető, valamint egyszerre van erre fizetőképesség és már a fenntarthatósági problémakör is “mainstream”-mé vált. Szerintem ez lesz a nyugat-európai startupok egyik berobbanó területe a következő években: már látszik a finanszírozási boom, valamint egyre módszeresebbnek tűnnek a megjelenő koncepciók is. (Az állításom következménye, hogy a vagyoni fejlődésben hátrébb lévő országokban nem lesz elég motiváció és tapasztalat ezen a területen világverő megoldások kialakítására.)
4.2. FoodTech+AgriTech. Ez részben a CleanTech vonal mellékága, de nem teljes egészében. A logisztikai láncok széthullása, sebezhetősége újra előtérbe tolta a hol termelünk, hogyan termelünk (fenntarthatóan?) témáját. A vertikális farm megoldások, a kis, akár zárt, mesterséges helyeken elképesztő minőségű termelés, és természetesen a hozzájuk tartozó technika: hidropóniás rendszerek, mesterséges intelligencia alapú öntözés, növekedés támogatás, akár vegyszerek nélkül, tisztán adat alapon optimalizálva. Tőlünk, azaz az AbilityMatrixtól (Tolnai) Ákos vett részt mentorként pl. a Nemzeti Agrárkamara programjában. Hogy tőle idézzek: “boom előtt áll az iparág, és már a nagy cégek is elkezdtek lehajolni az aprópénzért”.
Érdemes figyelni, hogy a komolyabb múltú startup alapítók merre mozognak, mert ők az iparágból érkezve jobban érzékelik, hogy merre indulnak a trendek. Itthon a Bedrock.farm csapata befektetői csapatához csatlakozott például Debreczeni Barnabás, miután cryptoból exitelt.
Ausztriai érdekesség, hogy már mindennapos üzleti modellé kezd válni mind a farm->asztal kapcsolat lerövidítése (pl. Markta.at vagy Weintanten.at), a speciális helyi, kézműves hangulatú startup márkák növekedése (pl. Phytoniq wasabi, vagy a Revo-Food növényalapú seafood), és persze növekvő tudatosság a bio / fenntarthatóság kapcsán (pl. a vásárlási blokkból CO2-lábnyomot számoló Inoqo, vagy az eredetileg dán, maradék élelmiszer értékesítést segítő TooGoodToGo).
4.3. Remote-only munka támogatása. Eddig, hangsúlyozom, eddig, a remote-only működési modell is inkább egzotikum, illetve némiképp kényszer szülte jelenségnek volt mondható – még ha pl. mi az AbilityMatrix-ot mindig is ebben a szemléletben építettük, és örökös büszkeségem marad, hogy 2016-ban már tettem egy jóslatot erre, ami végül néhány évvel korábban következett be :). A remote-only lényege és igazi diszrupciója viszont nem az, hogy “nem kell bemenni egy irodába” – még nagyon gyerekcipőben jár, de az okozza majd a látványos változást, ha az országok különböző munkajogi-adózási környezetét megugorja valaki (pl. erre törekszik az RHome), ha a remote-hoz ideális élethelyzetekre és célcsoportokra találnak rá (pl. Emma Wanderer, outdoor-co-working összekötés), és ha elkezdődik a jelenlegi mélyebb, az online-központú élet mellékhatásaként megjelenő viselkedési frusztrációk megoldása (mint a bizalomépítés, az izoláció, a csapatmunka, vagy a mentális egészség területe.)
Egy-két év és meglátjuk. De addig is, ahogy szoktuk: van a fentiekről gondolatod? Van benne ráció? Vagy mindez légből kapott? Látsz egy jó példát vagy ellenpéldát? Kommentelj, írj! Várjuk. 🙂
by