“What got you here won’t get you there.“
(Amíg ugyanazt csinálod, addig az eredmény is ugyanaz marad.)
Hallottad már ezt a mondást? Talán már tapasztalatod is van arról, hogy milyen átélni?
Vállalkozóként, vezetőként többnyire egy-egy mérföldkő megugrásakor találkozol ezzel az élménnyel – amikor belevágsz valami újba, és mindaz, ami a korábbi sikereidet elősegítette, már nem bizonyul elegendőnek vagy hasznosnak. Sőt, még az is előfordulhat, hogy pont olyasmire van szükséged – legyen az egy stratégia, egy készség, vagy megközelítésmód –, ami tökéletes ellentéte mindannak, ami eddig működött számodra. Például ha a mi kultúránkban megszokotthoz képest teljesen más viselkedési formákat mutató japán, német vagy amerikai üzleti partnerekkel dolgozol együtt.
A vállalkozások növekedése során tipikusan ilyen fordulópont, amikor a napi operatív feladatokból ki kell szállni és el kell kezdeni vezetőként működni, vagy amikor a stratégiatervezés és irányítás mellett profi kapcsolatépítővé kell válni a további sikerek elérése érdekében.
A nemzetközi piacra lépés minden kétséget kizáróan olyan mérföldkő, amelynek során a fenti élmény hatványozottan jelentkezik – hiszen a vállalkozás úgy lép egy következő lépcsőfokra, úgy jelentkeznek új munkafolyamatok, feladatok és kötelezettségek, hogy mindeközben idegen környezetben és kultúrában kell boldogulni. Adott esetben egyszerre többen is.
Ez olyan mértékű változás, ami a tulajdonosokat, vezetőket komfortzónán kívülre helyezi, így időről időre teljesen természetes reakció az elbizonytalanodás, az aggodalom, a diszkomfort érzet:
- Vajon elég jó vagyok? Meg tudom csinálni?
- Olyanná kellene válnom, aki már nem is én vagyok? Hiszen nekem nem ezek az erősségeim…
És valóban, ha tényleg látjuk a valóságot, akkor a reális válaszaink valahogy így hangozhatnak:
- Jó vagyok, de a tartós sikerhez még sokkal jobbnak kell lennem. Meg tudom csinálni, de küzdelmes lesz.
- Aki majd már sikerrel a háta mögött visszaemlékszik erre az időszakra, az már nem teljesen én leszek.
Ha nem váltunk, nem vesszük fel a kesztyűt, akkor a siker, például a sikeres nemzetközi piacra lépés, elmarad. A reziliencia öt alappillére – a nyitott gondolkodás, a gyors helyzetfelismerés, a kitartás, a kreativitás és a stabil önértéktudat – lehetővé teszi, hogy könnyen alkalmazkodjunk a kultúrák másságához, és bátran próbáljunk ki számunkra idegen működésmódokat.
Akinek van közvetlen élménye arról, milyen más nemzetekkel együtt dolgozni, biztosan azonnal saját példákat is tud kapcsolni az említett öt alappillérhez. Örömmel osztok meg én is néhány konkrét tapasztalatot, szokásainktól eltérő üzleti működést, Japántól kezdve európai országokon keresztül egészen Amerikáig – hiszen fiatal felnőttként éltem külföldön és az elmúlt 15 évben számos kultúrával dolgoztam együtt különféle projektek során. Ezek természetesen szubjektív élmények és nem merítik ki az adott nemzetre jellemző sajátos kulturális különbségek tárházát.
1. A nyitott gondolkodás haszna, amikor olyan kultúrával dolgozol együtt, ahol nincs egyéni döntés.
🇯🇵 Ha dolgoztál már japánokkal, akkor tudod, hogy kérdéseidre nem kapsz addig választ, amíg a japán csapat nem vitatta meg, és a főnökkel nem egyeztette a kérdésre adandó feleletet.
Ha tudsz perspektívát váltani, és nyitottan gondolkodni, képes leszel az ő szemszögükből is látni a helyzetet. Így bosszankodás helyett felismerheted a tiszteletben tartott hierarchia, a megőrzött vezetői tekintély szervezeti hasznát, teljesítményben is megmutatkozó előnyeit.
2. Gyors helyzetfelismerés a türelem próbájában.
🇦🇹 A brainstorming a problémamegoldás egyik nagyszerű eszköze. Osztrák csapatoknál gyakran találkozol majd vele. Akkor is rászánják az időt, amikor a napnál is világosabb, hogy mik a lehetséges megoldások, és a csoport helyett egy emberre is rá lehetne bízni a kivitelezést. Az elköteleződés, a kapcsolatok épülése szempontjából ennek kétségtelenül van előnye, és való igaz, hogy az így befektetett energia hosszú távon megtérül.
Minél gyorsabban felismered, hogy egy az adott kultúrára mélyen jellemző szokással van dolgod, annál hamarabb tudsz alkalmazkodni, és nem te leszel az, aki – eredménytelenül – hosszasan próbálja győzködni a külföldi partnert arról, hogy miért kellene másképp csinálni a dolgokat.
3. A kreativitás életmentő lehet, ha megváltozik az időkeret és felborulnak a terveid.
🇫🇷 Ha olyan kultúrával van dolgod – ilyen pl. a francia is –, amelyben az üzlet fontos része a szociális kapcsolatteremtés, ott előfordulhat, hogy hosszabbra nyúlik a közös ebéd a tervezett szakmai megbeszélés rovására. Mennyire lesz könnyű átalakítani komoly beszámolódat egy fehér asztalnál fellazult, vidám, 1-2 pohár bor után tárgyalóba visszatérő hallgatóság számára?
El tudod engedni az eredeti időtartamra tervezett jól felépített prezentációdat? Tudsz a jelenben lenni és bekapcsolni a mellékutas gondolkodásodat?
4. Kitartás és teherbírás, mert van, amikor egyszerűen muszáj kibírni.
🇩🇪 Amikor németekkel dolgozol, hamar rá fogsz jönni, hogy kora reggeltől késő estig, akár étlen-szomjan is tudnak hatékonyan dolgozni. Fáradhatatlanok a problémák felderítésében, könyörtelenül tudnak kérdezni, nagyon alaposan körbejárnak mindent és a bizonytalan, vagy kockázatos elemekre pontosan ráirányítják a figyelmet.
Ahhoz, hogy lépést tarts velük, szükség lesz az állóképességedre, mind fizikai, mind mentális és emocionális értelemben. Érzelmi szempontból azért, mert a németek direkt visszajelzéseket adnak, az ő perspektívájukból nézve kifejezetten a feladattal kapcsolatos kritikus észrevételeikről. Mi, magyarok viszont sokszor személyes bírálatként éljük meg az elhangzottakat, ami érzelmileg megvisel bennünket. Ez utóbbi esetben a kitartás mellett a reziliencia ötödik pillére is segítségünkre lehet.
5. Stabil pont – legbelül önmagadban, mert nem függhetsz attól, hogy a környezetből mennyi és milyen visszaigazolás érkezik.
Az angolszász kultúrában komoly hagyománya van az individualizmusnak, az önértéktudat és önbizalom építésének. Ez a szempont az európai kritikus gondolkodásból és az ázsiai kollektív tudatból hiányzott. Amikor amerikaiakkal vagy britekkel kezdesz dolgozni, üzletelni, már pusztán ezért is könnyebb elbizonytalanodni, ráadásul ők az anyanyelvükön tárgyalnak, míg számodra – valószínűleg – az angol egy tanult második/harmadik nyelv.
🇺🇸 Az amerikai kultúra ezen felül erősen kompetitív is. Nem idegen tőle a provokatív vagy kritikus kommunikáció sem, ami jól megfér az optimista, pozitív érzelmi töltetű hangvétel mellett. Ez a kettő együtt segíti, hogy emberek és vállalkozások csúcsteljesítményt hozzanak ki magukból az erős versenyben.
🇬🇧 A professzionális hozzáállás és magas teljesítmény brit környezetben is elvárt. A velük való közös munka során általában kevesebb direkt visszajelzést kapsz, megmarad a három lépés távolság és az udvarias mosoly. Még közvetlen kérdés esetén sem feltétlenül kapsz konkrét választ arra, hogy mennyire elégedettek a veled való együttműködéssel, vagy milyen apró kéréseik lennének, amitől még olajozottabbá válhatna a közös munka.
Amikor kívülről nem érkezik pozitív visszacsatolás, vagy éppenséggel megkérdőjeleződik, akkor csak a megingathatatlan belső stabilitás tud átlendíteni egy-egy holtponton.
🇭🇺 Jó hír, hogy más nemzetek perspektívájából nézve mi, magyarok, nem indulunk rossz alapokról a küzdőképesség terén. Talán nem véletlenül terjedt el rólunk külföldön, hogy „ha egy magyar ember utánad megy be a forgóajtón, akkor is előtted fog kijönni”.
A kulcs, hogy mindig megtaláljuk az egyensúlyt, miközben elengedjük azokat a rutinokat, amelyek nem szolgálnak bennünket az új helyzetben és további tudásra, képességekre teszünk szert.
A reziliens jelenlét azt biztosítja, hogy ezt a lehető leggyorsabban úton érjük el.
by