Válság van. Ami roppant kellemetlen. Több szempontból is. Kiszámíthatatlan környezet, sok tűzoltás, emiatt megnövekedett munkaterhelés, emelkedő költségek és árfolyamok… Hosszan lehetne sorolni. Naná, hogy minden vállalkozó szívesen megspórolná magának ezeket. Ezért elszaporodtak azok a cikkek, képzések, amik azt ígérik, hogy létezik a válságálló cég. Ízlelgessük a kifejezést: válságálló cég! És merengjünk el felette némileg. Szembe fog jönni a valóság.
A legtöbb középkorú vállalkozó kapásból legalább három válságot fel tudna sorolni, mert megélte. Ott volt kezdetnek a 2007/2008-as másodlagos jelzálogpiaci válság. Bár elvileg csak egy piacot érintett, a hatása mégis végigyűrűzött a teljes világgazdaságon. A vállalkozások is megérezték. Visszaesett a beruházási kedv, nehezített pályán lehetett hitelhez jutni, és a lakossági fogyasztáson is meglátszott, hogy ez nem játék.
Jóval később beütött a Covid, és vele a világgazdaság minden szegmensét megrázó válság. (Ez a válság abban teljesen új volt, hogy egyszerre esett össze a keresleti és a kínálati oldal is.) A bevételek sok iparágban igen korlátozottá váltak, általános volt a bizonytalanság, semmibe nem lehetett kapaszkodni, minden kétértelművé vált. (Klasszik VUCA-szitu.)
Majd még a Covid-válságot ki sem heverve egy Európában kitört háború nyomán világgazdasági (és esetenként kifejezetten csak Magyarországra kiterjedő) hatásokkal érkezett a jelenlegi válságidőszak. Infláció, árfolyamhullámzás, emelkedő bérigények nyomán munkaerőpiaci feszültségek több iparágban.
Hogyan lehet ezt megúszni? Hogyan lehet egy cég válságálló?
Egy lépést vissza!
Akkor ezt elspoilerezzük:
sehogy.
Itt azonban kapcsoljunk kicsit rükvercbe, és nyomjuk be a féket. Pontosítsunk. Mi a ménkű az, hogy válságálló? Attól függ, ki mit ért a válságállóság fogalma alatt.
Több esetben úgy definiálták ezt a fogalmat, hogy “a válság elkerüléséhez csináld ezt, és nem kell foglalkoznod a válság hatásaival”.
Na. Ne.
Ez egy esetben lehetne igaz: ha a vállalkozás egy zárt rendszer lenne, és mindentől elzárva, egy burokban működne. Nem lenne kapcsolata a piacával, nem kellene illeszkednie a gazdasági és jogi környezethez, nem kellene foglalkoznia a társadalmi és természeti környezettel, nem érintené a technológiai fejlődés.
Most már érted, hogy miért írtuk azt korábban, hogy “Na”, meg azt, hogy “Ne”?
Megegyezhetünk abban, hogy a vállalkozás egy nyitott rendszer. Nemcsak kifelé áramlanak belőle dolgok (termékek, szolgáltatások, kommunikáció, eszközök, emberek, pénz, akármi), hanem befelé is (meglepő módon, nagyjából ugyanezek).
Miért? Mert ezekre van szüksége egy vállalkozásnak ahhoz, hogy működőképes legyen. Vagyis
ezek közül bármelyiknek a hiánya, nem megfelelősége garantáltan hatással van a vállalkozás működésére.
A hatás mértéke változhat. A kisebb fennakadástól a megrendítő összeomlásig széles a skála.
Mi a válság?
Mindegy, hogy külső vagy belső válságról beszélünk.
A válság olyan jelentékeny mértékű változás a vállalkozás valamilyen működési körülményében, feltételében, amely az addigi működési módot, de akár a teljes működést is jelentősen ÉS hátrányosan befolyásolja.
Na puff. Megtaláltuk az eb sírhantját.
Ez ugyanis egyet jelent. A jelentékeny mértékű változások is be fognak szivárogni a vállalkozásokba. A válság tehát – tetszik, nem tetszik – bizony meg fogja rángatni a céged. Ez van.
Min kéne inkább gondolkodni?
Azt javasoljuk, hogy a sok helyen olvasható válságállóság jelentése helyett inkább abban gondolkodj, hogy rugalmas (reziliens) céget építs, ami képes kezelni a válságot. Biztos, hogy nem úszod meg a válságot. Egyszerűen azért, mert nem lehet mindent előre látni. Nincs kristálygömböd. (Nekünk sincs.) De olyan rugalmasan működtethető céget lehet építeni, ami képes a vállalkozást minél kevesebb áldozattal átvezetni a válságos időszakokon.
Nem válságálló – válságrugalmas
Tisztáztuk, hogy a válságállóság abban az értelemben egészen biztosan nem létezik, hogy egy válság minden hatását megúszd. Helyette azonban építhetsz olyan vállalkozást, ami képes a válságokat jól kezelni. Ezzel pedig relatíve kis áldozatokkal átvészelni. Vagy akár növekedve kikerülni belőle. Mi kell ehhez?
OK, a válságállóság – szó szerinti értelemben – tetszetős, de nem létező fogalom. Ami van, az a rugalmasság. Olyasmi, mintha egy dobozt megtöltenél színes gyöngyökkel. Ha megrázod a dobozt, a gyöngyök újrarendeződnek. Nem ugyanolyan lesz már a struktúrájuk. De ez ettől még ugyanaz a doboz, ugyanazokkal a gyöngyökkel. Csak érte őket egy hatás, amire rugalmasan “reagáltak”. És ebben lehet, hogy egyik-másik gyöngy el is törött. Ezeket viszont tudod pótolni.
Itt kezdd az átalakítást!
A doboz a vállalkozásod, a gyöngyök a vállalkozásod különböző elemei, funkciói. Marketing, pénzügy, sales, HR, beszerzés, gyártás, ügyfélkezelés, stb. Köztük van egyfajta kapcsolat. Általában az üzleti modell rendezi őket üzleti struktúrába. (Nem, nem a szervezeti hierarchia.)
Nem egy-egy válságra kell felkészítened ugyanis a cégedet. Olyan vállalkozást lenne jó kialakítanod, amely hosszú távon képes a válságokat kezelni. Ez már modellszintű kérdés. Ezért első lépésként vizsgáld felül az üzleti modelledet! Ha kell, alakíts rajta!
💡 OLVASNIVALÓ 💡
Többet szeretnél megtudni a stratégiáról és az üzleti modellről? Kattints, nyisd meg, olvasd el később: Stratégia, üzleti modell és más értelmetlen szavak…
Mi a következő lépés?
Mi az első reflexe szinte minden vezetőnek egy válságban? Bingó, a költségcsökkentés!
Ez egy teljesen jogos és ésszerű lépés. De csak akkor, ha ésszel csinálod!
💡 OLVASNIVALÓ 💡
Olvasd el a válság idején végrehajtott költségcsökkentés mikéntjét a PARK-ban korábban megjelent cikkünkben: Hogyan csökkentsd ésszel a költségeidet válság idején?
Ismétlésképpen most csak annyit emelünk ki, hogy ne csak úgy csökkents. Optimalizálj!
Mire van egy válságban a legnagyobb szükséged?
Hát bevételre! Egy vállalkozás akkor marad működőképes, ha a bevételei meghaladják a kiadásait. Még válságban is. A piac viszont ebben válság idején ritkán együttműködő.
Mit tehetsz?
Kapcsolj rá a vevőmegtartásra! (Azért erre, mert ez olcsóbb.) És persze nem árt, ha a vevőszerzésre is figyelmet fordítasz.
Ez két dolgot jelent:
1. Eszedbe ne jusson visszaeső bevételek mellett pont a marketing, a sales és az ügyfélkezelés költségein spórolni! (Olvasd el, hogy miért!)
2. Szervezd egyetlen összefüggő, hatékonyan működő rendszerré a marketinged, az értékesítésed és az ügyfélkezelésed! (Hogyan csináld? Gyere el, és tudd meg!)
Mi kell még?
Erősen kézben tartott, átlátható pénzügyek. Ha valamikor, akkor egy válságban feltétlenül ura kell, hogy legyél a ki- és beáramló pénznek. És ehhez nem elég az, hogy bevételeket szerzel, és optimalizálod a költségeidet.
Hogyan csináld?
2. Tervezz!
3. Kövesd nyomon a megvalósítást. Mérj!
Miért pont ezt kellene tenned?
Ha valamit bebizonyítottak nekünk a válságok, akkor az az, hogy a bizonytalanságban csak egy dolog segíthet megalapozottá tenni a döntéseinket. Az adat. Ezért van szükséged az adatvezérelt működésre.
Az adat önmagában azonban kevés. Valamit kezdened kell vele, hogy az a céljaid megvalósítását szolgálja. Ezért van szükséged a tervezésre. És ugyanezzel a lendülettel arra, hogy nyomon is kövesd a tervek megvalósítását. Vagyis mérésre is szükséged van.
A pénzügyi tervezés részei:
- eredménytervezés (bevételek és kiadások megtervezésével)
- cashflow-tervezés
- árazás.
A tervezésnek két fontos funkciója van, amire válságban is erősen támaszkodhatsz:
1. van mihez igazodni – tudod, hogy irányban vagy-e még (ezért kell mérni),
2. segít a felmerülhető kockázatokkal számolni, felkészülni rájuk.
Ezért van szükséged a válságok hatásainak csökkentéséhez, kezeléséhez a tervezésre és a nyomonkövetésre. Ezeket jól rendszerbe is tudod szervezni. Hogyan? Megmutatjuk!
Ha ezeket a területeket
- felülvizsgálod,
- újragondolod,
- egységes rendszerbe szervezed,
még mindig lesz bőven feladatod a válságok hatásaival. De sokkal jobban veszi a céged a kanyarokat.
by