A sorozat előző részében (Könyvelői segítség pénzügyi flowhoz) azt néztük meg, hogy mi támogatja a kilengő cash-flow-t. Most azokról az apokrif megoldásokról lesz szó, amiket akkor veszünk elő, ha különösen veszélyes kanyarokat vesz a működés. Figyelem, mélyvíz, elsősorban könyvelőknek! Mielőtt elkezdenéd alkalmazni, érdemes átfutni a 2017. évi CLIII. törvény, 2007. évi CXXVII. törvény és a 2017. évi CL. törvény idézett rendelkezéseit!
NAV végrehajtás mint finanszírozási eszköz
A jelenlegi NAV késedelmi pótlék – köszönhetően a kiemelkedő jegybanki alapkamatnak – már nem teszi vonzó finanszírozási formává a részletfizetést, fizetési halasztást. Sőt a korábbi (a Covid világjárvány miatti) vészhelyzettel szemben a háborús és az energiakrízis miatt már kevésbé támogató az adóhatóság egy-egy fizetési kedvezmény kapcsán. Persze vannak lehetőségek az adóhatóság felé fennálló tartozás kezelésére. Ehhez most a vevői követelést fogjuk használni.
Elegáns módszer az Áfa törvény 150. § (1) bekezdésének használata. Erre akkor vagyunk jogosultak, ha áfa-köteles ügyletünk során vevő partnerünk a számlát nem, vagy csak részben egyenlítette ki. Ilyenkor a ki nem fizetett áfa összegéig kezesként partnerünk köteles helytállni helyettünk. Abban az esetben, ha ennek érvényt szeretnénk szerezni, e-papír formában jelezhetjük az adóhatóság részére a követeléshez kapcsolódó dokumentumok csatolásával.
Hasonló eredményt hozhat, ha fennálló tartozásaink kiegyenlítését az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az esedékességig meg nem fizetett adó már adótartozásnak minősül, amelyre végrehajtási eljárást indíthat az adóhatóság. Ilyen esetben jól jöhet, ha van egy elismert, de ki nem fizetett vevői követelésünk. Ahhoz, hogy a végrehajtás során más cselekménnyel ne szembesüljünk (hogy az eljárás szüneteljen), érdemes egy fizetési kedvezményre irányuló kérelmet benyújtani. Amíg a benyújtott kérelem elbírálása tart, az Avt 48. § szerinti követelés foglalás szabályai szerint vevői követelésekkel kiegyenlíthető az adótartozás. Itt ugyancsak e-papíron van lehetőség benyújtani a követeléshez kapcsolódó dokumentumokat.
Érdemes mindkét eljárás során az ügyintézést nyomon követni, mert gyakori, hogy az adós visszajelzésének hiányában az adóhatóság nem fogadja el a követelést, annak ellenére, hogy a 48. § (4) bekezdés alapján ilyen esetben nincs mérlegelési joga, köteles adósunktól behajtani a tartozást.
Kötelezettség adok-kapok
Talán békésebb vizekre evezünk egy, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott lehetőség, az adótartozás átvállalása kapcsán. Ezt az adófizetési módot a 61. § alapján, jellemzően olyan esetekben alkalmazzuk, amikor az eredeti kötelezett részére az adó megfizetése jelentősebb cash-flow terhet jelentene, ezért helyette a vevő mint átvállaló fizeti meg a kötelezettséget. Természetesen ez nem minden nap használható, de például egy nagyobb, áfa kötelezettséggel járó beruházás adófizetésének rendezésekor, vagy akár egy építményadó határidőben történő teljesítésekor mindenképp.
Egy áfa elszámolás kapcsán indított tartozás átvállalás esetén az ügylet két további előnnyel is jár. Egyrészt ha vevőnek fennáll az áfa levonási joga, a tranzakció nem igényel pénzügyi teljesítést, hiszen a levonható és a fizetendő áfát egymással szemben elszámolja a vevő. Valamint a NAV a hozzájárulásával igazolja az ügylet jogszerűségét, ami egy későbbi adóellenőrzés során is plusz pontot jelenthet.
Következő részben a pénzforgalomhoz kapcsolódó költségcsökkentés lehetőségeit tekintjük át. Tudjátok, ha nem elég hosszú a takaród, légy kreatív! 😉
by