A digitális diszrupció (digitális teremtő rombolás) olyan, a digitális képességek, eszközök okozta hatás, mely a kultúrában, a piacokon, az iparban, vagy a folyamatokban megváltoztatja az alapvető várakozásokat és viselkedést.
(Forrás: HTE)
2022 a valódi számviteli diszrupció kezdő éve lesz, gondolják ezt egyre többen. Lássuk be, minden adott. Bár e-áfa még nincs, az OSA, azaz a NAV számlainformációs ökoszisztémája hasít. Lassan, de kezdenek felállni a PSD2-re alapuló banki infrastruktúrák, és egyre jelentősebb a tapogatózás a nagy múltú könyvelőprogramok táján is, hogy miképpen kezelhető az állandóan “folyó” gazdasági események problémája. Bár a Számlázz.hu PARK nem a kéretlen termékelhelyezések médiuma, kérlek nézd el nekem ez egyszer, hogy most kedvenc szolgáltatásomról, az autokatáról beszélek majd. Hogy miért teszem ezt? Mert az autokata szerintem megfelelő esettanulmány egy kicsi, de diszruptív jelenségről, ami itt zajlott az orrunk előtt, és története talán segít eligazodni abban a környezetben, ami a következő években könyvelőként ránk vár.
Mi az autokata?
Az esettanulmány megértéséhez nem kell autokatásnak lenned, vagy a szolgáltatást mélyen ismerned. Elég, ha a lenti két szélsőséges definíción elgondolkozol, majd kiválasztod a számodra elfogadhatóbbat.
“Az autokata ma az ország legnagyobb, leggyorsabban fejlődő és leghatékonyabb könyvelőirodája.”
Ez egy igen vérlázító definíció, de milyen tényeken alapszik:
- Az autokata vállalkozók katás gazdasági eseményeit könyveli,
- vállalkozók kérdéseire válaszol,
- vállalkozók adózási eseményeivel kapcsolatban kommunikál,
- vállalkozók adóbevallásait juttatja el az adóhatóságnak,
- kicsit több mint 3 év alatt közel 10.000 aktív előfizetője lett,
- aktív ügyfeleinek a száma havonta átlagosan 5-6%-kal nő,
- és ha mindent összeadunk, akkor is elég lesz két kezünk ahhoz, hogy megszámoljuk, hány ember működteti ezt az “irodát”
“Az autokata csupán egy digitális eszköz.”
Kiegyensúlyozottabb és humánusabb definíció, de milyen tényeken alapszik:
- Az autokata egy viszonylag jól megírt és körültekintő, mondhatni gondos gépi kód egy jól definiált helyzetre, ami adatok alapján eredményeket közöl,
- lehetőség szerint nem áll le, nem fárad el, és 24 órából 24-et dolgozik.
- Nem képes humán interakciókat lebonyolítani. Nem fogja soha megkérdezni, mi van a gyerekekkel, de még ha meg is kérdezné, akkor sem lesz számodra hiteles, amit válaszol
- Cserébe nem válogat, számára nincs sok-tranzakciós, kevés-tranzakciós, sok-kérdéses vagy kevés-kérdéses, hülye, vagy nem hülye ügyfél.
Mi tette lehetővé az autokata létrejöttét és mit tanulhatunk belőle?
Az ember hajlamos saját zsenialitását hirdetni, de az autokata sikerének záloga (is) valójában a piacon megfigyelhető jelenségek és anomáliák összessége. A következő fejezetben az autokata fejlődését érintő legfontosabb jellemzőket mutatom be, majd az egyes fejezetek végén jelzem, miért nem csak az autokatára igaz a jelenség, azaz mit is tanulhatunk ebből a számviteli, könyvelési trendek területén.
1. A digitális állam
2020-2021-es években végképp beköszöntött online számlázók kora. A NAV az elmúlt években — a kiegyensúlyozott adóbevételek és a gazdaság fehérítése céljából — őrült tempóban szállít digitális megoldásokat. Szinte percek kérdése volt, míg a vállalkozók túlnyomó része áttért a online számlázók használatára. Mivel a kata elsősorban annak a vállalkozói körnek szól, akiknek nincs költsége, ezért az ilyen típusú gazdálkodás egyetlen valódi mozgatórugója az árbevétel, azaz a vevői számlák kibocsátása, immár online rendszerekben.
Ha az árbevétel mint gazdasági esemény egyetlen milliszekundum alatt jön létre egy számlázóban, akkor a vállalkozó elvárja, hogy a következő percben információja legyen arról a hatásról, amit árbevétele okoz (pl. kata keret csökkenés, egy rosszul kiállított számla, satöbbi). Az autokata pedig erre a helyzetre tökéletesen reagált.
Mit tanulhatunk ebből?
Mondhatjuk, hogy az autokata helyzete könnyű és megismételhetetlen volt, hiszen az árbevétel egy valóban egyszerű adat. A számlaadatok mozgása azonban mára nem csak vevői oldalon egyértelmű. Az OSA (NAV Online számla) rendszerével a gazdasági események közel 70-80%-a szintén értelmezhető gépi kódok segítségével, ráadásul az ezzel kapcsolatos fejlődés exponenciális pályán mozog. Ami tegnap még csak árbevételről szólt, az holnap minden számlát érintő gazdasági eseményre igaz lesz, vagy már igaz is.
Az e-áfa-szkeptikusok ilyenkor sokszor érvelnek azzal, hogy ez még közel sem elég, hiszen számos adózási helyzethez pénzforgalmi adatokra is szükség lesz. De a technokratáktól élből érkezik a válasz: hogy ugyan lehet, hogy az állam nem lesz képes ezen a helyzeten változtatni és valóban “bukja az e-áfa tervezetet”, de a PSD2 lehetővé teszi majd bármelyik piaci szereplőnek (persze aki ezzel foglalkozni akar), hogy banki információkat is szerezzen a gazdasági esemény párokhoz.
2. A katások körülbelül 15%-a eleve nem vett igénybe könyvelési szolgáltatást.
Szomorú vagy sem, veszélyes vagy veszélytelen, az állami kommunikáció sikeres volt abban a tekintetben, hogy vállalkozásbarátként jelezze:
a kata annyira egyszerű, hogy bárki meg tudja csinálni.
Ennél sokkal messzebbre is ment, hiszen az alacsony adóterhelésen kívül egyértelmű előnyként jelölte meg, hogy a kata egy olcsó vállalkozási forma, hiszen alacsony adminisztrációs igényei vannak. (Vegyük észre, mit jelent ez a mondat. Az, hogy a katásnak “nem kell könyvelő, vagy mondjuk jogász”, ennek a kommunikációnak egy sarkosított formája, hiszen másképp mitől lenne olcsó egy adminisztráció, ha az azt kiszolgáló személyzetre nincs szükség.) Épülhet ez a kommunikáció hamis vagy megalapozott tényekre, a katások kb. 15-20%-a nem vesz igénybe ma könyvelőt vállalkozása adminisztratív ügyeinek kapcsán, így pedig az autokatának baromi könnyű volt erre a piacra férkőznie.
Mit tanulhatunk ebből?
Első ránézésre semmit, hiszen teljesen elképzelhetetlen, hogy egy kata adózást választó vállalkozón kívül bárki olyan öngyilkossági kísérletet vigyen véghez, amiben könyvelő nélkül vág neki a vállalkozói létnek, vagy hogy pontosabb legyek, könyvelő nélkül működtesse azt.
De ez sem fekete vagy fehér. Könyvelőként mindannyian emlékszünk a már sokat említett e-áfa tervezet visszhangjára, az ezzel kapcsolatban megjelent újságcikkekre, állami kommunikációra. Szakmai egyeztetéseken is többször elhangzott, hogy az e-áfa fejlesztések elsősorban a vállalkozói körnek szólnak, azaz az adóhatóság mérései szerint, ha nem is 15%, de jelentős azon vállalkozók köre, akiknek az áfabevallását az állam el tudná készíteni, és akkor miért ne tenné. Azaz eljöhet még az idő, amikor mérhető lesz azon vállalkozók száma, akiknek egyébként ugyanúgy mint a katásoknak nem lesz szüksége könyvelőre, legalábbis az államigazgatás szerint. Ez pedig pontosan ugyanaz a helyzet, amivel az autokata találkozott az elmúlt években.
3. Rosszul árazott probléma
Vajon helyesen árazható-e egy alapvetően “nincs-sok-csak-egy-számlám-egy-hónapban” ügyfél pont rosszkor feltett “hülye” kérdése? (Távol álljon tőlem a saját ügyfeleink — a katások — lehülyézése, én csak kicsit belenéztem néhány könyvelői Facebook-csoport vonatkozó bejegyzéseibe és ez alapján egyértelműen kijelenthető: a havi “egyszámlás” ügyfél kérdez szinte a legtöbbet).
Az autokata itt is óriási lehetőséggel találkozott, ugyanis az automatizált rendszerek egyik előnye, hogy nem minősítik a kérdéseket “minőségi” szempontból. Ha egy kérdés sokszor kerül felszínre, akkor foglalkozni kell vele, algoritmusokat kell írni rá, hogy a kód, “aki” 24 órát dolgozik, megválaszolja a “gyakran ismételt kérdéseket”.
Ha ez megtörtént, akkor a válasz összehasonlíthatatlanul olcsóbb lesz, mint ha ezzel egy ember foglalkozna. A kata adózás az egyik legegyszerűbb adózási forma, a válaszok egyszerűek és végesek (Az autokata termékmenedzsere, Kohulák Dominika ezzel a tagmondattal csak részben ért egyet. – a Szerk.), így gyorsan eljött az idő, amikor az gép (az autokata), vagy egy erre dedikált online tudáscentrum, vagy a tudáscentrumot használó néhány kolléga jobb minőségű és gyorsabb válaszokat tudott adni egy éppen felmerült kérdésre, mint akár egy senior adótanácsadó.
Mit tanulhatunk ebből?
Bár első ránézésre szintén úgy tűnik, semmit, főleg nem Magyarországon, ahol az adóigazgatás, az adózással kapcsolatos jogszabályok annyira szövevényesek és összetettek, hogy nincs az robot, aki ebben rendet tenne. De a válasz közel sem egyértelmű, főleg ha közelebbről megvizsgáljuk a hazai könyvelési szakmát jelenleg szintén erősen befolyásoló megatrendet, a könyvelésben dolgozók korfájának vészes elöregedését.
Az elöregedő könyvelési szakma, már az elmúlt években is elképesztő piaci keresletet indukált a számviteli szakemberek iránt. A vállalkozási kedv a pandémia ellenére ezzel együtt egyáltalán nem csökkent. Nem kell vizionáriusnak legyünk ahhoz, hogy megállapítsuk: ez a szituáció a következő években elképesztő piaci feszültségekhez, végsősoron a könyvelési szolgáltatások árrobbanáshoz fog vezetni. Ebben a környezetben azok az irodák, és technológiák, melyek a könyvelőirodai kommunikációt “megoldják”, óriási előnyben lesznek, hiszen tudásukat a piacon hasznosítva, méretgazdaságosan és olcsóbb árakon elképesztő ügyfélvándorlást tudnak elindítani, pontosan ugyanúgy, ahogy azt az autokata tette.
Összefoglalás: Nem a technológiai rombolja szét a piacokat
Jövőbe tekintő, vállalkozását növelni akaró könyvelőként miképpen értékeljük hát a fenti gondolatokat – merül fel a kérdés. A válasz viszonylag egyszerű, a piaci és technológiai folyamatok mögött ügyfelek, emberek, az ő vágyaik, motivációik állnak. A könyvelést segítő digitális technológiák exponenciális szakaszba értek, de ezek csak az eszközök. Gyakorló vállalkozóként nem ezek kell, hogy meghatározzák létünket. Ebben a sérülékeny építő-romboló korban talán az eddigieknél is jobban ügyfeleink köré kell építsük stratégiánkat.
Egy régóta az online térben terjedő mém ezt egész egyszerűen így fogalmazza meg: Nem a Netflix győzte le a kasszasikereket. A nevetséges késedelmi díjak tették ezt. Nem az Uber végzett a taxisokkal, a taxik korlátozott elérhetősége és díjszabása idézte azt elő. Nem az Apple ölte meg a zeneipart, hanem annak kikényszerítése, hogy úgy hallgathatok csak zenét, ha egy teljes albumot letöltök. Nem az Amazon ölte meg a kisboltokat, hanem a kisboltok ügyfélszolgálatának alacsony színvonala. Nem az AirBNB ölte meg a hotelipart, hanem az elérhetetlen szobák és a magas árak tették. Nem a technológia rombolja szét a piacokat, az ügyfélközpontúság hiánya jelenti a legnagyobb veszélyt minden üzletre.
by