Adatvezéreltség, adatvizualizáció, automatizáció, egy új gazdasági korszak mantrái. Még talán idegenül hatnak és mint minden újdonságot, ezeket a módszereket – az intelligens üzleti menedzsment technológiáit – az üzleti élet szereplői közül egyelőre sokan elutasítják. Pedig ezeket az új, adatalapú üzleti megoldásokat éppen a változó gazdasági környezet – a Covid-korszak, illetve az elmúlt pár év beszerzési és pénzügyi válságai – hívta életre. A piac immunrendszere jól működött, a gazdasági szervezeteknek még tanulni kell az új megoldásokat.
A XXI. század vállalkozója elsősorban már nem az ösztöneire hagyatkozik, mint valaha Onedin kapitány, hiszen rendelkezésre állnak – köszönhetően a digitális kultúra térnyerésének – jelenkorunk aranypénzei: az adatok. Az új cél tehát kizárni a legtöbb szubjektív elemet az üzleti döntésekből, döntéselőkészítésből és az adatokra támaszkodva meghozni a legoptimálisabb döntést. Ahol elfogy az objektivitás, csak ott engedhetünk teret a kockázatnak. A vállalkozásokban felmerülő adatok kezelése létkérdéssé válik a jövő tervezése és az üzleti terv készítése szempontjából.
Az előző írásban (Egy lépésre a sikertől, avagy adatalapú döntéshozatallal nem nyúlhatunk mellé) foglalkoztunk a legfrissebb Digiméter kutatással, amiből egyértelműen kiderült, hogy a tavalyihoz képest kevesebb cég gyűjt adatokat az üzleti döntések megalapozására, a stratégiák kidolgozására.
A kimutatásokból nyert adatok figyelembevétele és felhasználása, elemzése kereskedelmi növekedéshez és növekvő üzleti eredményhez vezetnek. Miért van az, hogy a többség mégis tartózkodik ettől? Kiszely László cikke (Miért nem szeretem vállalkozóként az automatizációt) arra világít rá, hogy a vállalkozók egy része miért nem szereti a digitalizációt. Sokan attól tartanak, hogy az automatizmusok használatával elveszítik a kontrollt a cégük felett, az adatokkal, az ügyfelekkel való személyes kapcsolat tompává, ízetlenné válik és elveszik a vállalkozási tevékenység varázsa. Figyelem! Az adatok használata nem kizárólagos, de nagyon ajánlott!
Nézzük meg közelebbről, mik azok az eszközök, amik segítik a vállalkozókat az üzleti stratégiák sikerének a tesztelésében, és abban, hogy minél megalapozottabb üzleti döntéseket hozzanak!
DDDM – Lesd meg a saját jövődet!
DDDM (data-driven decision-making) vagyis az adatvezérelt döntéskezelés – lényegében erről beszéltünk eddig – segítségével az adatokkal meghozott döntéseket értékelhetjük. A módszer látni engedi a döntéseink lehetséges következményét anélkül, hogy azok bekövetkeznének, ez pedig nagyban hozzájárul a megfelelő döntések kidolgozásához. (A jövőbe látáshoz pedig releváns adatokkal kell rendelkeznünk.) Nagyon sematikusan: összeszedjük az adatokat, feltesszük a kérdéseinket, majd elemezzük és értékeljük a szoftver válaszait. Az üzleti intelligencia eszközei, az elemzőeszközök lehetővé teszik a menedzsereknek, hogy adatvezérelt döntéseket hozzanak.
Kicsiben is lehet!
Az adatok kezelése több szempontból is kulcsfontosságú, a kinyert információk betekintést engednek a vállalkozásban futó számos funkció és résztevékenység valós működésébe, a kimutatásokban tisztán látszik, hogy melyek azok a munkafolyamatok, amelyekre több figyelmet (munkaórát, pénzt, időt, stb) kell szánni. Legyen szó a raktárak, telephelyek működési költségeinek és bevételeinek figyelemmel követéséről, vagy a partnercégekhez köthető tevékenységek, munkaórák, felhasznált anyagok, megtett kilométerek optimalizálásáról, a következetesen meghozott döntések képessé tehetnek arra, hogy megvalósítható mércéket állíts fel, amelyek folyamatos fejlődést és növekedést eredményeznek.
Ha lenne egy jövőbe látó távcsövünk, mielőtt döntést hozunk, ki ne nézne bele? Jelentem, több ilyen eszköz is van már, például egyre több vállalkozás dönt az adminisztrációs és ügyviteli rendszerünk, az Innonest használata mellett is.
Adatvizualizáció – Mutass annyit magadról, ami elég a segítséghez! Az adatvizualizáció lényege, hogy a rendelkezésünkre álló adatokból könnyen feldolgozható és elemezhető információt nyerjünk ki. Képes arra, hogy a lényegig tömörítse az adattömeget, így amellett, hogy az egyik alapvető eszköze az adatok megjelenítésének, a segítségével ezek megoszthatóvá is válnak.
Az adatvizualizáció segítségével például könnyebben átadhatjuk a döntési helyzet alapjául szolgáló adatokat olyan harmadik félnek, akit nem befolyásolnak a vállalkozással kapcsolatos ismert célok. (A külsős megbízott szakember részrehajlás nélkül tud tanácsot adni az adatok alapján a következő lépéssel kapcsolatban.)
Adatműveltség
Bár az adatelemző eszközök hozzáférhetőbbé és felhasználóbarátabbá teszik az adatok felhasználását, ezek értelmezése még mindig nem magától értetődő. A legfrissebb adatműveltséggel foglalkozó felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók mindössze 11%-a érzi magát teljesen magabiztosnak adatműveltségi készségeiben, tehát abban, hogy valóban képes dolgozni és kommunikálni az adatokkal. Ezzel szemben a C-szintű vezetők (CEO, CFO ) 85%-a szerint az adatműveltség „olyan létfontosságú lesz a jövőben, mint ma a számítógép használata”. Tehát az elvárások világosak.
Nézzük meg, mit is jelent az adatműveltség a gyakorlatban? A digitális műveltségünk egyik legfontosabb részterülete az adatműveltség lett. Fel kell ismernünk a számunkra fontos és releváns adatokat, majd ezeket gyűjtenünk, rendszereznünk, tárolnunk, kereshetővé és kutathatóvá kell tennünk. A jövőnk megértése és tervezhetősége ezeken az adatokon múlik, tehát meg kell értenünk a jelentésüket. A digitális világ minden segítséget megad nekünk, hogy akár az IT kizárásával, tehát egyszerű felhasználói ismeretekkel elemezhessük az adathalmazainkat. Emelett pedig egyre értékesebbé válik az a komplex képesség, illetve készség, amivel az adatokat felismerjük, kiválasztjuk és összehasonlítjuk, majd a szoftverek segítségével levonjuk a szükséges következtetéseket. Úgy hiszem, hogy igazi versenyelőnyt jelent a vállalkozásnak az analitikus gondolkodású vezető, és az olyan szoftverek használata, amik részrehajlás és berögződések helyett a valóságot mutatják meg a szervezet működésével kapcsolatban. A következő lépés majd a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz, de erre legközelebb térjünk ki.
by