1997-ben 14 évesen, huszonöt évvel ezelőtt kezdtem el internetezni. A Google 1998-ban indult el és az informatika iránt fogékony tinédzserként az első perctől fogva aktívan használtam keresésre. Az akkori hazai keresőkhöz (Altavizsla, Heuréka) képest és a Yahoo keresőjéhez viszonyítva is dimenzióugrásnak tűnt a pontossága.
Aztán a kétezres évek elején kezdtem el először azon gondolkodni, hogy vajon mi jön ezután. Mi taszíthatja le a trónról a Google-t? Mert lássuk be, az elmúlt két és fél évtizedben egyik keresőmotornak és új megoldásnak sem sikerült komolyan megszorongatni őket, egészen 2022 novemberéig.
A mesterséges intelligenciák és a gépi tanulás iránt érdeklődő kutatók illetve tudósok a nagy nyelvi modellekről elméleti eszmefuttatásokat már az 1950-es évek végén tartottak. De akkoriban sem a számítógépek számítási kapacitása, sem az internet nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy ilyen rendszerek létrejöjjenek és elterjedhessenek.
Többen azt is megkérdőjelezik, hogy a most megjelent megoldásokat érdemes-e mesterséges intelligenciának nevezni. Teszik ezt azért, mert szöveg alapú megoldások esetében valójában egy kicsit másról van szó. Nagyon leegyszerűsítve a rendszer nem kitalálja a válaszokat, hanem az általa elérhető elképesztő mennyiségű információhalmazon tanulva aszerint állítja össze a válaszait, amit a legnagyobb valószínűséggel helyesnek gondol a feltett kérdésre.
Így fordulhat elő, hogy bár arra kértem (ld. a lenti képet), hogy írjon 5000 karaktert, valószínűleg ennél a kérésnél nem adtam neki elegendő információt ahhoz, hogy ezt a mennyiséget kitöltse. Azonban a kérés további finomításával, akár az elvárások bővítésével kényelmesen tudna írni ennél hosszabb szöveget is.
Ezzel természetesen nem csökkenteni szeretném annak a grandiózus munkának a jelentőségét, amit a fejlesztésébe fektettek, csupán arra akarok rávilágítani, hogy ez a rendszer még nem a Her című filmben tíz évvel ezelőtt látott AI, akivel barátságot köthetünk és akár belénk is szerethet. De egy fontos mérföldkő lehet az oda vezető úton!
Az újdonsága miatt hatalmas hype alakult ki körülötte, ami egyrészről érhető, hiszen rendkívül izgalmas eszköz, másrészről én igyekeznék lehűteni a kedélyeket, aminek több oka is van. Ezeket 5 fő pontban foglalom össze:
Az AI alapú megoldások terjedésének korlátai:
- A felhasználói szokások nem változnak olyan gyorsan, mint ahogy azt gyakran képzeljük. A hangos innovátorok és az early adopterek mellett létezik egy jelentős többség, akik nem adaptálják ilyen gyorsan az új technológiákat.
- A technológiának jelenleg vannak komoly korlátai: egy klasszikus keresés költsége jelentősen alacsonyabb, így nem nyitható meg azonnal mindenki számára teljes kapacitással egyik megoldás sem.
- Már most látható, hogy az ilyen eszközök használata rengeteg etika kérdést vet fel, ezért a fejlesztése illetve a tesztelése is lassabb folyamat.
- Az újdonsága és a nyilvánvaló kockázatai miatt a tech szakértők mellett a kormányzatok és a világ jogászai is árgus szemekkel figyelik ezeket a megoldásokat, ami magával hozza azt, hogy a szereplők is óvatosabbak (pl. a Google mesterséges intelligenciára épülő chatbot szolgáltatása, a Bard bevezetésével).
- Bár sokan úgy gondolják, hogy a kapitalizmus alkonyát is elindíthatja, egyelőre a legfontosabb szereplők a globális világ tech vállalatai, akiknek jelentős bevételük származik a keresőben és más hozzájuk tartozó felületeken megjelenített hirdetésekből, így előbb-utóbb ezekben a szolgáltatásokban is meg fognak jelenni hirdetések.
Ami miatt viszont nem kétséges, hogy a következő 2-5 év meghatározó változásokat fog hozni, az szerintem végtelenül egyszerű és az emberi természetből fakad. Társas lények vagyunk, akik szeretnek kommunikálni a családjukkal, barátaikkal, munkatársaikkal. Ezt jellemzően írásban vagy hang alapon tesszük változatos formában és eszközökkel. Bár jobb híján hozzászoktunk, mégis nagyon fura lenne, ha holnap délelőtt beírnám a Messengerbe az egyik barátomnak, hogy: liverpool real madrid meccs eredmény vélemény.
Sokkal természetesebb, ha az információt, amire szükségünk van, kerek egész mondatokban fogalmazzuk meg különböző szavak egymás után dobálása helyett. A Google keresőben az elmúlt években folyamatosan nő a kérdés típusú kereső kifejezések aránya és ezekre egyre jobb válaszokat próbál visszaadni a rendszer. Mégis egyelőre összehasonlíthatatlan azzal az élménnyel, amit az OpenAI GPT vagy a Bing chat alapú keresője jelenleg nyújt.
A terjedés üteme azonban a kezdeti fellángolást követően várhatóan laposodni fog. Természetszerűleg lesz néhány nagyon kellemetlen eset, amik után bele kell majd nyúlni a rendszerbe és jogi változásokat fog magával hozni. Ezzel időt nyernek a nagyok (Microsoft, Google, Meta és Apple), hogy kitalálják milyen fizetős szolgáltatásokat építsenek a saját megoldásaik köré.
Emellett nem elhanyagolható, hogy a Microsoft a ChatGPT beépítésével lépéskényszerbe hozta a Google-t úgy, hogy nekik nincs veszítenvalójuk. A Google hirdetésekből befolyt bevétele 2022-ben 224 milliárd dollár volt, aminek nagyságrendileg a 60%-át a keresőben megjelenített hirdetések generálták.
Vége a Google dominanciájának a keresőhirdetések piacán?
A ChatGPT Bing-be integrálása és az egyébként globálisan néhány százalékos piaci részesedéssel rendelkező kereső használatának ugrásszerű növekedése ezt a bevételt veszélyezteti. A Microsoft 10 milliárd dollárt invesztált az OpenAI-ba, abba a vállalkozásba, ami a GPT-t fejleszti és nyilvánvaló, hogy ezt a befektetést nem jótékonyságból tették.
Emellett az elmúlt hét sok bejelentést hozott, amik az egész iparágra hatással lesznek. A legfontosabb esemény, hogy hivatalosan megjelent a GPT-4, ami már nemcsak szöveges, hanem képes információkat is befogad és a képen szereplő infomációkat értelmezi, majd ezt beleszövi a válaszba is. Azt is bejelentették, hogy a Bing chatjét már nagyjából öt hete a GPT-4 hajtotta, tehát aki már kapott hozzáférést, az a legújabb modellt használta.
Emellett elsőként a Google, majd néhány napra rá a Microsoft is bejelentette, hogy az üzleti csomagjaikba (Google Workspace, Microsoft 365) beépítik a saját fejlesztéseiket. Ez az jelenti, hogy a levelezőrendszer képes lesz korábbi emailváltásokat összefoglalni vagy akár egy vázlatos választ megírni.
A dokumentumkezelők néhány fő információ alapján el tudnak majd készíteni egy kampány brief-et, a táblázatkezelők különböző diagramokat készítenek a nyers adatainkból, a prezentációkészítő szoftverek az általunk megírt parancsok alapján generálnak egy komplett prezentációt, akár olyan AI által generált képekkel, amiknél a jogdíjak miatt sem kell aggódnunk. Emellett a videókonferencia szoftverek memót és todo listát készítenek a beszélgetés alapján, így ha valaki nem tud részt venni, akkor is automatikusan megkapja a legfontosabb információkat az eseményről.
Természetesen ezek az új funkciók egyelőre gyerekcipőben járnak, nem azonnal és nem egyszerre lesznek elérhetőek, hanem a következő hetek, hónapok során. Az viszont egyértelműen látszik, hogy aki hajlandó ezeket a napi munkában használni, annak a hatékonysága drámai mértékben megnőhet.
A GPT-4 fizetős verzióját használókkal beszélgetve olyan helyzetekre is megoldást jelent az eszköz, mint például egy kód elkészítése, amiben a rendszer gyakorlatilag úgy funkcionál, mintha egy senior fejlesztőnk lenne, aki minden kérdésre válaszol. De most már akár 25 000 karakteres szöveget is meg tudunk írni vele, pl. termékleírást, de segíthet a gyerek matekházijának a megoldásában, vagy akár egy új mesét is írhat neki minden este.
Az igazi verseny pedig még csak most indul. A nagyvállalatok oldalán fel fog pörögni az innováció, a felhasználók oldalán pedig olyan eszközöket kapunk, amivel a hatékonyságunk most elképzelhetetlennek tűnő mértékben javulhat. Végső soron pedig a társadalmak működésére is hatással lehet: bízzunk benne hogy jobb és fenntarthatóbb utakra terelve az egész bolygó lakosságát.
[A cikk minden karaktere a szerző saját szellemi terméke, azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy számos gondolat megfogalmazásában jelentettek inspirációt a ChatGPT-vel folytatott “beszélgetések”.]
by