Erőteljes és mindent átható digitalis forradalomban élünk, ami megkerülhetetlen része lett mindennapjainknak. A történelem során a műszaki fejlesztések, technikai előrelépések és találmányok erőteljes ösztönzője általában a háború volt és a háborús helyzetben fejlesztett haditechnika, ami később polgári alkalmazássá vált a különböző tudományokban. Gondoljunk csak egyszerűen Alan Turing számítógépére, A számítógépre, vagy Archimedes kőhajítógépeire. Az emberiség jelenleg háborúját vívja a Covid19 járvánnyal, aminek eredményeképpen rohamléptekben kell fejleszteni a digitális megoldásokat. A digitalizáció fejlődésének egyik fő mozgatója manapság sajnos a pandémia lett. A kiemelt cél: az érintkezés nélküli üzleti folyamatok hiteles és biztonságos adminisztrációja – ez a cél, igaz átdobott értelemben – Archimedesnél is megvolt.
Mire mennénk most az e-recept rendszer nélkül? A házhozszállító cégek virágoznak, az állami cégek és a közszolgáltatók is mindent online próbálnak intézni. Ezek a rendszerek korábban is léteztek, de korántsem támaszkodtunk ennyire rájuk. Az ügyfeleket és a vállalatokat ma már olyan digitális hidak kötik össze, amelyeken biztonságos az átkelés, a kényszer egyre inkább emlékké válik, az egyre profibb megoldások viszont már elvárásokká. Valószínűleg ez a kényszerítés a legjobb rossz, ami egy digitálisan éretlen vállalkozást ösztönözhet a fejlesztésre.
Újra megtalálni önmagunkat
A digitalizáció hozhatja meg azt a kulturális, kommunikációs, globalizációs szintlépést, amit a jog, a nyelv, a vallás a zene, vagy a sokszereplős gazdaság jelentettek eddig (és persze jelentenek továbbra is, csak immár a digitalizáció keretébe foglalva). A digitalizáció világa egy olyan klub, ahol mindenki tud sakkozni, legalábbis a lépéseket mindenki ismeri és érti, így a tagok magán és üzleti kapcsolataikat az új nyelven tudják közvetíteni, a fejlesztések lehetővé teszik, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák, és tartalmak egyszerre jelen lehessenek az emberek életében, megteremtve számukra az üzleti, magán és önkifejezés lehetőségét.
Már csak az a dolgunk, hogy a saját helyünket megtaláljuk és gazdasági értelemeben is jelen legyünk ebben a hatalmas rendszerben.
Az elmúlt egy év különösen felgyorsította az amúgy sem ólomcipőben járó digi forradalmat: megváltoztak a vállalati struktúrák, feladatleosztások, a munkarend, tőkeátcsoportosítás zajlott le, a pandémia rávilágított a tudásbeli hiányosságokra – elég csak arra gondolni, amikor egy bank alkalmazottai akarták otthonról intézni ügyfelek tízezreinek az ügyeit – megkezdődött a valóban érintkezés nélküli világ felépítése.
Az emberiség nagy kommunikációs találmányai, mint a pletyka, az írás, a jog vagy a vallás a digitalizációnak köszönhetően, ha tartalmilag nem is, de az új csatornákon és módszerekkel sikeresen töltik be szerepüket, utat mutatva a legújabb digitális modelleknek. Nem kellett messzire menni az érintkezés nélküliség keresésében, hiszen részben már kitaláltuk, a kabátot azonban igazítani kellett – és kell még folyamatosan.
Új cégforma a mikromulti
Húsz-huszonöt éve a Gutenberg-galaxist váltotta az internet, és igazán divatos volt erre hivatkozni. Mára látjuk, a kettő egymás mellett vidáman megél, ma ugyanilyen divatos az internet kontra digitális forradalomról beszélni. Nyilván ez már más viszonylat, hiszen ez már nem lineáris elmozdulás, sokkal jobban kifejezi a változást a tér és a negyedik dimenzió kapcsolata. Az újságból lett hírportál, a szövegből pedig e-bookon olvasható speciális fájlformátomú szöveg, a dollárból bitcoin, ami többet ér már, mint bármelyik ókori „coin”. A digitalizációnak saját „garvitációs tere” van, ami magához vonzza az összes eddigi kommunikációs modellt, kapcsolatot. A vállalkozásoknak, főként a kkv-knek, valahogy viszonyulniuk kell az új kihívásokhoz, az új tudáshoz, fel kell ismerniük a számukra elérhető előnyeit, és fel kell használniuk, a javukra fordítva azt. Ez nem lehet, és nem is lesz másképp. A digitalizáció világa, a globalizmus világa, az egyenlőség világa segíti a legkisebb vállalkozásokat is abban, hogy olyan alapelvek szerint tudjanak működni, ami eddig csak a nagyok sajátjai voltak: transzparencia, prudencia, követhetőség, ügyfélkapcsolatok szervezettségének magasabb szintje, tökéletes adminisztráció, végső soron: a cég versenyképességének és folyamatos működésének biztosítása. Más szóval: a mikromultiság.
Egy egyéni vállalkozót ugyanúgy emelhet a digitalizáció magasabb működési szintre, mint egy tőzsdén jegyzett céget. Az újdonság az, hogy az egyre több eszköz és lehetőség teret ad a kisvállalkozásoknak a fejlődésre, a szolgáltatásaik új típusú megjelenítésére, új sales módszerek bevetésére, új vevők megnyerésére, új céges arculat építésére. Vég nélkül sorolhatnám az előnyöket, ha van valamid ( tudás, termék, ötlet,ect) amit értékesíthetsz, a digitális megoldások segítik megtalálni a piacodat és segítenek előnyösebb pozícióban ott is maradni.
Az emberi valóságról alkotott absztrakció evolúciója körülbelül az alábbi mondatokkal leírható.
- I.e. 6000-től
Aki nem kapcsolódik valamelyik közösséghez az nem létezik.
- I.e 2000-től (első valóban rendszeresen megjelenő napilap 300 példányban)
Ami nincs benne a médiában, az nem létezik.
- 1990-től
Aki nincs fent a neten, az nem létezik.
- 2020-tól
Aki kimarad a digitalizációból, nem létezik.
És máris otthon vagyunk.
Digitálisan éretlen
Ma egy e-mail küldése a legtermészetesebb dolgok egyike. A szakmáját szerető, a tudását a jövővel megosztani vágyó vállalkozó készség szinten kezeli a mára hagyományosnak számító online eszközöket. Vajon az e-mailező szakember digitálisan érettnek mondható?
Egy egészen frissen publikált tanulmány kifejezetten a kkv-k digitális érettségének a mérési lehetőségeit vizsgálja. E tanulmány szerint a digitális érettség túlmutat az új technológiák, technikák használatán.
A digitalizáció tulajdonképpen a digitális üzleti tevékenységbe való átmenet, lényegében az emberek és dolgok hálózatba szervezése, valós és virtuális világok konvergenciája. Vagyis ugyanaz, mint a net, a média, és a hagyományos kommunikációs rendszerek, csak új köntösben.
Kushim
Azonban digitálisnak lenni nem csupán a mobilalkalmazások bevezetését jelenti, a digitális funkciókat hozzá kell kapcsolni az egyes termelési és szolgáltatási folyamatokhoz. Erre az egyik legjobb példa, amikor egy számlázórendszert, kiegészítünk egy vállalatirányításival. De van régebbi is.
Régi közös nyelvünk a gazdasági folyamatok rögzítése, ami az emberiség első írásos emléke is egyben, igaz még kőtáblába vésve: egy könyvelő üzenete az évezredek fátylai mögül. Bizonyos Kushim 29086 mérő – 138000 liter – árpát vett át 37 hónap leforgása alatt. Mindezt i.e. 3400-3000 között, egy sumer ékírással írt agyagtáblán lejegyezve.
Kushim tehát egy igazán éretten gondolkozó, forradalmi vállalkozás alkalmazásában állhatott – minden viszonylagos.
Kushim (digitálisan érett vállalkozás) tehát előtérbe helyezi a folyamatok és az emberi tevékenységek automatizálását, és kiemelten figyel arra, hogy hogyan tudja monitorozni folyamatait. Tudja, hogy az információs és kommunikációs technológia hatással van a jövedelmezőségére, növekedésére, piaci értékére, társadalmi és környezeti teljesítményére.
A felismerés már megvan
Számos tanulmány kimutatta, hogy a dinamikus képességek fejlesztése hozzájárul a kkv-k teljesítményéhez és növekedéséhez. Képes felülvizsgálni és átkonfigurálni erőforrásait, rutinját, alkalmazkodik a gyorsan változó környezethez. Digitális stratégiájának szerves részei a közösségi, mobil, analitikus és felhőalapú rendszerek. A tanulmány* kiemeli, hogy a vállalatok digitalizálás nélkül nem tudnak személyre szabni szolgáltatásokat, alkalmazkodni a változásokhoz, ezért lemaradnak.
Egy éve jelent meg az Európai Unió tanulmánya** Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért címmel. A cél a bármely európai kkv-ben rejlő erő felszabadítása, hogy élen járjanak a kettős átállásban. A stratégia jelentős mértékben növelni szeretné a fenntartható üzleti gyakorlatokat folytató kkv-k számát, valamint azokét, amelyek digitális technológiákat alkalmaznak.
Az olyan fejlett diszruptív technológiák alkalmazása, mint a blokklánc és a mesterséges intelligencia, a felhőalapú és a nagy teljesítményű számítástechnika drasztikusan növelheti versenyképességüket. A kkv-k azonban még nem használják ki teljes mértékben a digitális gazdaság éltető elemét jelentő adatokat. Sokan nincsenek tudatában az általuk létrehozott adatok értékével, és nem kellően védettek vagy felkészültek a jövő adatagilis gazdaságára. Csupán a kkv-k 17%-a integrálta sikeresen a digitális technológiákat vállalkozásába, szemben a nagyvállalatokra jellemző 54%-kal. A hagyományos kkv-k gyakran bizonytalanok a digitális üzleti stratégia megválasztásában, nehézségekbe ütköznek a nagyobb vállalatok rendelkezésére álló nagy adattárakhoz való hozzáférés során, és visszariadnak a fejlett mesterséges intelligencián alapuló eszközöktől és alkalmazásoktól. Ugyanakkor nagyon sebezhetők a kiberfenyegetésekkel szemben.
Milyen tehát egy a korszellemnek megfelelően gondolkodó és cselekvő vállalkozó?
Olyan, mint Khusim a kőtáblájával, laptopjával, táblagépével, aki ugyanazt az adatot rögzíti, amit 3000 éve is kellett – 138000 liter –, de képes olyan digitális megoldásokat felismerni, megszerezni és alkalmazni, ami vállalkozásának működését a nagyvállatok szintjére emeli, összeszedett, naprakész és versenyképes marad. A digitalizáció segít neki saját érdekeinek a felismerésében, artikulálásában, valamint érzékennyé teszi a saját jövője kutatására is.
A cikk megírásánál gondolatébresztők voltak:
*1. KKV-k digitálisérettség-mérésének lehetőségei (pdf)
**2. A digitális innovációs központokkal foglalkozó munkacsoport 2018. évi jelentése.
Digital Innovation Hubs Working Group 1 Report from the Working Group Meeting on Access to Finance (pdf)
3. Yuval Noah Harari: Sapiens – Az emberiség rövid története
➡️ Ha tetszett a cikk, olvasd el a folytatást is!
by