Globalizációs jelenség, hogy a világ kereskedelme masszívan átnyúlik minden országhatáron, mintha azok nem is léteznének. Pedig a térképen látható csík egyik vagy másik oldalán homlokegyenest eltérő gyakorlatokkal is találkozhatunk. Ha nem lenne elég a kulturális sokszínűségből, a történelmi sajátosságokból, a gazdasági jellegzetességekből adódó rengeteg eltérés, máshogy rójuk le az adókötelezettségeinket is, amint termékünkkel, szolgáltatásunkkal egy másik országba lépünk át. Megkérdeztük Czöndör Szabolcsot, aki a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság Kockázatkezelési és Ellenőrzéstámogató Főosztályának vezetője, hogy milyen nemzetközi trendeket lát most nagyon „forrónak”. A magyar adóhatóság digitalizációs projektjeiben és a nemzetközi kapcsolataiban jelentős szerepet betöltő adóhivatali vezető gondolatai a PARK-ban.
Legerősebb trendek: az adatszolgáltatás digitalizációja
A digitalizáció legnagyobb hajtóereje az áfánál keresendő. Ez nem is véletlen, hiszen ez az egyedüli harmonizált adónem az Európai Unióban. Bár az összes tagországot érinti, mégis országonként más-más megoldásokat alkalmaznak, vagy terveznek alkalmazni az áfa kapcsán. Emellett a számlaadat-szolgáltatás, a pénztárgépi adatszolgáltatás, tehát a bizonylat alapú adatszolgáltatások digitalizációja nagyon erős trend. Ha ezek különböző technikái szempontjából megnézzük a térképet, Kelet- és Dél-Európa, valamint az északi országok között jelentős határ húzódik. Előbbiek nem a legfejlettebb országok, ugyanakkor nem a legcizelláltabb adózási kultúrával rendelkezők sem, érthető tehát, hogy az olaszok, a spanyolok, nem pedig a svédek gondolkoztak először az ilyen típusú adatszolgáltatások bevezetésén. Magyarország ebben a tekintetben követi az általános európai trendeket, ugyanakkor jelenleg az egyik legfejlettebb adódigitalizációval rendelkező országok közé tartozik.
Hogy miből fakad az említett különbség? Elsősorban kulturális okokat találhatunk. Svédországban például nagyon erős hagyományai vannak a jogkövető magatartásnak, tehát ott nem merül fel, hogy az adózók nagy tömege igyekezne elkerülni az adózást. Itt az adózási problémák zöme inkább az adójog félreértéseiből ered. Ezzel szemben a déli országokban jellemzőbb az adóelkerülés, ahogy Magyarországon is küzdünk ezzel. Svédországban, Dániában, Finnországban a magánszemélyek adózási kultúrája is teljesen más, igaz, ma már ők is sikeresen “importálják” az adóelkerülő magatartást, Svédországban is megjelentek az adóelkerülésben „feketeöves” társaságok.
Délen fő a SAF-T
Az említett déli országokban kezdődött az erőteljes digitális fejlődés: érdekes módon Portugália volt, aki a világon elsőként bevezette a SAF-T-t (SAF-T: Standard Audit File for Tax), ami a könyvelésben jelent egyfajta sztenderdizált adatátadást. Erre épülve jelentek meg különböző nyilvántartások, bizonylatok, adóhivatali elektronikus bekérések akár havi szinten is. Ugyanez a gondolatmenet Spanyolországban, Olaszországban oda vezetett, hogy a számlaadatokat elkezdték egyre sűrűbben bekérni, ami odáig fejlődött, hogy már néhány napon belül vagy azonnal kell adatot átadni.
Sőt, Olaszország különleges megoldást választott, bevezette a kötelező elektronikus számlázási rendszert. Ez azt jelenti, hogy itt már csak elektronikus számlát lehet kibocsátani adóalanyi kapcsolatokban, ami az adóhivatali rendszeren keresztül történik. Ezen az úton Olaszországon kívül senki más nem mert még elindulni, mert komoly kockázatokkal jár. Legjelentősebb ezek közül, hogy ha nem működik a központi rendszer, akkor az egész országban leállhat vagy komoly gondok elé nézhet a számlakiállítás.
Lengyel XML
A kelet-európai országok közül Lengyelország az, ahol szintén erős digitalizációs folyamat figyelhető meg. Bár SAF-T-nek nevezik az általuk bevezetett megoldást, de ez annyira egyedi, hogy az azt kidolgozó OECD-ajánlásához már szinte nincs is köze. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) dolgozta ki a SAF-T ajánlást. Ezt az ajánlást bizonyos időközönként karbantartja, mely jelenleg is futó projektje.
Amikor először találkoztunk a lengyel SAF-T áfanyilvántartásával, egy idő után ráébredtünk, hogy valójában a lengyel adóbevallás XML-es változatát tartjuk a kezünkben. De ők is ott tartanak, hogy a bevallás beérkezésekor már ismerik a számlaadatokat, erre különböző elemzéseket építenek, így szintén érdemes figyelemmel követni a digitalizációs folyamatukat. A SAF-T egyébként erőteljesen terjed Európában: már Romániában is bevezették, sőt Norvégiában is, ahol adóbevallási kiajánlást is építettek a SAF-T-adatokra ebben az évben.
A magyar példa
A számlaadat-szolgáltatásokra alapozva az adóhatóságok egyre több szolgáltatást is nyújtanak az adózóknak. Látni kell, hogy kizárólag az adatszolgáltatási kötelezettség egyedül az adóhivatalnak kedvez, hiszen képben van a gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, viszont a vállalkozásoknak mindez pusztán adminisztrációs terhet jelent. Ugyanakkor, ha az adóhivatalok elkezdenek azon gondolkozni, hogy mit kezdjenek a rengeteg adattal, akkor eljutnak olyan megoldásokig, amelyek ténylegesen segíthetik az adózókat is. Magyarország abból a szempontból is érdekes példa az Európai Bizottság számára, hogy a számlaadat-szolgáltatás mellett számos szolgáltatást nyújtunk. Például az EU többi tagországában nem volt egyértelmű, hogy adatot le lehessen kérdezni az adóhivataltól, vagy hogy ingyenes számlázóprogramot hozzanak létre a kisvállalkozásoknak. Nagyon ritka, hogy más tagországok közül a gazdálkodó adminisztrációs terheit bárhol is ilyen módon kívánnák csökkenteni.
Bevallási kiajánlás
Ugyanakkor trend, hogy adóbevallást szolgáltatásként ajánlanak ki olyan országok, amelyek közel valós idejű számlaadatokkal rendelkeznek. Olaszország és Spanyolország ebben élen jár: előbbiben idén, 2022-ben indult el egy szűk körre vonatkozóan, Spanyolország pedig már tavaly is ajánlott ki adóbevallásokat. Norvégia (hacsak nem adódik komolyabb problémájuk a fejlesztés során) szintén idén fogja kiajánlani az áfabevallást az adózók egy bizonyos körének. Ha a magánszemélyek adózási terheit nézzük, a nagyon széles körű szja-bevallás kiajánlását számos tagország már megoldotta. Ez minden tagországban, ahol bevezették, sikertörténet, mert azt, hogy ne kelljen adóbevallásával foglalkozniuk, 90 százalék fölötti arányban, tehát a magánszemélyek nagy többsége igénybe veszi. Ugyanezt az arányt az áfabevallással nem lehet elérni. Az áfával kapcsolatos szabályozás jóval komplexebb, nehezen algoritmizálható, több emberi döntést kell meghozni. Szakmailag is nagyobb kihívás, hogy ténylegesen adminisztrációs költséget nyerjen az adózó, és ne legyen túl bonyolult a rendszer. Nálunk is, de más tagországokban is zajlik a kisvállalkozások adózási erősítéséért vívott küzdelem, hiszen alapvetően náluk, a kevésbé komplex adózású társaságoknál jelenthet ez a szolgáltatás nagy előnyt.
Digitalizációval támogató adóhivatal
Különböző tagállamok dönthetnek a számlaadat-szolgáltatás, pénztárgépi adatszolgáltatás, vagy a magyar EKÁER-hez hasonló megoldások bevezetése mellett, az adott tagállamon belül. Ha megvizsgálunk egy olyan vállalkozást, amely több tagországban is folytat gazdasági tevékenységet, ez számára iszonyatosan bonyolult is lehet. Attól függően, hogy mely tagállamokban van adókötelezettsége, ezekben a tagállamokban úgy kell kialakítania a saját rendszerét, hogy minden tagállami követelménynek megfeleljen. A digitalizáció ebben az esetben sokkal erősebb kihívást jelent. Ha például három országban is működik, három adójogot kell betartania, három digitális rendszert fenn kell tartania, és ez okozhat fejfájást, nem beszélve az egyes tagállamok szabályozási specialitásairól. Az EB megoldása erre uniós szinten a TBR, a tranzakció alapú riportálási rendszer bevezetése lesz. Még nem “holnap”, mert a tagországok vitatkoznak a részleteken, de ha valaki olvasgatja a bizottsági adózási híreket, látja, hogy már ebben a költségvetési ciklusban nagyon erőteljesen létre akarják hozni, legalább a közösségi ügyletek körére.
Közös küzdelem, valós idő
Jelenleg is létezik a közösségen átnyúló ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás a tagországok között, de ez nem valós idejű. A közösségi ügyletekhez kapcsolódó adóelkerülés elleni hatékonyabb küzdelemhez a siker kulcsát a valós idejű, vagy közel valós idejű számlaadat-szolgáltatásban látja a Bizottság. Bevezetéskor figyelembe kell venni, hogy bizonyos tagországokban már létezik számlaadat-szolgáltatás, van, ahol ez egy havi vagy napi riportálási kötelezettség, és van, ahol az adóhivatal semmit nem tud a kiállított vagy befogadott számlákról. Ugyanakkor a Bizottságnak erőteljes szándéka, hogy minden tagországra kiterjedően tranzakcióalapú legyen az adatszolgáltatás, és a valós időhöz közeli legyen. Ezzel lényegében egy adatszolgáltatási minimumot húz meg a tagállamok számára.
Apró támogatások, digitális nehézlovasság
Szerencsére eljutottunk oda, hogy amikor az adózás digitalizációjáról beszélünk, már nem csak arról van szó, hogy kizárólag az adóhivatal céljainak feleljen meg egy-egy új digitalizációs szabály, hanem átgondolják azt is, hogy milyen életképes szolgáltatásokat tud nyújtani az adózók részére. Mi is rendszeresen szondázzuk a piacot, így vannak elképzeléseink, hogy különböző megoldásaink hogyan használhatók jól az adózói oldalon. Ez pedig egy teljesen más adóhivatali kultúra, mint tíz évvel ezelőtt volt.
Igaz ez az adóhivatali stratégiára is. Ha egy adózónál apró adminisztrációs problémák adódnak, tudunk segíteni: akár egy támogató eljárással, akár egy telefonhívással, vagy egy jogkövetési vizsgálattal, a probléma mértékétől függően. De ha adóelkerülésről van szó, akkor színre lépnek akár a pénzügyi nyomozók, az adóhivatal bevetési egységei, az adatmentők, tehát erre is megvan az eszköztár. A kettő között keressük az egyensúlyt, és gyakran keskeny a határ a két szélsőérték között: rögtön a teljes „nehézlovassággal”, vagy először csak kommunikációval induljunk. Mivel már nem papíralapú világban élünk, ha fellépünk egy olyan adózói kör ellen, amely visszaélésre használja az adójogot, ott már a digitális adatok felhívják a figyelmet a problémára. Folyamatosan elemzünk, előrelátó modellszámításokból és információforrásokból tudjuk, hol keressük az adózói köröket, ahol érdemes erőteljesebben fellépni. A fellépés általában azzal kezdődik, hogy adatot mentünk, hiszen a másik oldalon lassan szinte már kizárólag digitális formában léteznek a bizonyítékok.
A finn modell
Adóhivatali specialitás, hogy nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a különböző európai, sőt Európán kívüli adóhivatalokkal is. Ha valahol valamit bevezetnek, arra nem utólag csodálkozunk rá, hanem már a tervezéskor megkeressük kérdésekkel a többi tagállami, vagy Európai Unión kívüli adóhivatalt, és a bevezetett megoldások eredményeit is figyelemmel kísérjük. Az olasz adóhivatal példája szinte mindenkit érdekel, hogy mire jutottak a kötelező elektronikus számlázással. De vannak ennél apróbbnak tűnő dolgok is, például a finn adóhivatal e-kereskedelem-monitoring célból rendszeresen gyűjti a fizetési forgalmakat, bankkártyás fizetéseket, banki adatokat. Számos olyan vizsgálati projektjük volt, ami ezen alapult. Egy ilyen megoldás bevezetése nem tisztán adójogi kérdés, hanem jóval tágabb. Ugyanakkor az Európai Bizottság jó ötletnek tartja, hogy a fizetési adatokat európai szinten is felhasználhatjuk a határon átnyúló elektronikus kereskedelem elemzésére. 2024-től az összes tagország rendelkezni fog a határon átnyúló fizetési adatok egy részével, erről szól az CESOP (Central Electronic System of Payment information, azaz fizetési információk központi elektronikus rendszere). Magyarország elsőként emelte be a saját áfatörvényébe már 2021-ben.
Mi szól a digitalizáció ellen?
Magyar megoldások tekintetében szinte már az összes tagállam megfordult Magyarországon, személyesen, vagy az utóbbi időben inkább csak virtuálisan. Amikor az online pénztárgépet, az EKÁER-t, az online számlaadat-szolgáltatást bevezettük, rendszeresen jöttek a küldöttségek különböző európai, vagy az Európai Unión kívüli országokból, hogy beszélgessenek velünk, és megnézzék az eredményeket. Ezeknek nem az a legnagyobb hozzáadott értéke, hogy elmondjuk, hogyan alakítottuk ki a rendszert, vagy hogy hogyan működik. Sokkal hasznosabbak a kávé mellett, a szünetekben folytatott beszélgetések a jó és rossz tapasztalatokról. A digitalizáció ellen csak a jelen helyzet szól, hogy videókonferencián ezt nem tudjuk megtenni, ezeket az információkat sajnos nem lehet egy online megbeszélésen megosztani, és ezek most nagyon hiányoznak.
(Szerkesztette: Szeszlér Vera)
by