Startupok-innováció-digitalizáció. Három fogalom, elvileg nem szinonimák. Elvileg. Ráadásul elég technokrata-mesterséges hangulatúak – mihez kezdjek ezekkel a napi darálóban? Miért érdemes egy pillanatra megállnom és elgondolkodnom rajtuk?
1. Az üzleti környezet változása (közhely, avagy közismert)
Az elmúlt egy év kiválóan megmutatta, hogy amit eddig a startupok játszóterének gondoltunk, azokat jobb, ha mi is elkezdjük magunkon alkalmazni. Kisvállalat, nagyvállalat kötőjeles vagy egybeírt startup, nem számít, mindenki ugyanazokkal a kihívásokkal nézett szembe – bizonytalanság, rövidebb távú tervezhetőség, táv- és helymentes működés szüksége, véletlenek és szerencse befolyásoló szerepe.
Ha a három fogalmat külön vizsgáljuk, akkor az innováció általában valamilyen újítást jelent, a startup egy új vállalkozás – aminek a célja a globális piac, és exponenciális növekedésre képes. A digitalizáció pedig… Hát erről azt hiszem már felesleges beszélnem.
Ahhoz, hogy megértsük, mi köti össze ezeket a fogalmakat, érdemes akár jobban a múltba tekinteni. Ha nagyon távolról nézzük, minden újítást hozó (“innováló”) cég először kísérletezett, bizonytalanságban létezett, kockázatot vállalt – és aki életben maradt, arra már (világ)cégként asszociálunk.
Ami izgalmas, az az “enablerek”, a kísérletezést és növekedést lehetővé tevő adottságok átalakulása az évtizedek alatt.
2. A kijelölhető cél
Tegyük fel, hogy már a Ford is start-up volt – néhány zseniális innovációra támaszkodva átalakította a (születőben lévő) autóipar működését. Viszont ha ugyanezen tevékenységeket ma ismételné meg – már nem tekintenénk annak. Beépültek az innovációi (beleértve a menedzsment módszereket is!) a gazdasági környezetbe. Valójában csendesen megnyitotta másoknak is a hasonló innovációk (gyorsabb) lehetőségét.
Néhány évtizedet ugorva, megjelent a digitális gazdaság valamikor a kilencvenes évek elején, megalapozva azoknak a cégeknek, amiket már kevésbé, vagy alig korlátoztak a hagyományos gazdaság beszűkítő megfontolásai, úgy mint gyártás, logisztika, helyi szabályozások, vám, raktározás. Megint közhely, de (szinte) mindenkinek elérhető infrastruktúrák születtek.
Aztán az “alig korlátozott” is megváltozott arra, hogy “egyáltalán nem korlátozott”. Ezt a fajta korlátok nélküliséget jelentette a digitalizáció, ami értelemszerűen lehetővé tette az exponenciális növekedést. És az azt megelőző olcsó és széleskörű kísérletezés lehetőségét.
Teljesen más (léptékű) célok kitűzését teszi lehetővé a vállalkozások számára ez az átalakulás. Persze, bizonyos területeken meg sem lehet élni, ha nem kellő léptékűek a célok…
3. A startup = platform
Miért fontos vagy izgalmas ez? A startupok innovációkat mérnek meg a piacon, a digitalizációnak (/automatizációnak) köszönhetően elképesztő sebességgel. És ami a csavar a sztoriban: maga a startup működési modell, avagy gondolkodási mód is az innováció célterületévé vált.
Ez talán egy külön posztot megér egyszer, hogy a startupos üzleti modell nemzetközileg teljesen hasonló módon terjed, mint az innovációk. Innovátorok, korai adaptálók, korai többség, stb. Az innováció megtestesítője, a startup – maga is innováció. Szép sztori, ugye?
Ma nemcsak Magyarországon, hanem világszerte a startupok korát éljük. A nagyvállalatok sok területen elérték a limitet abban, hogy a saját módszereikkel hogyan tudnak tovább tökéletesedni, különösen a kegyetlen hatékonyságukat megtartva… És minden olyan területen, ahol elérték ezt az innovációs falat, a startupok innovációs folyamatai jelentik a szingularitást. Azt a fajta sebesség változást, amit egyébként nem lennének képesek önerőből elérni. Bár időnként előfordulnak speciális nagyvállalati eszközök (a piacvédelemtől kezdve, felvásárlásokon át a tartalékok fokozatos kiaknázásáig), gyakran már a startup-modell lényegi elemeit igyekeznek a piaci innovációs kísérletek gyorsítására és végrehajtására adaptálni.
4. A Benned is Rejlő StartUp
Ha sikeres vagy a szakmai területeden, szinte biztos, hogy jónéhány apróságot másképp csinálsz, mint a többi vállalkozó. Egészen elképesztő sztorik vannak gyakran a radar alatt.
Talán jobban érted a vevőidet, pont azt tudod nekik szállítani, ami nekik is tetszik és fájna az életük Nélküled. Erre egy saját kedvenc B2B példánk a hazai Combit szoftvercég nyugati ügyfélhez juttatása – egész egyszerűen startuposan álltunk hozzá, kísérlet-kudarc-tanulás-siker. Megpróbáltuk. De ismerünk olyan B2C, akár mini csapatokat is, akik itthon elképzelhetetlen és eladhatatlan szolgáltatásokat próbáltak meg mondjuk az USA-ban, vagy világszinten értékesíteni, mellékesen… sikerrel. Ó, persze jó néhány zsákutca árán.
Talán észrevettél valamit az előállítási folyamatban, esetleg csináltál is magadnak egy eszközt, vagy egy workflow-t, csak úgy hobbiból, ami nevetséges, hogy miért, de 10x jobb a versenytársakénál, ők mégsem veszik észre, hogy lehetne így is.
Talán lehet rá ideális piac valahol a világ túlsó felén. Talán épp egy következő lépcsőt jelenthet egy valahol elakadt fejlesztési folyamatban.
Ma már nagyon sok esetben ki lehet próbálni, a termékötlettől és piactól függően olcsón lefuttatva a kísérleteket. Ennyi a lényeg. Maga a startup szemlélet vált a digitalizációval innovációs platformmá – nem a kockázati tőke és a cégforma (vagy a babzsák hangulat) a fontos! Just do it. Begin.
by